Partium végvára, Rév

Rövid nagyváradi városnézés után a magyarországi turisták többnyire megállás nélkül száguldanak a Király-hágóig. Alig van tudomásuk arról, hogy a hágón erről, jobbra kanyarodva a Sebes-Körös Révi-szorosa, barlangvilága – igaz, némi gyalogtúra árán – mennyi szépséggel várja őket, arról meg végképp tájékozatlanok, hogy Partium végvára, Rév magyar zárványközössége mennyi értéket teremtett.

Az urbánus igénnyel rendezett település központjában emblematikus szobor áll. A Korongozó fazekas egy itt született szobrász, Tőzsér Erzsébet munkája. 1978 óta ékesíti a községháza előtti teret, de a kétnyelvű felirat: „Fazekas őseim emlékére”, csak 1994-ben kerülhetett fel a talapzatára. A sokáig Váradon élt Tőzsér famíliának egyébként több neves tagja van. A művésznő férje Románia birkózóbajnoka, a berlini olimpia bronzérmese volt, egyik lánya operaénekesként Németországban futott be szép karriert Várady Júlia néven, s 35 évig volt a két éve elhunyt világhírű bariton, Dietrich Fischer-Dieskau felesége.
A szobor maga s az alatta olvasható felirat jelzi, hogy egy hajdan Koronddal vetekedő fazekasközpontba jutottunk, ahol még a két világégés között is több mint hetven kantás (fazekas) forgatta a korongot, s akár százharminc kojcsárszekér (meghosszabbított vásáros kocsi) szállította a vásárokba a környéken bányászott fehér agyagból remekelt hímes korsót, vászonkantát, gölöncsöt (apró agyagkorsó, -játék), egyebet.
Kísérőm, Hasas János alpolgármester – akinek névrokona még harminc „céhen belüli” társsal vetélkedett a ’80-as években – azzal szomorít, hogy napjainkban immár csak két asszony űzi a nemes mesterséget. Elárulja, hogy az általa alapított Pro Rév Egyesület „magyar házának” egyik termébe állandó kiállítást terveznek a népi kerámiák bemutatása végett. Készséggel látogat el velünk egy híres-neves dinasztia utolsó tagja, Szolga Géczi Juliska néni portájára.
A többosztatú felső ház egyik helyisége telis-tele szebbnél szebb edényekkel. Bár nehezére esik a járás, fürgén vezet bennünket a műhelyébe. Megáll a gurgoló (az agyaggyúró masina), majd a szeletelő előtt, a vékony agyagdarabot elhelyezi a korongra, pillanatok alatt apró kantát formáz belőle. A langaltatás (a cserépedény kiégetése) a püstőben (kemencében) már a fia feladata. Régi fotográfiák is előkerülnek, Juliska néni még gyermekkorában az apjától tanulta el a fazekasművészet minden csínját-bínját. A réviek legnagyobb megrendelése Bukarestből jött. Amikor Ceauşescu nagyobb dicsőségére felépítették és kezdték berendezni a Nép Házát, kiderült, hogy a palota belsejét óriási agyagvázákkal tervezik ékesíteni. A munkát csupán a révi fazekasok, köztük Juliskáék családja vállalta el. Évente harminc darabot szállítottak Bukarestbe, de a nevüket nem karcolhatták fel a vázák oldalára, mert az egész akció egy fővárosi művész neve alatt futott…
A település – a Korongozó mellett – több magyar vonatkozású szoborral, emlékművel is dicsekedhet. A református templomkertben egy Petőfi-mellszobor áll, mellette Bersek József, Réven elhalálozott honvéd huszárezredes emlékére állított kopjafa. A szabadságharc hőse tíz évig raboskodott Aradon, a Zichy grófok jószágigazgatójaként fejezte be tragikus pályafutását.
A parókia udvarán tekintélyes, sokféle tevékenység, rendezvény számára alkalmas gyülekezeti központ épül, vendégszobákkal. Sajnálatos módon a révi magyarok – több panziót is működtető román falusfeleikkel ellentétben – idegenkednek az… idegenforgalomtól, pedig sokuk háza alkalmas volna turisták fogadására. Emiatt is fontos létesítmény lesz a „román hegemóniát” oldó vendégház, amely pályázati pénzekből és közadakozásból épül, méghozzá egy bukaresti román vállalkozó adományozta téglákból.
A már említett „magyar ház” folyosóján Czárán Gyula, „a hegyek apostola” emlékét megörökítő kétnyelvű tábla áll. Nem véletlenül, hiszen az Erdélyi-szigethegység turistaútvonalainak kiépítője jelentős szerepet vállalt a révi Zichy-barlang feltárásában is. Hasas János alpolgármester még megyei tanácsos korában kilobbizta, hogy a szoros bejáratánál a Sebes-Körösön átívelő közúti híd épüljön, éppen a barlanghoz és a vízeséshez vezető Czárán-körút könnyebb megközelítése végett. A híd már nyolcvan százalékban elkészült, még a hozzá vezető közút és a parkoló hiányzik.
Ha már a környéken járunk, „érdemes” tiszteletünket tenni a közelben lakó Mesebácsi portáján. Géczi Hegedűs Sándor néhány esztendeje egy ölnyi, nagyapjától tanult mesével teli füzettel kereste fel Hasas Jánost. A Révi Magazin szerkesztője sorozatban kezdte közölni a szövegeit. Az anyagra felfigyelt Magyar Zoltán néprajzkutató, s az egyesülettel összefogva 2012-ben díszes kötetben jelentette meg, Mátyás király Körösréven címmel, Sándor bácsi történeteit, aki ugyanebben az évben elnyerte Budapesten a Népművészet Mestere díjat.
A református temető is kínál látnivalókat, hiszen a két világháború magyar hőseinek, áldozatainak emlékműve közelében látható Márton Gabriellának, Ady első nagyváradi szerelmének a felújított síremléke. Az excentrikusan öltözködő, rövid hajat viselő, tehetséges prózaírónak induló, Pesten is tárcákat közlő lány méltó partnere lehetett volna a frissiben Váradra került költőnek. Néhány versnyoma maradt ennek az ígéretesen kezdődő kapcsolatnak, mely állítólag „Ady lustasága miatt” rekedt meg néhány találkozás szintjén. Gabriella hamarosan „megszelídült”, és révi tiszteletes asszonyként fejezte be rövid életét.
Ha turisztikai vagy egyéb információkra van szükségünk, bizalommal kereshetjük fel az úgynevezett inkubátor központot. „Amikor beindultak a határokon átnyúló uniós pályázatok, mi kerestük meg a hajdúszoboszlóiakat – meséli az alpolgármester. – Tudtuk, hogy Európa legnagyobb fürdővárosának neve van a turisztikában. Rendkívül komolyak, több mint száz futó pályázatuk van évente. Mondták, hajlandók a partnerünk lenni. Akkor született az ötlet, hogy náluk egy információs iroda, nálunk egy turisztikai inkubátorház épüljön. Mindez rendkívül előnyös volt Rév számára, hiszen az önrészünk két százalék volt, a szoboszlóiaké 12 százalék, a többit az EU állta. Ennek ellenére az önkormányzatunk bénáskodott egy ideig, irreálisan magas bért állapítottak meg, végül kénytelenek voltak az én javaslatomat elfogadni. Ma már öt cég működik az épületben.”
Bár évente mintegy tíz lélekkel apad a révi magyarság, az RMDSZ és az egyház összefogásának köszönhetően mégis életerős közösséget alkot. A faluban jelenleg 756 magyar lakik, községi szinten nem érik el a 20 százalékot, viszont a 13 tagú tanácsban a magyarság két rendkívül tevékeny képviselője képezi a mérleg nyelvét.