Bankasor, távol a világ zajától

Gyerekkorom óta vonz a tanyavilág, hiszen szülővárosom, Érmihályfalva, de főleg Érsemjén környékén sokan éltek, élnek ilyen közegben. A Semjénhez tartozó Barantón, Bugyasoron és Bankasoron élők egykor a mihályfalvi állami gazdaság farmjain dolgoztak, de 1989 után a gazdaság megszűnt. A tanyák egy részét is felszámolták, ma már csak a Bankasoron élnek nagyobb számban.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Balazsi József, Érsemjén polgármestere és Timár Sorin alpolgármester kísér el a község egyik részének számító Bankasorra. A polgármesteri hivatalban nincs olyan népszámlálási adat, mely pontosan jelezné, hányan élnek a tanyán. Balazsi József szerint nagyjából 190-en laknak ott. Ezt a község jegyzője, Garbacz Erika is megerősítette, s ezt bizonyítja az is, hogy a 2014-es államfőválasztáskor 144 szavazásra jogosult személy szerepelt a választói névjegyzékben. Ha figyelembe vesszük, hogy az óvodások és az iskoláskorú gyerekek létszáma 26, s van még további néhány fiatal, akinek még nincs szavazati joga, körülbelül ezt a számot kapjuk meg.
Legutóbb augusztus harmadik hétvégéjén, az Érsemjéni Falunapokon jártam a Bankasoron, amikor közösségi házat avattak. Kellemes meglepetésként ért, hogy milyen sok helyi lakos jött el az avatóünnepségre. Már akkor beszélgettem néhányukkal; nagyra értékelték az érsemjéni önkormányzatnak azt a gesztusát, hogy „településükön” modern közösségi házat emelt. Az ünnepélyes átadáson a községi elöljárók mellett jelen volt az érsemjéni református és római katolikus lelkipásztor. Ők rendszeresen tartanak egyházi szertartást a településen az 1995-ben felavatott római katolikus templomban. A közösségi ház avatása után döntöttem el, hogy visszatérek számot adni a Bankasoron élők mindennapjairól.

Névadó bank?
Szeptember végén kerestem fel újra a Bankasort. Indulás előtt a semjéni polgármestertől megtudtam, hogy e településrész története a XX. század első felében kezdődött. Nevének eredetéről nem találtam pontos adatokat. Területe állítólag egy bank tulajdona volt, attól vásárolták a házhelyeket az ide költözők.
Érmihályfalva felől is meg lehet közelíteni, jól járható úton, amire szükség is van, hiszen a bankasoriak ott találnak munkahelyet. Érkezésünkkor éppen a vállalati autóbuszt várta 20-25 fiatal. Ők jól érzik magukat a Bankasoron, itt alapítottak, illetve itt szándékoznak alapítani családot.

Katolikus templom, közösen
A település „központjában”, a közösségi ház mellett található az 1995-ben felszentelt római katolikus istenháza. Nagy János Csaba, az Érsemjéni Római Katolikus Egyházközség plébánosa elmondta: a barantói–bankasori templom építése 1993. október 1-jén kezdődött, és napra pontosan két évvel később szentelte fel Tempfli József nagyváradi megyés püspök Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére, akinek ünnepe e napra esik. Az építtető plébános Jitaru Szél Antal volt. A költségek nagy részét külföldi alapítványok állták, de a bankasori hívek is adományoztak e célra. A védőszent ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon tartják a templombúcsút, idén október 4-én.
Ami a hívek számát illeti, a nyilvántartás szerint jelenleg 93 római katolikus lakik itt. „Sajnos az a tapasztalat, hogy a hívek, ahogy másfelé is, csekély számban vesznek részt a szentmiséken, úgy húszan-harmincan. Örömteli viszont, hogy sok a fiatal és a gyermek. Tavaly júliusban hét barantói gyermek járult szentáldozáshoz az érsemjéni templomban, szeptemberben pedig hárman bérmálkoztak” – fűzte hozzá a tisztelendő.
Csáki Andrea Márta érsemjéni református lelkipásztor negyven reformátust tart nyilván. Fájó szívvel panaszolta, hogy hiába járt családlátogatáson minden hívénél, az istentiszteleteken kevesen vesznek részt, pedig az egyházközség egyik itt élő presbitere, Adorján Katalin is mindent elkövet evégett.
Balazsi Józseftől megtudjuk, hogy Csillik János plébános itteni szolgálata óta kaptak helyet a reformátusok a katolikus templomban. „Ez jól működik a községünkben, az ugyancsak Semjénhez tartozó Feketefalun református templom van, és ott is felváltva tart istentiszteletet a két felekezet.”

Az átlagnál több fiatal
Az érsemjéni Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója, Nagy Mirela arról tájékoztatott, hogy a Bankasoron öt óvodás van, s szakképzett óvónő, Kis Tekla oktatja őket. Az óvoda az új közösségi házban kapott helyet, udvarán játékszerek is vannak. A 0–IV. osztályba tizenegyen járnak, ők Barantóról érkeznek iskolabusszal a semjéni iskolába; V–VIII. osztályosok tízen vannak.
Számos Bihar megyei településen semmilyen szintű magyar nyelvű oktatás sincs már, ám ezen a kis érmelléki településen 26 gyermek tanulhat magyarul. Ez nagyon szép arány a tanyabokor lélekszámát figyelembe véve.
A Bankasor mintegy 5 kilométerre van a községközponttól, az út nem a legjobb, de soha nem sáros, hiszen a homok beszívja a csapadékot, ezért a települést bármikor könnyű megközelíteni – mondta Balazsi József.

Rokon a fél utca
A bankasori közösségi ház mellett találkoztam az egyik helybelivel, Dávid Máriával. Mint mondja, szeretik, megszokták az itteni életet, nem mennének el innen. „Ön is láthatta, milyen sok fiatal van itt, vagy kéttucatnyian dolgoznak a mihályfalvi cipőgyárban. A férjem nyugdíjas, az egykori mihályfalvi állami gazdaságban dolgozott 42 évig. Jellemző a mi kis településünkre, hogy a fiatalok több gyereket vállalnak” – foglalja össze beszélgetőtársam. Azt is hozzáteszi: dicséretre méltó mindaz, amit az érsemjéni elöljárók tesznek azért, hogy ők igazi otthonra találjanak ezen a tájon. „Hetvenöt éves vagyok, végre megértem, hogy kultúrházat, óvodát építettek nekünk, amire nagy szüksége volt a településnek. Éppen most tárgyaltak itt a fiatalok a polgármesterrel úrral, egy család keresztelőt szeretne tartani a közösségi házban. Nyugdíjasként sem unatkozom, munka van elég, de itt élnek a gyermekeim, elmegyek egyikhez-másikhoz, meglátogatom őket. No meg szinte az egész utca tele van rokonokkal.”

Jó dolga van a juhásznak
Egy szebeni juhászt is felkerestünk, aki családjával a Bankasorra költözött, miután elegük lett a tavasztól őszig tartó vándorlásból. Aurel Şterp szeret itt élni: „Tizennégy éve költöztünk ide, megvásároltuk ezt a házat, kibővítettük – ottjártunkkor is dolgoztak a kőművesek –, mintegy ezer juhunk van. Csak a nagy ünnepekre, húsvétra, karácsonyra megyünk haza. A Bankasoron mindenkivel megértjük egymást, még jobb is itt, mint egykori otthonunkban.”
A juhtejből készült termékeket otthon állítják elő – minden ragyog a tisztaságtól –, a nagy hűtőházukban tárolják, és gyermekeik értékesítik az árut a bukaresti boltjaikban.

Deák F. József