Hegedűs a szőlőben

Szülői házban beléivódott szőlőszeretetből és becsületes, szorgalmas munkából jött létre az érmihályfalvi HEGEDŰS ATTILA borászata.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Óriás kádak fölé hajolva, könyékig nekigyürkőzve szorgalmasan „dagaszt”, mélyen alányúl, átforgatja a héján ázó szőlőt, majd tenyerével végigsimít a tetején. Feje fölött csüngő, ragacsos papírok, mint megnyúlt esőcseppek. Ez maga a csapda. Mert az ezerszám lakomázni vágyó muslicasereg beindítaná a nem kívánt ecetesedési folyamatot. Szépen össze is maszatolták már a száznál is több alácsüngő csapdacsíkot.
Lemossa kezéről a vörös színű lé maradványait, majd kezet nyújt Hegedűs Attila. Sebtében el is magyarázza az imént látottakat. Kétféle kék szőlő van, abból, amelyiknek csak a héja tartalmaz festékanyagot, azonnali darálással és préseléssel még fehér bor is nyerhető. Az úgynevezett festőszőlőnek viszont a bogyója húsa is színez. Ha legtöbb huszonnégy órán belül lefejtjük belőle a mustot, akkor rozé bort nyerünk. A vörösbor előállításához akár két hétnél is tovább áztatjuk héján, hogy a színanyagok kioldódjanak, miközben többször átforgatjuk. Ez utóbbi művelet végzése közben „értük tetten” a gazdát.
Ha már néhány szóban összefoglaltuk, miként készül a bor a kék szőlőből, akkor illendő a fehér szőlők háza tájára is betekinteni. A beszélgetést immár az új építésű családi ház konyha-nappalijában folytatjuk. Az illatos fehérborok esetében 6-12 órás héjon áztatást után jöhet a préselés, míg a fehérborok előállításakor azonnali a feldolgozás. A préselést követő erjedés megszűnésével a bor lassan letisztul, az aljára leülepedett seprőt el kell távolítani. Legalább háromszor ajánlatos átfejteni a bort ahhoz, hogy teljesen tiszta legyen. Ezt a műveletsort a szüret utáni tavaszig szükséges elvégezni – figyelmeztet a gazda.
Belemélyed a technikai részletek magyarázásába, apró fogásokkal ismertet meg. Sok olyan dolgot is hallok, ami meghaladja „borásztudományomat”, de egy ideig még nincs szívem félbeszakítani a dicsőítő zengedezést a szőlőről, a borról. Ritkán látni ennyire lelkes embert. Aztán valamiként visszatérünk a hétköznapokba, családtörténetről kérdezem.
Atyai nagyapja a múlt század harmincas éveiben került Érmihályfalvára, odanősült. Magával hozta a bihardiószegi szülői házból a szőlőművelés szeretetét. Néhány évvel azelőtt kemény fagyok gyötörték az Érmelléket, a nemes szőlők nem bírták a hideget. Az emberek java része akkortól már nem mert kísérletezni, inkább ellenállóbb magántermő fajtákat telepített. A nagyapa igényességét mutatja, hogy a magántermők nemesebbikét, otellót ültetett. Aztán jött az államosítás, a téeszesítés. Hegedűs Attila édesapja épp sorkatonai szolgálatról kapott szabadságolást, s bár már veszélyben volt a tulajdon, mégis megmetszette a szőlőt. Ezért vagy másért-e, de öt ár otellóst meghagytak a családnak konyhakert gyanánt.
Mielőtt Hegedűsékhez látogattam volna, érdeklődtem felőlük: szorgos, dolgos családnak tartották már a felmenőiket is, akik még az átkosban is szívós szorgalommal gazdálkodtak. Nem csoda hát, hogy édesapjáról még a televízió is készített filmet. Gábor bácsi akkor azt mondta, hogy két dolgot szeret igazán, a lovakat és a szőlőt, de legjobban a szőlőt – kotorászik emlékei között Attila. Az édesapja két éve, édesanyja nemrég hunyt el.
Eredeti hivatását tekintve Hegedűs Attila rádió- és televízió-szerelő. Jól menő szakma volt ez a rendszerváltozás előtt, annyi munkája volt, hogy alig győzte. Ma már más szelek fújdogálnak, ritkán térnek be hozzá javíttatni. Ami nem működik, azt eldobják az emberek, lecserélik újra.
Kimegyünk a szőlőbe is, szívszorító látvány fogad. Parlagon hagyott, egykor szebb napokat látott szőlőskertek között itt-ott egy gondozott, ápolt parcella. Hegedűsék a hályogkovács bátorságával telepítésbe fogtak. Jelenleg hatvan árt tesz ki a birtokuk. Érmihályfalva talaja köztudottan homokos, a kék szőlő termesztésére alkalmasabb, de kellő szakértelemmel a fehér is szépen terem. Szerves trágya, komposzt használata sokat segít a homokon, hatékony a zölden begyűjtött rozs talajba forgatása is. A homoki szőlőben kevesebb a savanyag, ezért sokat nyom a latban a szüret jó időzítése. Akkor kell leszedni a fürtöket, amikor a cukorszint-növekedés elérte a tetőfokát. A megkésett szüret a savanyagok csökkenésével jár, a nagy meleg meg azért ártalmas, mert a sérült szemekben azonnal megindul az erjedés.
A borász mérnöki precizitással és szaktudással végzi a különböző munkafolyamatokat; bármilyen apró hiba befolyásolhatja a bor minőségét – vallja. Nagyon odafigyel, hogy sérült, rothadt szemek ne kerüljenek a többi közé; bogyózógéppel szabadul meg a kocsánytól.
Eddig a bor értékesítésével nem volt gondja, háztól viszik el tőle az itókát. Kérésre palackozza, címkézi is termékeit. Mivel szőlője a magyar határ felé vezető út mentén fekszik, egy borház építésébe is belefogna. Az évek során több borversenyen vett részt édesapjával, számtalan érem, serleg bizonyítja szakértelmét. Két alkalommal elnyerte a nagy aranyérmet, amit a legjobbak legjobbikának ítél oda a zsűri.
Mielőtt elköszönnék, illendő a borospincékbe is bekukkantani, mert hát kettő van belőlük, egy százesztendősnél régebbi és egy újabb építésű. A modernizálás jelei már tetten érhetők, a fahordók mellett helyet kaptak a polipropilénből készült tárolók is. Ez utóbbi anyag semmilyen változást sem idéz elő a bor minőségében. Ezzel szemben a fahordóknak egyéniségük van, javíthatják, de ronthatják is a nedű állagát, miként a férfiemberből is sokfélét faraghat az asszony.