MIÉRT Akadémia Püspökfürdőben

A múlt hét végén a Magyar Ifjúsági Értekezlet tizedik alkalommal szervezte meg országos tematikus találkozóját, a MIÉRT Akadémiát Püspökfürdőben. Az idei program főcíme Az ifjúság jövőképe az európai Erdélyben – Hogyan tovább, fiatalság? volt. Többek mellett előadást tartott Borbély László környezetvédelmi miniszter (képünkön).

A püspökfürdői Perla Szállóban szervezett ifjúsági konferencia megnyitóján részt vett Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára és Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, akiket Debreczeni Sándor főszervező köszöntött. Szabó Ödön kiemelte, több olyan kérdéskörben is sikerült országos szinten komoly eredményt elérni, amelyet a korábbi akadémiákon fogalmaztak meg az ifjúsági szervezetek képviselői.
A megnyitót követően Biró Rozália tartott előadást Merre van az arra? címmel. Az Akadémia tematikájához igazodva vázolta fel azokat az íratlan alapszabályokat, amelyeknek a figyelembe vételével a szülők és maguk a fiatalok is alakíthatják életüket. Az RMDSZ főtitkára Ne várjuk, hogy a sült galamb berepüljön a szánkba! címmel tartott előadást két ifjúságkutatási program eredményeit összehasonlító felmérés tükrében.
A MIÉRT Akadémia második napján Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke értekezett Merre tovább, környezetvédelem? címmel. Az elöljáró tudatta, az általa vezetett szaktárca hatáskörébe sokkal több feladat tartozik, mint amennyi első hallásra tűnik. Minden, ami körülöttünk van, kapcsolódik a környezethez, legyen szó építkezésekről, beruházásokról, vidékfejlesztésről vagy védett állat- és növényfajok megőrzéséről. A miniszter hallgatói kérdésekre is válaszolt, felvetült a verespataki aranybánya-projekt kérdése, de a most bejegyzett új magyar párt generálta helyzetről is elmondta véleményét. A Magyar Országgyűlés fideszes képviselője, Kiskunfélegyháza polgármestere, Kapus Krisztián arról beszélt, hogy mind az Európai Unió, mind a tagállamok belső rendszerében kiemelkedő szerepet kellene szentelni az ifjúsági kérdéseknek. Saját példáján keresztül arra biztatta a jelenlévőket, hogy tanuljanak, gyűjtsenek tapasztalatot és járuljanak hozzá az ifjúsági élet alakításához.
A délelőtt második részében Pető Csilla és Derzsi Ákos parlamenti képviselők tartottak előadást. A tanulási nehézségek okairól, ezek kezelési módszereiről és az oktatási-tanulási formákról Pető Csilla értekezett. Mint mondta, a tanulás már óvodás korban elkezdődik, és nem fejeződik be az középiskola vagy az egyetem elvégzésével, az Unió is szorgalmazza az életfogytig tartó tanulás programjának működtetését. Derzsi Ákos a munkavállalásról, illetve az eddig vezető útról beszélt. Kiemelte, nem jól működik a romániai képzési rendszer, mert most mindenki egyetemi diplomát akar, elméleti középiskolát végez, és nincsenek szakemberek, akikre nagy szükség van, miközben egyre több a diplomás munkanélküli. Románia gazdasági fenntarthatósága is kérdéses, ugyanis a 21 milliós országban mindössze 4 millió az alkalmazott dolgozó, 6 millióan vannak a nyugdíjasok, és 11 milliót tesznek ki a külföldön dolgozók, a feketemunkások és a jövedelemmel nem rendelkező gyermekek. Cseke Attila szenátor értekezett saját példáján keresztül a fiatalon a közigazgatásban vállalt szerepről. Sokszor hálátlan a feladat, mert minden akarat ellenére nem sikerül megoldani problémákat, de nem szabad feladni. A folytonosság, a munka előbb-utóbb meghozza az eredményét. Cseke Attila véleménye szerint egyazon pozícióban nem szabad sok időt eltölteni, hiszen az ember belefárad, befásul, teret kell engedni a fiataloknak.
A szekcióüléseken Keresztesi Andrea, a debreceni Hang-Kép Egyesület elnöke Önkéntesek az ifjúsági szervezetek életében, Pintér Ákos, a Hang-Kép ügyvivője Az Európai Önkéntes Szolgálat kínálta lehetőségek, Révai Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke pedig Önkéntesség a diákszervezetekben, diáktanácsokban címmel tartott előadást.
A szombati nap a népszámlálásról szólt. Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára és Barna Gergő, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója tartott előadást. A magyarországi szakember a romániai demográfiai helyzetet értékelte magyarországi szemszögből, míg Barna Gergő a népszámlálás fő tudnivalóiról értekezett. A hallgatóság kérdéseket tett fel a szakembereknek, így kötetlen beszélgetéssé alakult át az előadás.