Ünnep a szórványban

Változatos ruhatárral kellett készülniük mindazoknak, akik részt vettek a szeptember első hetében megrendezett III. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokon. Az időjárással a nézőknek kellett számolniuk, a táncosoknak meg a rakott szoknyákkal.

Szinte háromszáz pörgő lábú és szép hangú fiatal parádézott a várasfenesi színpadon a dél-bihari szórványvidék magyarságát megszólító rendezvénysorozat nyitónapján. A harmadik fekete-Körös-völgyi fesztivál is háromnapos volt, a pénteki helyszínen tizenhárom tánccsoport és népdalkórus lépett fel.
Szombaton már a szorgalmukról, gazdaszellemükről híres köröstárkányiak körében folytatódott a rendezvény. Délelőtt az istentisztelet után egykori konfirmáltak találkozójára került sor.
A tavalyi szórvány-ünnep alkalmából Belényes gazdagodott egy Petőfi-mellszoborral, és már elkészült a makettje annak a IV. Béla királyt mintázó alkotásnak, amit jövő ilyenkor fognak felavatni Várasfenesen. A mostani rendezvényen pedig Bartók Bélának emeltek bronz büsztöt Köröstárkányban. A szombat déli avatóünnepségen a II. Debreceni Hagyományőrző Honvéd Huszárezred tagjai álltak díszőrséget, a helybeliek közül sokan eljöttek a nem mindennapi pillanatra.
Elsőként Sebestyén László Ede helybeli református lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez, kifejezve reményét, hogy a Bartók iránti, szoborállításban megnyilvánuló tisztelet a közösségre összetartó, egységteremtő erővel hat. A falu előző papja, Szakács Zoltán is visszatért Tárkányba ez alkalomból. Beszédében alapos Bartók-ismeretről tett bizonyságot, a zeneóriásnak a Belényesi-medencében végzett gyűjtőmunkájáról, az épp Köröstárkányban készült, ritkaságszámba menő rézfurulya-felvételről is szólt. A települést Bartók vitte be a zenetörténeti köztudatban, ezért is méltó, hogy emléket állítunk neki – mondta. A lelkipásztor a zeneszerző példáját emelte ki a békés egymás mellett élés lehetőségének bizonyítékaként, hiszen Bartók Béla egyaránt gyűjtött román és magyar értékeket, s bírta a román nyelvet is.
Szabó Ödön parlamenti képviselő a tavalyi belényesi szoboravatásra utalva mondta, hogy a jó ügyekben van folytatás, és lesz jövőre Várasfenesen is. A zeneszerző azt kutatta, ami összeköti a népeket, a tiszta forrást, egy „őssejtet”, aminek eredője vélhetően az egyetemes jóság lehet – fogalmazott a képviselő. Borsi Lóránt megyei ügyvezető alelnök a rendezvény főszervezője, a megyei RMDSZ által kezdeményezett közösségformáló események sikeréről szólt, a cserkésztevékenységtől a kalákamozgalomig. A szobor is ilyen összefogás eredménye.
Mikló Ernő helyi RMDSZ-elnök a házigazdák örömével köszöntötte a vendégeket, az ünnepelni vágyókat. A templom előtt felállított, Deák Árpád készítette alkotás leleplezése után a helyi Serkentők zenéltek-énekeltek, Egyed István az alkalomhoz illő verset szavalt, majd a debreceni Hajdú Táncegyüttes ropta fergeteges népi táncát.
A délutáni és az esti programok a futballpályán zajlottak. A Serkentők kórusa ismét színpadra lépett, majd a helyi Nótáskedvű Lányok énekeltek és táncoltak a hagyományos, eredeti népviseletben. A hegyközcsatári citerások pengetését újra a debreceni néptáncosok felejthetetlen produkciója követte.
A nap további részében a könnyűzene művelői kerültek előtérbe. Közben az eső is eleredt, de az előrelátó szervezők a fél focipályát lefedő sátrat építettek, így az időjárás sem zavarhatta meg a szórakozást.
Az ünnepségsorozat harmadik napjának helyszínéül Belényes szolgált. Délután a református templomban Réman Elek István helyi lelkipásztor hirdette az igei üzenetet. A jelenlévők értékhordozó egyházi kórustalálkozó részesei lehettek, helyi és környékbeli református, baptista és római katolikus énekkarok közvetítették a zene nyelvén a legszebb imádságokat. A templomi eseményen többek között belényesi román liberális politikusok is részt vettek.
A hagyomány szerint a kultúrotthonban adták át a néhai Zsiskú János belényesi református lelkipásztorról elnevezett szórványdíjat. Ezúttal az örvéndi születésű Mérai István vehette át az elismerést, Grim András, az RMDSZ megyei szervezetének szórványért felelős ügyvezető alelnöke méltatta, ismertette életútját. Mérai Kolozsváron szerzett közgazdász diplomát, egyebek mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél dolgozott, több cikluson át Alsólugas helyi tanácsosa volt, nevéhez fűződik Örvénden a közbirtokosság megalakítása, emellett a földvisszaigénylések idején nagyban segítette a magyar közösséget, tanácsokkal látta el a hozzá fordulókat.
Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, aki maga adta át az elismerést, a díj alapítására is visszatekintett. Mint mondta, a néhai belényesi református lelkész, Zsiskú János olyan személyiség volt, aki példát adott összefogásból, megmutatta, hogyan lehet szórványban eredményeket elérni. Örvénd hasonlóan sikeres település, ahol más vallásúakkal és nemzetiségűekkel együtt sikerült a közösségnek felemelkednie. Ennek az elszántságnak példaadó képviselője Mérai István.
Az ünnepségsorozat záróakkordjaként a jelenlévők megtekintették a Hajdú Táncegyüttes által bemutatott, a betyárvilágot, a pásztoréletet megidéző, Ponyva, avagy a legenda tovább él című táncjátékot.