Összeköt a zarándokút

A római katolikus közösségek, a plébániák a katolikus egyház „közigazgatási területeihez”, az egyházmegyékhez tartoznak. Berettyóújfalu korábban a biharihoz tartozott, most a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez. A római katolikus egyházmegyék jelenlegi határait II. János Pál pápa az 1993. május 30-án kelt Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúcióban fektette le. Júliusban Újfaluban misézett együtt a két püspök.

Történelmi pillanat tanúi lehettünk 2015. július 9-én Berettyóújfaluban, mert a Szent László Lovagkirály Zarándokút elnevezésű tudományos konferencia előtt első alkalommal mutatott be itt közösen ünnepi szentmisét Böcskei László váradi és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök.
A Nadányi Zoltán Művelődési Központ színházterme adott otthont a tanácskozásnak. Dénes Zoltán címzetes kanonok bevezetőjében elmondta, az ünnepi találkozás célja, hogy jövőre Szent Lászlóhoz méltó keretet teremtsenek a 2012-ben Gyomaendrődről elindult és azóta minden esztendőben megrendezett zarándoklatnak, majd felkérte a város első emberét és az egyházmegyék vezetőit, köszöntsék a résztvevőket. Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere szerint bihari identitásunk nagyon fontos személyiségének állít emléket ez a konferencia, és Berettyóújfalu is szeretne részese, állomása lenni ennek a zarándoklatnak. A jelenleg is élő Szent László-kultusznak nemcsak vallási, hanem idegenforgalmi jelentősége is van – fejtette ki –, ezt erősíti most már a határok átjárhatósága – a kerékpárút építése Berettyóújfalu és Nagyvárad között –, mellyel a lelki és egyéb kapcsok is megszilárdulnak. A tanácskozáson bemutatják azokat az utakat, lehetőségeket, amelyek ezt a kultuszt úgy tudják erősíteni, hogy Bihar kiemelkedő szerepet kapjon benne.
Bosák Nándor megyés püspök a templomban megfogalmazott gondolatait folytatta, mikor azt mondta, hogy két fogalom kapcsolódik egybe a konferencián, Szent László, vagyis a szentek tiszteletének gyakorlata és a zarándoklat. A szentek tisztelete pedig nemcsak vallási fogalom, hanem alapvető emberi tulajdonság és készség is, hogy amit megörököltünk, azt megőrizzük és gazdagítsuk. Ilyen jelentősége van a zarándoklatnak is, hiszen az emberek felkerekednek, hogy eljussanak olyan helyre, ahol többet, értékesebbet találnak, és ezért készek áldozatot is hozni. Böcskei László elmondta, örül annak, hogy ez a zarándoklat megerősíti azt a hat esztendővel ezelőtt hozott intézkedését, amellyel Szent László tiszteletére egyházmegyei nappá tették a húsvét utáni 5. vasárnapot. A zarándokút fénypontja a hermás körmenet, immár nemcsak a templom kerítésén belül, hanem megkerülve a Petőfi parkot. A főpap szeretné, ha a körmenet idővel elvezetne arra a helyre, ahol hitünk bölcsője van, a váradi várba, ahol az első székesegyház állt, ahol Szent Lászlót eltemették.
A délelőtti előadók sorában Ugron Béla, a Máltai Lovagok Szövetségének magyarországi delegátusa a szövetség munkásságát mutatta be. Bartha Elek, a Debreceni Egyetem professzora a felsőoktatási intézményben folyó vallásturisztikai képzésről tartott előadásában kitért a hitélettel kapcsolatos helyváltoztatásra, a vallási migráció típusaira és a vallásháborúkra is. Pósán László parlamenti képviselő a középkor kutatójaként úgy vélte, a zarándoklat megkerülhetetlen része a vezeklés. Értekezésében a középkori lovageszme kötelezettségeit, a lovagi etika és a lovagi költészet témakörét mutatta be a résztvevőknek. Isaszegi János tábornok egyebek mellett kijelentette, nincs egységes Európa, nincs biztonságpolitika. A hamarosan megjelenő könyvében bővebben olvashatunk majd a vallások és háborúk, valamint a fegyverkezési verseny témákról. A délelőtti előadások zárásaként a Bihar Vármegye Képgalériában Cservenyák László, a Szatmári Múzeum igazgatója nyitotta meg Somogyi Győző Munkácsy-díjas festőművész Árpád-házi szenteket bemutató kiállítását.
Délután Szabó Csaba, aki maga is megjárta az El Caminót, saját élményein, tapasztalatain keresztül ismertette a zarándoklat szépségeit, nehézségeit, megpróbáltatásait. Szonda István múzeumigazgató a gyomaendrődi vallásturisztikai fejlesztési modellt mutatta be, melyben fő szerepet kapott a keresztmegújítási és keresztállítási mozgalom. Elmondta még, hogy pályázat segítségével egy 21 főt befogadó zarándokházat emeltek a településen. Kovács László Erik Zarándokcsoportok határátlépései a Szent László-zarándokúton címmel értekezett. Az évente 10-12 motoros zarándoklatot szervező „motorkerékpálosok” igazi nagy családját Ercsényi Lajos mutatta be az érdeklődőknek egy rendhagyó tárlatvezetés során.
Lakatos Balla Attila történész, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Vallásturisztikai Irodájának képviselője az irodájuk feladatát ismertette. Az egyházmegyébe érkező sok ezer embernek abban szeretnének segíteni, hogy Nagyváradon megtalálják azt, amiért Szent László sírját felkeresték. Nem csupán turisztikai feladatként kezelik ezt, hanem arra törekszenek, hogy az egyház igazi arcával, lelkiségével is találkozzanak az érdeklődők. Töltődjenek fel, ismerjék meg a Szent László-kultusz hagyományát.
A délvidéki Szent László-kultusz fontosságáról, hagyományairól Alács Márton beszélt, a Szent László tiszteletére felszentelt templomokat, művészeti alkotásokat (képek, festett üveg, szobrok) is bemutatva. A plenáris előadásokat Szászfalvi Márta Noémi zárta, az Észak-alföldi Régió vallási turizmusának lehetőségeiről beszélve. Kolozsvári István, Berettyóújfalu kulturális menedzsere zárszavában úgy fogalmazott: ezek a tartalmas előadások is rámutattak arra, hogy van mit tanulnunk egymástól. Reményei szerint valami új kezdődött, a tanácskozás új mérföldkő Szent László kultuszának továbbfejlődésében.
A zarándokút-konferencia ott fejeződött be, ahol elkezdődött, a Jézus Szíve plébániatemplomban. Az orgonát Kristófi János orgonaművész szólaltatta meg; a koncert után agapéval ért véget a nap a templomkertben.