Egy példásan felújított zsinagóga

Nagyvárad központjában, az egykori Zárda (később Fuchs Mór, ma Mihai Viteazul) utcában 125 éve építették az ortodox zsinagógát. Nemrég újították fel, igen szakszerűen.

A Zsidó lexikon adatai szerint a török hódoltság után a zsidóság első nyomai Váradon 1713-tól mutathatók ki. A Mózes-hitűek 1722-ben megalakították az ortodox zsidó hitközséget. A XVIII. század végén a zsidóság még jobbára az általuk 1783-ban hivatalosan is megalapított Váralján lakott. Szervezettségüket bizonyítja, hogy 1796-ig a Körös-parti város többi zsidóinak ügyeit is a váraljai bíró intézte. Első templomukat, egy barokk stílusú zsinagógát is Váralján építették fel 1803-ban az egykori Krisztina utcában, a mai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika új szárnya helyén. Ez volt az úgynevezett Ótemplom. Alapítóleveléből arra lehet következtetni, hogy ugyanitt már egy régebbi zsidó templom is állt. Ez utóbbi zsinagógára 1749-ben történt először utalás, majd 1779-ben. Ludovico Marini 1769 körüli rajzán is feltüntették. Ennek szomszédságában, a Kolozsvári út mellett emelték 1851-ben a már jóval nagyobb, közel ezer személy befogadására alkalmas templomot. Az 1950-es években mindkét templomot lebontották.
A zsidó lakosság számának állandó gyarapodása és a városi közéletben való egyre fokozódó részvétele megkívánta, hogy a város központjában is zsinagógát építsenek. Így került sor 125 évvel ezelőtt, 1890-ben egy új templom építésére a Zárda (ma Mihai Viteazul) utcában.

Egyházszakadás, templomépítés
A már említett Zárda utcai zsinagógát már az után építették, hogy 1870-ben többen kiváltak az ortodox hitközségből, és megalapították Váradon is a kongresszusi, azaz a neológ hitközséget. Újváros neológ zsidó lakossága nem sokkal az egyházszakadás után, 1878-ban felépítette a Sas (későbbi Kossuth) utcában az impozáns zsinagógáját. Ez a templom a XIX. század végi historizmus jegyében épült, mór stíluselemek felhasználásával. Busch Dávid városi főmérnök a tervezésekor a nürnbergi zsinagóga képét követte. A kivitelezéssel id. Rimanóczy Kálmánt bízták meg. A csodálatosan szép belső díszítés Horovitz Mór kassai festőművészt dicséri. Amint a Nagyvárad napilap 1878. május 26-i számában olvasható: „A nagyváradi Czion templom kupolája is felépült már, s a tetőzet gerendái a tegnapi napon felrakattak. Most már látható a szép épület impozáns képe, s gyönyörködve néz arra mindenki, mert az csakugyan méltóságosan emelkedik ki a város fölé.”
Az azóta eltelt közel 140 esztendő alatt a zsinagóga állaga megromlott, komoly felújításra szorult. A most folyó átfogó felújítás végeztével remélhetőleg eredeti szépségében fog majd pompázni a városnak immár egyetlen neológ zsinagógája.

A felújított ortodox zsinagóga
A Zárda utcai, mór stílusú zsinagógát Bach Nándor terve alapján Knapp Ferenc építette. A templom utcára néző oromzatán a kettős táblán a héber betűkkel írt tízparancsolat olvasható. A főbejáratot eredetileg a férfiaknak tartották fenn, a két szélsőt a nők használhatták, ezek a karzatra vezettek. Belül a templom festett motívumai a mór stílus szépségét dicsérik. A középen korláttal körülvett emelvény, a bema a szent szövegek felolvasására szolgál. Az itt található asztalra helyezik a Tórát (Mózes öt könyvét). A tóraszekrényt a középkortól szokásos módon a templombelső keleti végében levő fali fülkében alakították ki.
A zsinagóga földszintjén 600, az emeleti galérián 450 hely található. Napjainkra a zsinagógát szépen felújították.
Az udvaron a nagytemplomon kívül egy jóval szerényebb imaház is található. Ennek tervét a kivitelező Incze Lajos és Társa készítette 1908-ban.