Egészségesen élni, földszeretettel

Nemcsak HAVRAN GÁBOR, de felmenői is tősgyökeres nagyváradiak. Nincsenek gyerekkori emlékei a vidéken eltöltött nyarakról. A negyedik X-en túl otthagyta a várost, annak minden előnyével és hátrányával. Falura költözött, Hegyközszentmiklósra.

Gépészmérnöki diplomával a zsebében, Havran Gábornak sikerült munkát találnia szülővárosában, Nagyváradon. Aztán, ahogyan sokakat, őt is meglegyintette a vállalkozói kedv, hat évvel a forradalomnak nevezett változások után száraztésztagyártásba kezdett. Erdélyi szinten is jelentős forgalmat bonyolított le, a Zebra márkanév kedvelt és ismert volt a háziasszonyok körében. A gazdasági válság érzékenyen érintette a céget, előbb a személyzetet kellett csökkenteni, majd a tulajdonos jobbnak látta felszámolni az üzemet és valami újba kezdeni.
Megismerkedett feleségével, Tolvaj Ellával, s nagy lépésre szánták el magukat: az asszonyka falujában próbálkoznak megélhetést találni. A hályogkovács merészsége volt az övé, mert ahogyan visszaemlékszik Havran Gábor, még az uborka- és a paradicsompalántát sem tudta megkülönböztetni egymástól, amíg termést nem hoztak.
Délután érkeztem a házaspár hegyközszentmiklósi otthonába. Két egymás melletti portát vásároltak meg, így jókora kertjük sikeredett. Növénykavalkád tárul a látogató szeme elé. Életemben nem láttam olyan magasra növő napraforgót, mint vendéglátóimnál. Mondják, perlekedett is a kombájnos a tavalyi betakarításkor, miközben a hosszú kóróval bajlódott. Az önkéntes magcséplők, a verebek viszont annál inkább kedvelték a magas növényt, a jó kilátás növelte biztonságérzetüket. A hosszú napraforgószár pedig kimondottan jó szolgálatot tesz a futóbabtermesztésnek karópótlékként.
Fokhagyma, vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyem, uborka, paradicsom mellett gyógyfüvek sokasága is megtalálható a kertben. A gyógynövényekből teák, kenőcsök, különböző nyavalyákra való szerek készülnek. Ella asszony végzettsége okán sok emberen segít: a természetes alapú gyógymódok tudója, elismertséget szerzett a kiugró csontok helyrerakásában, kenéseket is vállal.
Vendéglátóimnál egy különös kísérletbe is betekintést nyertem: a vetőkrumplit a föld tetejére terítik, majd szalmával, levelekkel fedik. Megbontották a kedvemért, hogy lássam: működik a dolog, új burgonyaszemek fejlődtek ki. Igaz, aprócskák, de ez a nagy szárazságnak tudható be.
A kert sarkában szépen kupacba rakva a növényi hulladék, értékes trágyává válik. Ebben a kertben nincs helyük vegyszereknek, műtrágyának. A tasakos bolti magvakat is kerülik, ősi fajtákat honosítottak vissza. Mostanra már kialakult egy jól működő hálózat a hasonló törekvésű gazdálkodókból, akik egymásnak és bárkinek, aki igényli, szívesen adnak vetőmagokat.
A háztáji mellett hat hektár szántójuk is van. Gábor maga végzi a gépesített munkálatokat. Műtrágyát és vegyszereket ott sem alkalmaznak. Többnyire olajtököt, napraforgót és búzát termesztenek. Búzát sem akármilyet, csak tönkölyt és bánkútit. Ezeknek a fajtáknak kiváló a sikértartalmuk. A házigazdával némileg vitatkozni próbáltam, mondván, hogy ezeket a fajtákat csak ráfizetéssel lehet termeszteni, hisz műtrágya nélkül nagyon keveset teremhetnek az egyre forróbb nyarakon. Számítgatni kezdtünk, s Havran Gábornak sikerült rávezetnie az igazára. Az ősi búzafajták valóban feleannyit teremnek, de nem kell minden évben drága vetőmagot vásárolni, mivel visszavethetők. Ugyanakkor se műtrágyázni, se gyomirtózni nem szokás. A másik előnyük, hogy szárazságtűrők, nem beszélve arról, hogy egészségesek, beltartalmi értékük kiváló.
Szőlőt is telepítettek, szintén nagy körültekintéssel. Az Érmellék szőlőjét, bakatort ültettek, illetve Kárpátaljáról hoztak ősi magyar fajtákat.
A látottakra való rácsodálkozásom tovább fokozódott a kert szegletében lévő kisüzem megtekintésekor. Mert Havran Gábor és Tolvaj Ella nemcsak termeszt, de mostantól fel is dolgoz növényeket. Kőőrlős malmot épített Gábor, minden porcikáját maga fabrikálta mérnöki precizitással, pusztán a malomkövet szabatták méretre. Teljes kiőrlésű lisztet gyártanak, abból sütik a család mindennapiját. Palacsintát is lehet belőle sütni, a háziasszony meg is vendégelt, mellé saját főzésű kajszi- és áfonyalekvárt tálalt. Fenséges ízük volt. Aztán a kenyérből is kóstolgattam, házilag ütött olajba mártogatva.
A malom melletti teremben két hidegen sajtoló olajprés is üzemel. Patyolattisztaság, belépni is csak védőpapucsban és -öltözékben szabad. A termékeket palackozzák, címkézik. Várhatóan a napraforgó és a tökmag lesz a fő alapanyag, de számtalan egyéb sajtolható maggal is foglalkoznak, ritkaságszámba menő kulináris csodákkal. A magvas gomborkát (sárgarepcét) is szeretnék visszahonosítani a köztudatba mint olajalapanyagot, Ella édesapjának emlékezete szerint ezen a vidéken termesztették. A növény magas omega-3 zsírsav tartalma miatt ajánlott, optimalizálja a vérzsírok szintjét, segít az érfalak rugalmasságának megőrzésében, gyulladáscsökkentő, kozmetikumként is javallott. A népbetegségnek tekinthető magas vérnyomás ellenszereként a szezámolajat javasolja a háziasszony, mivel ez az érfalak regenerálódását is segíti, miközben gátolja az érelmeszesedést. Egyéb jótékony hatása mellett a mákolaj is vérnyomáscsökkentő, normalizálja a vér koleszterinszintjét, növeli a szellemi teljesítőképességet – okosodom a házaspár jóvoltából.
Szívesen őrölnek másoknak is, olajos magvakat is lehet vinni hozzájuk. A fizetési mód tekintetében nyitottak, még a cserekereskedést sem tartják kizártnak. Annak örülnének a legjobban, ha mások is követnék a példájukat, és a profitorientált gazdálkodás helyett az egészség megőrzését, a környezet óvását tartanák elsődlegesnek. Csupán egy sávnyi földparcellát kellene mindenkinek vegyszermentesen művelnie ahhoz, hogy a családja által elfogyasztott étel egészséges legyen. A földre mint társra kell tekinteni, amely törődést igényel, és akkor hálás lesz művelője iránt.