Karácsonyi gondolatok

Karácsonyeste. Az állatok délutáni etetésével ma hamarabb végeztek. Pára hömpölyög az istálló ajtajának résein, fagyott felhővé szilárdul, amint a szabadba ér. Megannyi lándzsaként óriás jégcsapok csipkézik az ereszt már hetek óta. Holdfény zuhan a csillogó hóra, valahol messze száncsengő hinti a békességet.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A konyhában hús sül, töltött káposzta rotyog. A sparhelt mélyén piruló kalács a tisztaszobába, a szekrény tetejére kerül, hogy kihűljön másnapig. Gyerekek csivitelnek, készülnek a templomi ünnepségre. A falu apraja-nagyja gyermek Jézust köszönt, miközben a pap ünnepélyesebben szól, mint máskor. Édeskés békességgel csordogál az este. Otthon, csillogó karácsonyfa vatta hópehellyel, bronzra festett dió, pirosló alma mögül apró csokoládé leskelődik. A gyermeköröm teljessége.

A tegnapi gyermekkorból a mába huppanás ködös, latyakos valóságra ébreszt, mintha a megbolydult természet az emberi lélek lenyomata lenne. Árnyként követi kiégett, csapongó, sivár vágyakozásban csatakosan vergődő énünket. Hol van már az Ady megénekelte falusi kis templom karácsonyi miliője, ami után sajgó vágyakozás pecsételi a szívdobbanást?

Manapság álságosan, a Krisztus hirdette szeretet nevében Bibliát lóbálva tombol a másság. Püspökök szájában az alapige utáni második mondat már a politika megmondó emberévé teszi a palástos démonlelket, vagy épp a politika osztja templomi méltóságban a maga instrukcióit, miként csináljátok.

Megbolydult a világ. Okos államférfiak gondolatai sátáni megkötözöttségben eszközei egy sötét hatalomnak. És a kisember, a mindenkori maradék a beteljesedő idő korlátait átszakítva messze korba réved, hogy rátaláljon a jászol hordozta reménységre.

Szívünkben nőjön fel a magatehetetlen gyermek, akit csecsemő állapotban tartunk immár kétezer éve, pedig ő hatalmas Úr. Az egyedüli. És az ő királyságának soha nem lesz vége – hangzik az igei ígéret –, ahogyan karácsonyi vágyakozásunk fénye sem egy napra adatott. A hétköznapok résnyire nyitott lélekajtóin engedjük beáramlani a Fényt, a Hatalmasat, a Megváltó Dicsőségest.