Nyolc évszázad őrzője

A Nagyváradtól mintegy 12 kilométerre fekvő Fugyit az első írásos dokumentum 1236-ban Fudy néven említi mint részben királyi, részben püspöki és káptalani birtokot. Temploma a XIII. században már állt, tornyát később építették. A Sebes-Körös menti falu közigazgatásilag Fugyivásárhelyhez tartozik.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben a falu neve a „Nycolas sacerdos de v. Fugi” alakban fordul elő, Miklós nevű papja ebben az időben évente 5 garas pápai tizedet fizetett. Oklevelekben a Zoárd nembelieket említik ősi birtokosként, kiknek egyik ága Fudiaknak írja magát. 1403-ban vámszedő hely és az albisi Zólyomi család birtoka volt. A XIX. század első felében Garapich Illés és Novák Gergely volt a földesúr. Az 1880-ban végzett népszámlálás szerint Fugyinak 374 lakosa volt, közülük 204 magyar, 153 román, 183 református. Az 1992-es népszámlálás 897 lakost jegyzett fel, kik közül 427 román, 423 magyar. Felekezeti megoszlás szerint: 329 ortodox, 297 református, 36 római katolikus. A legutóbbi, 2011-ben végzett népszámláláskor Fugyinak 960 lakosa volt, ezek közül 525 román, 410 magyar; ortodox 341, református 246, római katolikus 85, baptista 48, pünkösdista 169.

Nyolcszáz éves kőtemplom
Szép áprilisi napsütéses, de szeles időben érkeztem a faluba. Aki nem járatos ezen a vidéken, az kocsival könnyen elmegy a Várad–Kolozsvár országúton a Fugyivásárhely utáni bekötőutat jelző tábla mellett, hiszen az útról nem sok látszik Fugyiból. Először az ortodox templom tornyát veszi észre az ember, de mi a Sebes-Körös partján elhelyezkedő református istenházát kerestük. Zsigmond Attila lelkipásztor fogadott. A rendkívül szépen rendben tartott udvar, a templomot és a parókiát körbeölelő szőlős és gyümölcsös üdítő látványt nyújt. A tiszteletes tizenhárom éve szolgál Fugyiban, jól ismeri múltját és jelenét. Arra kértem, arról is beszéljen, milyen jövőképet nyújt a falu az itt élőknek.
„Fugyi régebbi település, mint a községközpont, Fugyivásárhely – hangsúlyozta a lelkipásztor. – Temploma az egyik legrégebbi a megyében, a XIII. századból származik, kicsi is. Különlegessége, hogy építőanyaga faragott kő, ez a legrégebbi fennmaradt, kváderkőből készült építmény, ez igényes kivitelezésre utal. A templombelsőt 2009-ben renováltattuk, a munkálatok ideje alatt Emődi Tamás építészmérnök jött ki hozzánk egy magyarországi restaurátorral, ő fedezett fel egy feliratot, amiről mi nem tudtunk. Ezt sikerült kibontani, s megállapították, hogy 1730-ból származik, egy nagy templomfelújítás emlékére készült, s a protestáns egyház jelenlétét igazolja, Ambrus Mihály akkori lelkész készíttette. A református vallás már az 1550-es években elterjedt a faluban.”

Apadt a gyülekezet
A Fugyi Református Egyházközségben jelenleg 230 nyilvántartott hívő van. „Voltak itt többen is – fűzi hozzá Zsigmond Attila –, beiktatásomkor, 2002 tavaszán hallottam Bódis Béla egykori református lelkipásztortól, hogy amikor ő itt szolgált, az ’50-es években 400 körül volt a lélekszám. Az 1900-as évek elején még 500 felett volt a reformátusok száma. Lassú apadás ez, általában több a temetés, mint az újszülöttek száma.”
A lelkipásztor arról is beszélt, hogy az első évben, amikor ide került, 11 temetés volt. „Akkor mondtam fekete humorral, hogy néhány év, és feltehetjük a lakatot a templomra. Az utóbbi években általában három-négy-öt temetés van, keresztelő egy-kettő, házasságkötés is ugyanennyi. Az idén nem lesznek konfirmandusok, jövőre lesz két gyerek, ez nagyon változó, átlagban 4-5 gyerek szokott konfirmálni.”
Vasárnap délelőtt tartják a fő istentiszteletet, és délután is van egyházi szertartás. Ezeken az alkalmakon átlagban a hívek harmada vesz részt, de volt olyan időszak, amikor 40-45 százalékos volt a részvétel. Az egyázfenntartási járulékot a hívek nagy többsége rendszeresen fizeti, sőt vannak olyan idős emberek, 75 év felettiek, akiknek már nem kellene fizetniük, de mégis megteszik.
Öt templom és imaház van Fugyiban. Vannak még magyar baptisták, adventisták, román pünkösdisták, görög katolikusok. Az ortodoxok és a római katolikusok Fugyivásárhelyre járnak templomba.

Eladó porták
Várad közelsége mindig is sokat jelentett Fugyi számára. A falusiak nagy része ott dolgozik, az ingázás nem jelent gondot, hiszen „pár lépésre” vannak a megyeszékhelytől. A váradiaknak is vannak kötődéseik Fugyihoz, többeknek van itt földjük, egyesek megmunkálják, mások már nem, mivel idegenek rendszeresen megdézsmálják a termést. Nem tolonganak az emberek, hogy Váradról Fugyiba költözzenek; sok az eladó ház, telek.
A helybeliek általában két pilléren teremtik elő a család megélhetését: dolgoznak a városban vagy a községhez tartozó Váradalpáron, és otthon megművelik a földjüket. Sokan hordják a váradi piacra az árut, régebben főleg retket, ma inkább virágokat termesztenek, sok fóliasátor épült az utóbbi években a faluban.

A virágkertész
Kovács Csaba virágkertész birodalma a szülői ház és a saját háza kertjében álló fóliasátrakból áll. Ottjártunkkor néhányan virágokat ültettek kicsi műanyag dobozkákba. A fiatal vállalkozó éppen Nagyváradon tartózkodott, a nagypiacon árult. Ott beszélgettünk később. Virággal 7-8 éve foglalkozik, előtte zöldséget termesztett szüleivel együtt, már 11 éves korában beletanult. „Sokan termelnek virágot, már itt is megtelik a piac” – mondja.
Az ő vállalkozásában 1200 négyzetméteres fóliasátorban nőnek a virágok, ez ebben a termelési folyamatban nagy területnek számít. Összesen 21 fajtát nevelnek, „amire van kereslet” – mondja a fiatal gazdálkodó. A családban egyedül „viszi a munkát”, édesapja sokat segített, de sajnos meghalt. „Ez a hobbim is, mivel nagyon szeretem a virágokat. Mindennap itt vagyok a piacon, nagyon sokan már ismernek, visszatérő klienseim vannak. Csak erkélyi és kiskerti virágokat termelünk, vágottat nem” – zárjuk beszélgetésünket Kovács Csabával.

Nincs magyar oktatás
Amikor Zsigmond Attila Fugyiba került, még volt elemiben magyar nyelvű oktatás, de jó néhány éve megszűnt. A magyar gyerekek Fugyivásárhelyen, sokan Nagyváradon tanulnak. Az utolsó magyar osztály, egy összevont elemi a régi parókián működött, egy tanítóval. Az óvodában is csak román nyelvű foglalkozás zajlik. Néhány évvel ezelőtt Fugyivásárhelyen próbáltak magyar óvodai csoportot indítani, de az egész községben nem tudtak 12 magyar gyereket összeszedni.

Nincs kivételezés
A falufejlesztéssel, az infrastruktúrával a helybeliek általában meg vannak elégedve, hiszen az ivóvízhálózat ki van építve, a csatornázás most készül a teljes községet magában foglaló programba illeszkedve. A főbb utak aszfaltosak, ha a csatornahálózat elkészül, az eddig kimaradt utcák is kapnak aszfaltréteget. Ezt már Ágoston Sándor, a községi tanács tagja, helyi RMDSZ-elnök jelentette ki. Ő úgy látja, a község vezetői nem kivételeznek aszerint, hogy melyik faluban kik élnek, minden falut egyformán kezelnek, s ezek általában egyformán fejlődnek. Azt is megemlítette, hogy Fugyiban hagyományuk van a kulturális rendezvényeknek, ezek közül is kiemelkedik a szüreti bál. Minden évben megtartják, és nagy sikere van az egész községben, hiszen a fiatalok elmennek hívogatni a román falvakba is. „Tulipán Kalákákat is szoktunk rendezni, főleg az egyházközség körül tevékenykedünk, ezeken sokan részt vesznek” – teszi hozzá az elöljáró.
A tanácsos arról is beszélt, hogy a szakmája hegesztő, s egy kovácsoltvas termékeket gyártó cégnél dolgozott, ő is elsajátította ezt a mesterséget, és egyéni vállalkozásba vágott. „Ott tanultam meg rajzot készíteni – emlékszik vissza –, maga a kohózás is megtetszett, hogy miként lehet ennek a műveletnek köszönhetően formálni a vasat.” Ma már csak ezzel foglalkozik, nemcsak a környékből, de más megyékből is kap megrendelést. Kerítés, csillár, de akár gyertyatartó és egyéb lakberendezési tárgy is kikerül a keze alól. Műhelyében a kohó már nem szénnel, hanem gázzal működik, nem kell már fújtató, hogy gerjessze a tüzet.

Deák F. József