Újsemjénnek hívják, Feketefaluként ismerik

Hiába tudakozódna az ember az érsemjéniektől, merre van az Újsemjén nevű falurész, nagyon kevesen tudnának útbaigazítást adni. Ha viszont azt kérdezzük, hogy miként lehet eljutni Feketefaluba, arra már sokan mondják a választ.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Néhány hónappal ezelőtt közöltünk lapunkban egy írást az Érsemjénhez tartozó „községi negyed”, Bankasor mindennapjairól. Az érmelléki településnek van még egy ilyen negyede, Újsemjén. A napokban oda is eljutottam a község polgármestere, Balazsi József társaságában.
A második világégés, a második nagy romániai földreform után épültek itt a házak, akkor alakult ki a negyed arculata. Valamikor a Fráter családnak volt itt nagy birtoka, ezt az államosítás/földreform idején az ott dolgozó földművesek, cselédek között osztották szét. A Fráter-kúria körül házhelyeket is mértek ki, így alakult ki Újsemjén.
A polgármester a kicsi település ismertebb, Feketefalu elnevezésének eredetét is elmesélte. Úgy tudják, hogy a földosztó bizottságban volt egy Fekete nevű érkenézi ember, ő mérte ki ezeket a telkeket. A régi öregek a megalakult települést még Fráter-tagnak hívták, hiszen e család birtoka volt korábban.
Nagyon nehéz pontos adatokat találni arra, hogy hány lakosa van Újsemjénnek. Az érsemjéni jegyző, Garbacz Erika arról tájékoztatott, hogy a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokon 233 szavazásra jogosult személy volt; véleménye szerint 290-en, 300-an laknak itt, köztük a jegyzőnő is. Elmondta még, hogy Újsemjénben minden kényelem adott ahhoz, hogy az ember otthon érezze magát. A település bejáratáig aszfaltos út van kiépítve, működik az ivóvízhálózat, az elektromos áram már rég be van vezetve. Ennek köszönhetően a kábeltévé-társaság itt is kiépítette hálózatát, van internet-szolgáltatás, és megoldották a szemét elszállítását is. Garbacz Erika azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben több fiatal család vásárolt itt ingatlant, mivel olcsóbb, mint a községközpontban.

Közös a templom
Hideg, télies, esős délelőtt kocsival jártuk be azt a néhány utcát, ami Feketefalut alkotja. Aszfaltburkolat a falu bejáratáig fedi az utat, de a többi utca is le van kövezve, úgyhogy nyugodtan ki lehetett szállni egy-egy „esős” fotót készíteni.
Újsemjénnek van egy 2008-ban épült református temploma, mind a reformátusok, mind a római katolikusok ott tartják egyházi szertartásaikat. Kicsi, de szépen megtervezett és kivitelezett az istenháza, amolyan jelképe is lett a településnek. A két felekezet tagjai – a népesebb református gyülekezet és a római katolikusok egyaránt – egyház-szervezetileg az érsemjéni egyházközségekhez tartoznak. De mivel van saját templomuk, a mintegy 90 újsemjéni reformátusnak Csáki Andrea Márta lelkész kéthetenként, a hónap első és harmadik vasárnapján helyben tart istentiszteletet. A lelkipásztortól azt is megtudtuk, hogy minden évben egy-két fiatal konfirmál.
Nagy János, az Érsemjéni Római Katolikus Egyházközség plébánosa elmondta, hogy újsemjéni híveinek száma mintegy 80, és ő is havonta kétszer, a hónap második és negyedik vasárnapján misézik náluk. Az ökuménia, a felekezetek közötti megértés nagyon szép példája ez a kis közösségben.

Csak óvoda működik
Újsemjénben az elemi oktatás néhány évvel ezelőtt megszűnt, ma már csak óvodások tanulnak itt helyben. Nem sok a gyerek, de a település méretéhez képest nagyon is elfogadható a számuk. Általában tíz aprósággal foglalkozik az óvónő, ottjártunkkor a nagyon kellemetlen időjárás miatt voltak kevesebben.
Az óvodai oktatás az egykori Fráter-kúriában folyik. Az udvaron szépen kivitelezett játékteret alakítottak ki, van hol csúszkáljanak, mászkáljanak a kicsik. A rendben tartott épület, az egykor csillogó udvarház, az árkádos folyosó látványa kellemes meglepetés a látogató számára. Már nagyon ritkán láthatunk hasonló épületeket az Érmelléken, mivel a legtöbb tönkrement. (Kivétel az Érsemjénben berendezett Kazinczy, Fráter, Csiha Emlékmúzeum).
Nagy Mirela, az érsemjéni Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy a mintegy 50 iskoláskorú gyereket iskolabusszal szállítják Újsemjénből a községközpontba és haza.

Ragaszkodnak szülőhelyükhöz
Balazsi József polgármester, újsemjéni házigazdám nagyon szorgalmas embereknek ismerte meg a kis település lakosait. Sokan járnak – főleg nők – Érmihályfalvára dolgozni, őket a községközpontból szállítják az autóbuszok a munkahelyükre. Azok a férfiak, akik nem a mihályfalvi üzemekben dolgoznak, az erdőgazdálkodásban találtak munkát, hiszen a környéken hatalmas akácerdők találhatók. Megmunkálják a földjüket is, főleg szántóföldi növényeket termesztenek, és az állatállományuk is szépszámú. Többen tartanak juhot, szarvasmarhát, sertést, szinte mindenki baromfit.
Arról is tájékoztatott az elöljáró, hogy a feketefaluiak lokálpatrióták. Ez abban is megnyilvánul, hogy a megüresedett házakat általában egymás közt próbálják értékesíteni – természetesen vannak kivételek is. A település egykori megalapítói közül már nem sokan vannak életben, de a leszármazottaik ragaszkodnak a szülői házhoz, és igyekeznek a család számára megtartani.
Már hazafelé jövet gondolkoztam el azon, hogy mit kellene tenni és főleg kinek, hogy mindenki úgy ragaszkodjék szülőföldjéhez, mint az újsemjéniek – jobban mondva feketefaluiak. Talán akkor a partiumi magyarság létszáma is gyarapodna. Jól ismerve a megye többi magyarlakta települését, úgy vélem, nem ártana, ha lakóik ellátogatnának Feketefaluba és a már említett Bankasorra – mindkettő Érsemjén tartozéka –, és saját szemükkel győződnének meg arról, hogy igen, egy ilyen egyszerű helyen is nagyon szépen meg lehet élni.

Deák F. József