Emlékparkot avattak Micskén

Kettõs ünnepséget tartottak Micskén: felavatták Miskolczy Károly nemzetõr, országgyûlési képviselõ, a helynévkutatás és helynévtörténetírás bihari úttörõje szülõházára elhelyezett emléktáblát, majd a település központjában elkészült emlékparkot.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Az ünnepség felekezetek szerinti istentisztelettel, szentmisével kezdõdött. Elõbbin elsõként Gavallér Lajos helyi református lelkipásztor mondott köszöntõt, majd felkérte Gellért Gyula diószegi tiszteletest az ige hirdetésére, aki alapigeként Pál apostol rómabeliekhez írt levelét vette. Az egyházi szertartás a Szózattal ért véget. Ezt követõen a gyülekezet a Miskolczy-ház elé vonult, ahol Dukrét Géza helytörténész köszöntötte elsõként az ünneplõket, majd ismertette Miskolczy Károly életét és tevékenységét. Jelen volt Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az emléktáblát Gavallér tiszteletes és Dukrét Géza leplezte le, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúit. A tábla költségeit a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ Egyesület és a micskei református egyházközség állta.

A Miskolczy-háztól az emlékparkhoz vonultak az egybegyűltek, ahol Tripó István polgármester köszöntője után Gavallér Lajos mutatta be az emlékparkot. Elmondta, hogy húsz micskei hírességnek állítottak emléktáblát itt, de további, a településhez kötõdõ személyiségek is kiérdemlik majd ugyanezt. Röviden ismertette a húsz ember jelentõségét, életpályáját. Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy egy közösség ápolja a múltját. Tulajdonképpen a parkban Imre diáktól Balogh Péterig öt és fél évszázad történelme jelenik meg. „Öt és fél évszázad történelemóráját tarthatnánk meg itt a központban. A középkortól a XX. századig minden jelentõsebb micskei ember itt van, ebben a parkban. Az a közösség, mely a múltra építi a jelenét, és innen tervezi jövõjét, az életképes közösség. Összeköti a közös múlt, a közös nyelv és a hit” – fogalmazott a miniszter.

Cseke Attila szenátor üdvös dolognak tartotta, hogy ezen a településen az emberek emlékeznek és megbecsülik a múltjukat. Sokan harcban estek el, de a tõlük érkezett levelek beszámolnak történelmünkrõl, helytállásunkról. Sokan mondják, hogy a magyar örökös vesztes volt. „Mintha nem is tudnánk gyõzni. Valóban voltak vesztes csaták, de van valami, amit mi magunk sem értünk. Valami nem stimmel a történelemben, mert ha mi, magyarok, mindig vesztesek voltunk, hogyan lehetünk itt, megõrizve identitásunkat, anyanyelvünket. Valahogy, valahol mégiscsak gyõztesek vagyunk. Mi gyõztünk akkor is, ha mások szerint vesztettünk” – mondta a szenátor.
Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezetõ elnöke a múlt jelentõségét állította beszéde középpontjába. „Van múltunk, amire büszkék lehetünk, és ezt nem lehet megvásárolni! Ez vagy van, vagy nincs. Ügyeljünk a múltunkra, becsüljük meg, és éljünk a tapasztalatok megszerzésének lehetõségével” – hangsúlyozta. Kosztandi Mihály Wass Albert Üzenet haza címû versét szavalta el, majd felhívta a település lakosainak figyelmét az egység és a megbékélés fontosságára. Ezt követõen elénekelték a székely himnuszt, majd a nemzeti színû szalagot Kelemen Hunor és Tripó István vágta át. Kurila Gábor római katolikus és Gellért Gyula református lelkipásztor megszentelte, illetve megáldotta az emlékparkot, amit aztán a jelenlévõk bejártak, birtokba vettek.