Hegedűs a szőlőben

Szülői házban beléivódott szőlőszeretetből és becsületes, szorgalmas munkából jött létre az érmihályfalvi HEGEDŰS ATTILA borászata.

Óriás kádak fölé hajolva, könyékig nekigyürkőzve szorgalmasan „dagaszt”, mélyen alányúl, átforgatja a héján ázó szőlőt, majd tenyerével végigsimít a tetején. Feje fölött csüngő, ragacsos papírok, mint megnyúlt esőcseppek. Ez maga a csapda. Mert az ezerszám lakomázni vágyó muslicasereg beindítaná a nem kívánt ecetesedési folyamatot. Szépen össze is maszatolták már a száznál is több alácsüngő csapdacsíkot.
Lemossa kezéről a vörös színű lé maradványait, majd kezet nyújt Hegedűs Attila. Sebtében el is magyarázza az imént látottakat. Kétféle kék szőlő van, abból, amelyiknek csak a héja tartalmaz festékanyagot, azonnali darálással és préseléssel még fehér bor is nyerhető. Az úgynevezett festőszőlőnek viszont a bogyója húsa is színez. Ha legtöbb huszonnégy órán belül lefejtjük belőle a mustot, akkor rozé bort nyerünk. A vörösbor előállításához akár két hétnél is tovább áztatjuk héján, hogy a színanyagok kioldódjanak, miközben többször átforgatjuk. Ez utóbbi művelet végzése közben „értük tetten” a gazdát.
Ha már néhány szóban összefoglaltuk, miként készül a bor a kék szőlőből, akkor illendő a fehér szőlők háza tájára is betekinteni. A beszélgetést immár az új építésű családi ház konyha-nappalijában folytatjuk. Az illatos fehérborok esetében 6-12 órás héjon áztatást után jöhet a préselés, míg a fehérborok előállításakor azonnali a feldolgozás. A préselést követő erjedés megszűnésével a bor lassan letisztul, az aljára leülepedett seprőt el kell távolítani. Legalább háromszor ajánlatos átfejteni a bort ahhoz, hogy teljesen tiszta legyen. Ezt a műveletsort a szüret utáni tavaszig szükséges elvégezni – figyelmeztet a gazda.
Belemélyed a technikai részletek magyarázásába, apró fogásokkal ismertet meg. Sok olyan dolgot is hallok, ami meghaladja „borásztudományomat”, de egy ideig még nincs szívem félbeszakítani a dicsőítő zengedezést a szőlőről, a borról. Ritkán látni ennyire lelkes embert. Aztán valamiként visszatérünk a hétköznapokba, családtörténetről kérdezem.
Atyai nagyapja a múlt század harmincas éveiben került Érmihályfalvára, odanősült. Magával hozta a bihardiószegi szülői házból a szőlőművelés szeretetét. Néhány évvel azelőtt kemény fagyok gyötörték az Érmelléket, a nemes szőlők nem bírták a hideget. Az emberek java része akkortól már nem mert kísérletezni, inkább ellenállóbb magántermő fajtákat telepített. A nagyapa igényességét mutatja, hogy a magántermők nemesebbikét, otellót ültetett. Aztán jött az államosítás, a téeszesítés. Hegedűs Attila édesapja épp sorkatonai szolgálatról kapott szabadságolást, s bár már veszélyben volt a tulajdon, mégis megmetszette a szőlőt. Ezért vagy másért-e, de öt ár otellóst meghagytak a családnak konyhakert gyanánt.
Mielőtt Hegedűsékhez látogattam volna, érdeklődtem felőlük: szorgos, dolgos családnak tartották már a felmenőiket is, akik még az átkosban is szívós szorgalommal gazdálkodtak. Nem csoda hát, hogy édesapjáról még a televízió is készített filmet. Gábor bácsi akkor azt mondta, hogy két dolgot szeret igazán, a lovakat és a szőlőt, de legjobban a szőlőt – kotorászik emlékei között Attila. Az édesapja két éve, édesanyja nemrég hunyt el.
Eredeti hivatását tekintve Hegedűs Attila rádió- és televízió-szerelő. Jól menő szakma volt ez a rendszerváltozás előtt, annyi munkája volt, hogy alig győzte. Ma már más szelek fújdogálnak, ritkán térnek be hozzá javíttatni. Ami nem működik, azt eldobják az emberek, lecserélik újra.
Kimegyünk a szőlőbe is, szívszorító látvány fogad. Parlagon hagyott, egykor szebb napokat látott szőlőskertek között itt-ott egy gondozott, ápolt parcella. Hegedűsék a hályogkovács bátorságával telepítésbe fogtak. Jelenleg hatvan árt tesz ki a birtokuk. Érmihályfalva talaja köztudottan homokos, a kék szőlő termesztésére alkalmasabb, de kellő szakértelemmel a fehér is szépen terem. Szerves trágya, komposzt használata sokat segít a homokon, hatékony a zölden begyűjtött rozs talajba forgatása is. A homoki szőlőben kevesebb a savanyag, ezért sokat nyom a latban a szüret jó időzítése. Akkor kell leszedni a fürtöket, amikor a cukorszint-növekedés elérte a tetőfokát. A megkésett szüret a savanyagok csökkenésével jár, a nagy meleg meg azért ártalmas, mert a sérült szemekben azonnal megindul az erjedés.
A borász mérnöki precizitással és szaktudással végzi a különböző munkafolyamatokat; bármilyen apró hiba befolyásolhatja a bor minőségét – vallja. Nagyon odafigyel, hogy sérült, rothadt szemek ne kerüljenek a többi közé; bogyózógéppel szabadul meg a kocsánytól.
Eddig a bor értékesítésével nem volt gondja, háztól viszik el tőle az itókát. Kérésre palackozza, címkézi is termékeit. Mivel szőlője a magyar határ felé vezető út mentén fekszik, egy borház építésébe is belefogna. Az évek során több borversenyen vett részt édesapjával, számtalan érem, serleg bizonyítja szakértelmét. Két alkalommal elnyerte a nagy aranyérmet, amit a legjobbak legjobbikának ítél oda a zsűri.
Mielőtt elköszönnék, illendő a borospincékbe is bekukkantani, mert hát kettő van belőlük, egy százesztendősnél régebbi és egy újabb építésű. A modernizálás jelei már tetten érhetők, a fahordók mellett helyet kaptak a polipropilénből készült tárolók is. Ez utóbbi anyag semmilyen változást sem idéz elő a bor minőségében. Ezzel szemben a fahordóknak egyéniségük van, javíthatják, de ronthatják is a nedű állagát, miként a férfiemberből is sokfélét faraghat az asszony.