Feketeerdő összetart az üveggyár nélkül is

A Réz-hegységben, a Bisztra-patak völgyében fekszik Feketeerdő, 19 kilométerre Élesdtől, közigazgatásilag a városhoz tartozik. A települést két irányból is meg lehet közelíteni. Élesd felől ma már aszfaltos úton juthatunk el a magaslaki eltérőig, ahol három irányba ágazik el az út.

Élesdről menet a felújított út hármas kereszteződésénél választhatunk: a Szilágyságba indulunk vagy Magaslakra, a Zichy család egykori csodálatos vadászkastélyához – ahol ma görögkeleti apácák élnek. A harmadik út Feketeerdőre vezet. Papfalva felől is meg lehet közelíteni ezt a települést, ez az út főleg kellemes időben forgalmas, amikor Margittáról és környékéről nagyon sokan keresik fel a vonzó kirándulóhelyet.
Magát a falut német telepesek alapították a XIX. században, egyes írások szerint 1841-ben. Fejlődése 1880 után szárnyalt, ekkor nőtt meg a gazdasági jelentősége az 1841-ben létrehozott üveggyárnak. Az 1880-as népszámlálás szerint Feketeerdőnek ebben az időben 435 lakosa volt, akik közül 210 német, 142 szlovák, 25 magyar, felekezeti megoszlás szerint a legtöbben, 421-en római katolikusok voltak. A legnépesebb 1977-ben volt a település – ekkor 1116-an éltek itt, közülük 696 magyar, 292 román, 10 német, 57 szlovák. Három és fél évtized alatt a lélekszám megfeleződött: a 2011-es összeíráskor 527 lakost jegyeztek fel, közülük 148 magyar, 200 román, 64 szlovák, 15 német volt; felekezeti megoszlás szerint: 239 római katolikus, 127 ortodox, 122 református, 20 pünkösdista, 11 baptista.

Értelmetlen gyárbezárás
A népesség drasztikus csökkenésének fő oka a feketeerdői üveggyár 1988-as bezárása. A szakemberek főleg külföldön kerestek és találtak munkát, a helyben maradó fiatalok ingáztak a környékbeli városokba, leginkább Élesdre. A történtekre Bordás Károly mérnök emlékezik vissza, aki a bezáráskor vezetője volt az üzemnek:
„1997 nyarán megkeresett egy Király Zoltán nevű úriember Magyarországról azzal a szándékkal, hogy meg szeretné vásárolni a feketeerdői üveggyárat. Én voltam a gyár menedzsere abban az időben. A gyár akkor felújítás alatt állt, de nem volt pénzünk befejezni és a termelést újraindítani. Belementünk az eladásba, decemberre be is fejeződött a folyamat, majd sikerült a termelést is újraindítani. Három hónapig minden kitűnően működött. Akkor Berettyószéplakra, a kőolaj-finomítóba hívtak – ahonnan a fűtőanyagot szállítottuk –, és közölték velem, hogy nem tudnak több fűtőolajat (pakurát) adni gyárunk működéséhez, mivel ők is leállnak, a finomító beszünteti tevékenységét, így döntött az új tulajdonos. Azonnal megkezdtük az előkészületeket a kemencék kiürítéséhez, és mindent leállítottunk abban a reményben, hogy sikerül megoldani a fűtőolaj beszerzését, és újraindulhatunk. Ám nem így történt.”

Népszerű a búcsú
Hideg, télies napon érkeztem Feketeerdőre. A táj szépsége a kedvezőtlen időjárás ellenére is lenyűgöző. Autóval jártuk be a település utcáit, fájó szívvel álltunk meg az egykor nevezetes üveggyár, Bihar megye egykori büszkesége környékén: mindenütt az enyészet, az elmúlás uralkodik. Kissé továbbmentünk, hiszen nem csak ez jellemző a településre, számtalan szebbnél szebb lakóház, villa is látható.
Visszafordulva tömbházak és a dombnyúlványokon emelt templomok mellett haladtunk el. A legrégebbi az 1904-ben épült római katolikus templom (kápolna), az Élesdi Római Katolikus Plébániához tartozik, Kubalak Péter esperes-plébános vasárnaponként tart itt szentmisét. Feketeerdőn ma is a legnépesebb felekezet a római katolikus, a hívek nemzetisége magyar és szlovák. A templom búcsúünnepét az augusztus 15-hez legközelebbi vasárnapon tartják, ugyanis az istenházát Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A búcsúra nagyon sokan ellátogatnak, ezt korábban alkalmam volt személyesen is megtapasztalni.

Felépült a református templom
Az elmúlt húsz év legfontosabb eseménye történt az elmúlt hetekben a településen: nagyon szépen kivitelezett református templomot avattak. Megépítéséről még 2005-ben döntött a presbitérium.
Feketeerdő református közösségét id. Kajántó Pál egykori élesdi lelkipásztor szervezte meg, s először egy tömbházlakásban alakítottak ki gyülekezeti termet. 2000-ben a feketeerdői reformátusok különváltak az élesdiektől, és saját egyházközséget alakítottak Bogya Miklós tiszteletes irányításával. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a 2005-ös pesbiteri határozat nyomán 2007-ben letették a templom alapkövét, és még abban az évben tető alá is került az épület. Nemsokára a templombelső egy része is elkészült, úgyhogy a karácsonyt már az új istenházában ünnepelte a gyülekezet. Rengeteg munka, odaadás volt szükséges ahhoz, hogy tavaly ősszel Csűry Istvánnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének a jelenlétében felszentelhessék Feketeerdő református templomát.

Élesdi segítség
A települést átszelő út mentén tömbházak sorakoznak, de van egy nagy kultúrháza, focipályája is a falunak. Hosszú ideig strand is működött itt, az élesdi önkormányzat bérbe adta egy vállalkozónak, de mivel az nem viselte gondját, visszavette tőle, s idén ismét maga szeretné működtetni. Ki van építve az ivóvízhálózat, igaz, „mindig van rajta javítanivaló”, teszi hozzá Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere. Ugyancsak ő tájékoztatott arról, hogy utakat, járdákat, hidakat is építettek Feketeerdőn. Rendbe tették az orvosi rendelőt, a piacot, és ravatalozót is emeltek.
Az oktatás összevont osztályokban, csak román nyelven folyik, összesen 9 tanulóval. A gimnazista és középiskolás diákok Élesden tanulnak tovább, iskolabusszal szállítják őket. Magyar nyelvű elemi oktatás 1985-ig létezett a településen, 1989 után újra voltak magyar I–IV. osztályok, de 2007-ben gyermekhiány miatt megszűnt a tagozat.
Az alpolgármester arról is tájékoztatott, hogy távolsági autóbusz nem jár a faluba, mivel nem kifizetődő. Ezért mindenki úgy oldja meg a közlekedést, ahogy tudja.

Híres forrás
Feketeerdőt, nevéhez illően, kétoldalt erdő szegélyezi, ennek köszönhető az itteni állandó friss levegő. A földből pedig forrásvíz tör fel. Szép és kedvelt környék a kirándulni vágyók számára, nyáron, ahogy a hármas útelágazást elhagyjuk, mindenütt túrázókkal találkozhatunk, akik a patak partján, az erdő közelében telepednek le.
Papfalva felé is sok kirándulót láthattunk, hiszen onnan lehet legkönnyebben megközelíteni a híres feketeerdői ásványvízforrást. Ez a hely a Bisztra völgyében, a teleptől mintegy 4 kilométerre található. Maga a víz enyhén szénsavas, kissé kénes, kellemes ízű. A forrás köré 1925-ben a nagyváradi Kolping Egyesület egy kőfoglalatot épített, azt 1945-ben szétzúzták.

Konyhakertek, falunap
Amikor évekkel ezelőtt riportot írtam Feketeerdőről, néhány helybeli lakos megmutatta, hol kapott a Bisztra-patak partján minden helybeli család mintegy 50-100 négyzetméteres területet zöldségtermesztésre. Ezek a telkek ma is megvannak, egyesek kis pajtákat, hétvégi házikókat építettek rá. Mivel a feketeerdőiek nagyobb része ma már nyugdíjas, tavasztól őszig sok időt töltenek el a veteményesben, mondhatni, ez a helybeliek kirándulóhelye.
Mostani látogatásomkor többen is megerősítették, hogy a feketeerdőiek mindig is egy nagy családként éltek együtt. Ez ma is így van, a néhány éve rendszeresen megtartott falunap is bizonyítja; olyankor szinte az egész Feketeerdő összegyűl a hatalmas sátor alatt. Ezek az ünnepségek rendkívül népszerűek és családias hangulatúak, az RMDSZ élesdi szervezete – személyesen Kajántó Pál elnök – és a helyi református egyházközség szervezi őket.

Deák F. József