Népszavazás lesz Szentmárton Váradhoz csatolásáról

Május 10-ére írta ki a nagyváradi és a váradszentmártoni helyi tanács a két település fúziójáról szóló népszavazást. Addig tájékoztató és mozgósító kampányt tartanak.

Tavaly határozott Nagyvárad és Váradszentmárton község helyi tanácsa a két település összeolvadásáról. A fúziót a megyeszékhely elöljárósága, elsősorban Ilie Bolojan polgármester szorgalmazta a fejlődés érdekében. Egyetértő partnerre talált ehhez a szentmártoni kollégájában. Lucian Popuşban. A két önkormányzat arról is döntött, hogy a procedúra kiteljesítéséhez népszavazást szerveznek. Először tavaly novemberre tűzték volna ki ennek a dátumát, de az idéntől életbe lépett a referendum érvényességét módosító jogszabályi változtatás, vagyis a korábbi 50 százalék plusz egy fő helyett már a választópolgárok 30 százalékának részvételével érvényes a népszavazás, ezért a váradit és a szentmártonit is ebben az évben tartják, mégpedig május 10-én.
A két polgármester legutóbbi közös sajtóértekezletén az is kiderült, hogy időközben felmérést végeztettek, amely kimutatta, hogy a megyeszékhelyen a részvételre mozgósítás, a községben pedig az összeolvadást akarók számának növelése a legfontosabb feladata azoknak, akik akarják a fúziót. Az új törvényi előírás szerint referendum érvényességéhez Nagyváradon 57 ezer, Váradszentmártonban pedig 2500 választónak kell az urnához járulnia. Az eredményességhez pedig legalább 47 500 váradi és 2050 Szentmárton községi polgárnak kell igent mondania a beolvasztásra.
Az Ilie Bolojan által említett, egyébként 1000 euróba került, február végén elvégzett közvélemény-kutatás szerint az érintett lakosságnak alig a fele tudott a készülő népszavazásról, s míg Váradon a tájékozottak zöme az egyesítés mellett volt, addig a községhez tartozó Szentmártonban, Félixfürdőn, Püspökfürdőn, Betfián, Kardón, Váradcsehiben, Hájóban és Rontóban lakók többsége nem pártolta az ötletet. A két polgármesteri hivatal már hozzá is látott a tájékoztatási, illetve mozgósítási kampányhoz.
A megyeszékhelyen a mobilizálásra helyezik a fő hangsúlyt, de például a forgalmas köztereken már óriásplakátok is hirdetik az egyesítést, és a világhálón is tájékoztatnak a referendumról, az attól várható minden szépről és jóról. A falvakban viszont arról igyekeznek majd meggyőzni a lakosságot és a különböző társadalmi rétegeket (pl. vállalkozók, pedagógusok, egyházak), hogy nem veszítenek a városivá válással.
Egyelőre még tárgyal a két önkormányzat arról, hogy a városinál jóval kisebb községi telek- és házadókat miként igazítják majd a váradi szinthez. Az elismerte Bolojan, hogy a városkasszából többet kell majd költeni arra, hogy a váradi szintre emeljék a leendő új „negyedek” közművesítését. Előnyt jelent viszont szerinte a területileg és népességében is megnövekvő település a megnövekvő idegenforgalmi potenciál miatt, és azt is reméli, hogy több befektetőt fog vonzani a város, amitől nő majd a gazdaság. Kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, hogy a magyar lakosság aránya nem csökkenne 22 százalék alá Nagyváradon a fúzió után sem.
Szentmárton község "hozománya" a 10 ezret megközelítő lakos és 6775 hektár terület - említette még meg Lucian Popuş. Azt is hozzátette, ők nem akarják gátolni a fejlődést. Ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, törvényt kell alkotni a fúzióról, amit jó esetben még az ősszel elfogadhat a parlament, és 2016. január elsejétől léphet érvénybe. Ha elbukik a népszavazás, akkor jó néhány évig nem próbálkoznak vele újra – mondta Bolojan.