Múzeum épült 120 éve

A Bihar Megyei Régészeti és Történelmi Egylet 1872-ben alakult meg id. Gyalókay Lajos kezdeményezésére. Első elnöke Dőry József főispán lett, az alelnök id. Gyalókay, aki az egész egylet tevékenységét koordinálta. A titkári teendőket két premontrei paptanár, Barlanghy Adorján és Cséplő Péter vállalta.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A már összegyűlt régészeti anyagot a Széchenyi (ma Traian) téri vármegyeháza két termében állították ki. Id. Gyalókay Lajos a választmány megbízásából 1875-ben egyleti közlönyt indított Régészeti és Történeti Közlemények címmel. Egy év alatt hét száma jelent meg, majd érdektelenség miatt megszűnt. Rómer Flóris kanonok, elismert régész 1877-ben, Váradra érkezése után bekapcsolódott az egyleti munkába.
Bár a gyűjtemény gyarapodott, a vármegye 1879-ben visszavette a két termet, ezért a múzeumi anyagot a Gazdasági Egylet epreskerti házában (a mai városi stadion szomszédságában) helyezték el. Mivel akkoriban ez a hely a város szélének számított, a Pray György (a mai Berzei) utca mélyén levő múzeumot alig látogatta valaki.
Az 1885-ben megtartott tisztújítás után – amikor Rómer Flóris lett az elnök és dr. Karácsonyi János a titkár – az akkor már 4737 darabot számláló gyűjteményt az egykori Apáca, későbbi Szilágyi Dezső (mai Moscovei) utcába, a Tóth Ferenc-féle ház két szobájába helyezték át. Állandó és időszakos kiállításokat is szerveztek itt. Az egylet nevében 1890-től Nagyvárad is szerepel Bihar megye mellett.
Látva a gyűjtemény gyarapodását, s tudva, hogy a gazdag Ipolyi-gyűjtemény is Váradra kerül, Schlauch Lőrinc bíboros telket ajánlott fel egy múzeum építésére. Gyűjtést indítottak, és tervpályázatot írtak ki. Ennek id. Rimanóczy Kálmán lett a nyertese 1891-ben. Ekkor már Bunyitay Vince volt az egylet elnöke.
A római katolikus püspökség kertjéből a múzeum számára kiszakított telek előtt 1893 októberében utat nyitottak a Fő utca felől a Schlauch-kert felé. Egy évvel később hivatalosan is átadták a forgalomnak Múzeum utca néven. A következő évben hozzákezdtek a múzeum építéséhez is.
1895. november 1-jére készült el a historizáló, túlsúlyban neoreneszánsz stílusjegyeket viselő épület, s a következő év június 27-én nyitották meg ünnepélyesen. Az eseményt az 1896-ban kiadott Emlékkönyvben örökítette meg dr. Karácsonyi János. Megnyitásakor a múzeum kilenc teremből állt. Az előcsarnokból a nagyterembe vezető neoreneszánsz díszkaput Bunyitay Vince saját költségén faragtatta. Mivel a kiállítási tárgyak egyre szaporodtak, 1910-ben ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján újabb öt – két földszinti és három alagsori – teremmel gazdagították a létesítményt.
1971-ig eredeti rendeltetésének megfelelően használták az épületet. Akkor a görög menekültek beszállásolása nyomán teljesen tönkretett, majd felújított római katolikus püspöki palotába költöztették a közgyűjteményt, helyén pedig pionírház, majd kisiskolások klubja lett.
A hajdani múzeum külsejét ábrázoló képeslapjainkon jól látható, hogy elkészültekor a környékén még nem voltak más épületek. A harmadik felvétel az egykori Bihar Megyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet múzeumának egyik termét ábrázolja.
Az átrendezett múzeum jelentősebb kiállított tárgyait, műkincseit termenként Papp Lajos mutatta be az 1943-ban megjelent városismertetőjében. Ebből idézek most:
„A múzeum előcsarnokától jobbra az első terem Bölöny Sándor történelmi és művészeti értékű könyvtárát foglalja magába. A második teremben az egylet ősrégészeti gyűjteménye van elhelyezve. Mammutfogak, ősmedve koponyák, kőeszközök a régebbi és újabb kőkorszakból, a réz- és vaskorszakból. Az ártándi sírlelet, a lovas és a ló koponyája, aranygombok. E második terem közepén kezdődik a múzeum érmegyűjteménye. A harmadik teremben folytatódik az érem- és bankjegygyűjtemény. Ebben a teremben kerámiai emlékek vannak felhalmozva. Érdekes többek között a céhkancsók sorozata és egy nagyméretű gabonás edény a népvándorlás korából.
A negyedik teremben érdekes fegyvergyűjtemény van, a középkortól kezdve a XIX. század végéig, és a vár árkában talált sodronying. A falakon magyar történelmi arcképek, Várad látképei stb. Az ötödik sarokteremben kerámia- és diplomagyűjtemény, Várad régi fényképei, színlapjai láthatók. A hatodik, hosszúkás terem falain híres főpapok olajfestésű arcképei (Telekessy István egri püspök – Rákóczi kedves püspöke –, Bartakovics Béla egri érsek). A fal melletti és a terem közepén álló tartókban főként ötvösműgyűjtemény foglal helyet. Különösen említésre méltó közülük egy erdélyi zománcos ékszertartó szekrény, egy strucctojás serleg és egy ananász serleg.
A kelet felé néző termek elég üresek. Az egyik sarokban román népi hímzések. Az egyik keleti teremben Pállik Béla Rubens-kópiája. Érdekes egy régi menyasszonyi láda. Innen egy másik termen át a nagy kupolaterembe jutunk. Ennek egyik hosszanti déli falán Molnár József nagy bibliai kompozíciója ékeskedik: »A tizenkét éves Jézus a templomban«. Jobbra és balra tőle Staudinger Ferenc két fára festett képe: »Madonna angyalokkal« és »Szent János Patmosz szigetén«.
A terem nyugati falán Bihari Sándor alkotása: »Zsigmond király találkozása Ulászló lengyel királlyal Szent László sírjánál 1412-ben. « Ezt a képet József királyi herceg ajándékozta Nagyvárad városának. A múzeumban csak letétben van. Szemben vele, a nagyterem keleti falán Kovács Mihály nagy képe: »Krisztus kibékíti a gazdagot és szegényt«. A terem északi falán, az ajtó felett Than Mór festménye: »Vitéz János latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost«. Az ajtótól jobbra Tardos Krenner Viktor mitológiai festménye: »Európa elrablása«.
A nagyterem egyik fő dísze a menyői vörösmárvány reneszánsz keresztelőkút, amelyet 1514-ben ajándékoztak a menyői egyháznak. Említésre méltó még Ligeti Antal tájképe: »A Thököli vár Késmárkon« és Schlauch bíbornok terakotta mellszobra. Méltán foglal itt helyet az ő szobra, mert ő ajándékozta az egyletnek a kert telkét, a városnak pedig a Múzeum utca helyét. 1895 előtt mind a kettő püspöki veteményeskert volt. Kovács és Molnár festményeit is Schlauch bíboros adományozta a múzeumnak.
A nagyteremben látható még egy szfinkszes reneszánsz kőfríz, melyet a várban találtak. Az előcsarnokban pedig több csúcsíves kődarab a várbeli régi székesegyházból és egy középkori lovag kisméretű szobra. Az előcsarnoktól jobbra a múzeum kis könyvtárszobája van, kb. 3500 kötettel.”