Borászbolt Bihardiószegen

Az Érmelléken és környékén jó értelemben véve, ösztönzően versengenek egymással a borászok, szőlészek abban, hogy szakágazati múltja, illetve jelenlegi fejlődési dinamizmusa révén melyik település tekinthető a szakma éllovasának.

Érmihályfalva a maga homoki boraival specifikus ízvilágot tudott kialakítani az agyagosabb, dombos területeken termelt itókákkal szemben. Manapság viszont visszaszorult a szőlőtermesztés, a téeszek felbomlása óta alig telepítettek szőlőt a homokvilágban. Szalacs híres pinceutcáiról, de borai manapság nem érik el a jó minőség szintjét. Székelyhíd is törekszik az elsőbbségre, földrajzi adottságai predesztinálják erre. Szentjobb valamikor híres szőlőültetvényeit a Szent László király építtette monostor szerzeteseinek köszönhette, általuk ismerte meg a helyi lakosság a borkészítés tudományát. És akkor még nem beszéltünk Nagykágyáról, ahol a filoxérajárvány elmúltával Nagy Gábor hajdani oltványtelepén akár négyszáz munkás is dolgozott, s nem ritkán napi négy tehervagonnyi oltvány indult útnak Magyarország különböző vidékeire. Az oltványozás terén, bár kisebb kapacitással, Szalacs is jeleskedett. Manapság a hegyközszentimrei Úr Zsigmond pincészete a megyében a legjelentősebb a maga több mint 40 hektáros szőlősével. Egyedüliként a térségben, saját szakboltjaiban forgalmazza borait.
Mindezek mellett Bihardiószeg évszázados vezető szerepe elvitathatatlan. A Zichyeknek köszönhető az ottani bortermelés felvirágoztatása, s ennek egyik jelentős állomása az 1870-ben létrehozott vincellérképző. Két évtized leforgása alatt négyszáz szakember végzett itt. Az államosítás utáni évtizedekben Diószeg továbbra is jelentős szerepet töltött be, borpalackozó üzeme mellett itt működött Erdély legnagyobb vermutgyára. Az 1989-es történelmi bukfenc táján 400 hektár szőlő ontotta a nedűt a diószegi domboldalakon. A régi jussok örököseinek többsége nem látott fantáziát a szőlőművelésben, így az addigi termőterület húszhektárnyira zsugorodott. Azonban akadt néhány elhivatott gazda, aki nekilátott, szinte a semmiből, a múltmentésnek, így mostanra megháromszorozódott a huszonöt évvel ezelőtti termőterület. 1992-ben ismét életre hívták Várdai József elnökletével az 1910-ben alakult Zichy Gazdakört. Ez eredetileg népdalkörnek indult, a trianoni döntés utáni években alakult érdekvédelmi szervezetté.
Bihardiószeg borászatának jelenlegi fejlődésében megkerülhetetlen szerepe van a Gyergyóditróban született Rittner Tibornak. A szülői ház környékén nem termett meg a szőlő, de azért az ottaniak minden évben vásároltak néhány mázsát a Vrancea környéki szőlészetekből, hogy legyen mivel megkínálni az atyafiakat. Ahogyan Rittner mondja, a vásárolt szőlőből otthon készített bor kezelése, tárolása volt a titkos kovásza annak a szakmaszeretetnek, ami felnőtt korára teljesedett ki benne Bihardiószegen. Jászvásáron tanult mezőgépésznek, ott ismerkedett meg bihardiószegi feleségével, Szabó Enikő leendő textilmérnökkel. Az egyetem elvégzése után Biharba kerültek, Rittner 1997-óta a Skoda nagyváradi kirendeltségének igazgatója. A borászat ábécéjét apósától tanulgatta, majd 2006-ban 22 ár szőlő telepítésébe fogott. A beindult uniós finanszírozású visszatelepítési program segítségével 2010-ben további 55 áron dugványozott, és 2014-ben további egy hektárral nőtt Rittner szőlőse. Pincét vásárolt, és a szükséges borászati felszereléseket is beszerezte.
Bihardiószegen sok a nagy tudású borász, tőlük tanulta a borkészítés csínját-bínját. Szaktudása további tökéletesítése végett a mesterképzőt is elvégezte 2012-ben szőlészet-borászat szakon. Rittner korántsem a legnagyobb szőlőst magáénak mondható helyi gazda, és nem is szándékszik tovább növelni borászatát. A meglévő bőven elég az ő „kedvteléséhez”: borversenyekre jár, borkóstolókat szervez.
A borviadalakon jól lemérhető a szakmai fejlődése. Elevenen emlékszik az első, 2007-es megmérettetésre. Háromféle nedűvel nevezett be, kettőt azonnal kizártak a versenyből, egy pedig dicséretet kapott. „Volt erőm nem a kettős kudarcra tekinteni – idézi fel mosolyogva az akkori történéseket –, hanem abból a halvány dicséretből merítettem erőt.” És milyen jól tette, hisz 2013-ban a borász elitek versenyén a fehér aromás és a vörösbor kategóriában a legnagyobb elismerésben részesült, kétszeresen kapta meg a Bihar megye borásza címet.
A diószegi szőlőtermesztésért és borászatért kifejtett munkájáért méltán érdemel elismerést Rittner Tibor. Nevéhez fűződik az Európai Borlovagrend Érmelléki Legátusának megalakítása. Felvette a kapcsolatot az ausztriai rend főkonzulátusával, s az jóváhagyta az érmelléki kezdeményezést. Az ünnepélyes avató időpontja egybeesett a 2011-ben tizedik alkalommal megrendezett helyi borversennyel, s ezen tiszteletét tette Jenei József ausztriai bornagykövet is. Az Érmelléki Legátus 17 alapító taggal debütált, I. legátus (vezető) Rittner Tibor, II. legátus (helyettes vezető) Várdai József. Tisztújítást kétévente tartanak.
Rittner másik ötlete újabb keletű, gyakorlati, hiánypótló kezdeményezés. A helyi borászok örökös gondja volt, hogy a környéken nem jutottak hozzá a szükséges borászati eszközökhöz. A modernebb felszerelésekért Magyarországra kellett utazniuk, a szükséges vegyszerek beszerzése szintén macerásnak bizonyult. Mindezeket a nehézségeket Rittner a saját bőrén is tapasztalta, így jutott el ahhoz a felismeréshez, hogy borászati eszközöket forgalmazó boltot nyit. A Bibor nevet viselő vállalkozás több borászeszköz-kereskedésnél, hisz a rozsdamentes acél tartályok, hagyományos hordók, bogyózók és egyéb felszerelések mellett szakkönyvek, ajándéktárgyak, ültetésre váró facsemeték is várják a vásárlókat.
A közel egy évvel ezelőtti nyitás óta az üzlet forgalma nem lanyhult, s nemcsak a tulajdonos, de a környékbeli borászok is elégedettek vele.