Emlékévi egyházmegyei búcsú Debrecenben

Magyarország második legnagyobb városában július 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a búcsús szentmise Szent Anna tiszteletére a debreceni székesegyház előtt. Az ünnepi szónok Böcskei László váradi megyés püspök volt.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A jeles alkalomra kicsinek bizonyult volna az istenháza, ezért a debreceni római katolikus templom előtt állították fel az oltárt, s az ezernyi hívő a szabadban hallgatta végig az ünnepi szentmisét. Sokan érkeztek processzióval, népviseletben. Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye püspöke arra emlékeztette a zarándokokat, a helybéli katolikus híveket, hogy a 300 évvel ezelőtt kapott telekre építhették fel első templomukat. „Az indulás, az újjászületés időszaka volt ez, egy lassú növekedés kezdete”. Két jelentős eseményt emelt ki az újjászületés ezen időszakából, éspedig II. János Pál pápának 1991-ben Debrecenben tett látogatását, valamint a debrecen-nyíregyházi egyházmegye megalapítását 1993-ban.
Szavai után Böcskei László nagyváradi megyés püspök koncelebrált a jelenlévő püspökökkel, valamint a hajdúdorogi görög katolikus püspökkel. Ő volt a szentmise szónoka is. Szentbeszédében kiemelte, hogy ez az emlékév „érthető, beszélhető nyelvvel akarja megszólítani a ma emberét, katolikusokat és nem katolikusokat, hívőket és nem hívőket”. Ferenc pápát idézte, aki azt mondta, hogy keresztények lenni nem más, mint kovásznak lenni a mai világban. „A 300 évvel ezelőtti esemény, annak előzményei és még inkább a folytatása arra tanít, hogy Istennek terve van a népével” – mondta a nagyváradi püspök. Az emlékezéssorozat kiemelkedő eseményének nevezte a Szent Anna-búcsút.
A szentmise után Debrecen város polgármestere, Papp László röviden felidézte a katolikusok visszatérésének történelmi eseményeit, kiemelve gróf Csáky Imre bíboros-érsek fáradhatatlan munkásságát az újjászületés folyamatában. Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szintén fontosnak tartotta II. János Pál pápa debreceni látogatását a protestáns–katolikus megbékélés jegyében. Bábel Balázs kalocsai érsek felidézte, hogy Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, kalocsai érsek, majd bíboros a cívisvárosba telepítette a piarista rendet. „Egyszerre szolgálta hitét és magyarságát” – hangsúlyozta. Egyik fontos tette kalocsai érsekként „a bejövő délszláv emberek katolizálása. Akkor vagy mai szemmel ez prozelitizmusnak tűnik, de gondoljuk meg, a trianoni határok talán most Kalocsánál is följebb lennének, ha akkor azok nem lettek volna katolikussá” – tette hozzá.
A búcsú alkalmával Bosák Nándor megáldotta, megszentelte gróf Csáky Imre egykori nagyváradi bíborosnak a debreceni Szent Anna-székesegyház bejáratánál felállított szobrát, E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását. Az emlékezés a pápai és a magyar himnusz eléneklésével zárult.
A Hajdú-Bihar megyei katolikusokon kívül igen sokan érkeztek erre az alkalomra Debrecenbe zarándokként tőlünk, a partiumi Bihar megyéből is. Nagyon jó érzés volt együtt ünnepelni hittestvéreinkkel katolikusként és magyarként egyaránt.