Kurblis telefontól az Ezüstfenyő Díjig

Hegyközcsatár községet a Pályitól való szétválása óta irányítja polgármesterként VITÁLYOS BARNA. Korábban, 1996-tól községi tanácsosként tevékenykedett, majd 2000-ben alpolgármesternek választották. Az elöljáróként eltöltött tizennégy év eredményeiről, gondjairól kérdeztük a 2012-ben Ezüstfenyő Díjjal kitüntetett községvezetőt.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Szombat délután van. Vitályos Barnának ma sincs munkaszüneti napja. Az előbb érkezett Berettyóújfaluból, az ottani polgármesterrel közös fejlesztési projekt lehetőségéről tárgyalt, délután pedig Siterbe várják egy ünnepségre.
A községházán beszélgetünk. Első kérdésem az lett volna, hogy annyi sikeres és elismert településvezetői év után miért döntött úgy, hogy nem indul a júniusi helyhatósági választáson polgármesterjelöltként, de a szépen rendbe tett hivatalban elém táruló látvány az ingatlanra terelte a szót. Az épületet tavaly újították fel európai uniós pénzből, így sikerült nemcsak a látható modern beltér kialakítása és a külső tatarozás, de magának az épületnek a tartósságát is stabilizálták betonoszlopok, tartószerkezetek beépítésével. A tetőteret is hasznosították, ott kapott helyet a házasságkötő terem és a Turisztikai Információs Központ. Ez utóbbinak a létét igen fontosnak tartja a polgármester, hisz a megyeszékhely közelsége mellett a régió földrajzi adottsága, tavai, az immár külföldön is ismert siteri templomritkaság generálója lehet a sikeres faluturizmusnak. Lépések is történtek efelé, tizennégy családnak van folyamatban pályázata a falusi vendégfogadás, elszállásolás segítésére. A faluturizmus másmilyen élménytárat jelent, mint a hagyományos szállodai üdülés, hisz itt közös sütés-főzés, helyi sajátosságok, néphagyományokkal való ismerkedés, kocsikázás, lovaglás és sok más szolgálja a tartalmas időtöltést.
A környéken több mint kétezer hektár erdőség húzódik, itt reggelente harapni lehet a levegőt – sorolja Vitályos. Ide kapcsolódik az ifjúsági tábor létrehozása is, amihez már hozzáfogtak. Eddig 300 ezer eurót kaptak kézhez, még további 700 ezerre van szükség a tábor teljes kialakításához. Helyszínválasztáskor a táj szépsége mellett figyelembe vették az infrastrukturális adottságokat is, így az út és a villanyáram közelségét. A 120 gyermek befogadására alkalmas tábor alapjainak öntését a tótteleki erdő mellett kezdték el.

Jó úton haladva
A Hegyköz zsákfaluiról sokáig megfeledkezett a világ. Innen nem vezetett út sehová. Fáradságos, szívós munka, kitartás kellett ahhoz, hogy mostanra Csatár község falvai modern képet mutassanak. A vízhálózat kiépítése alapvető követelmény egy magára valamit is adó település számára. Az összességében 32 kilométert kitevő utcákból 9 kilométer vár még aszfaltozásra. A burkolatöntés teljes befejezésével csupán azért vártak mostanáig, mert folyamatban van a csatornázás is. Két-három hónap, és elkészül a másfél millió eurós beruházás, a saját ülepítővel ellátott szennyvízelvezetés.
Csatár és Siter között régebben borzalmas volt közlekedni, ma már suhanva lehet megtenni az utat. A korábbi zsákfalunak sikerült „kitörnie”: a szalárdi önkormányzat által elnyert projektnek köszönhetően Szalárdot műút köti össze Siterrel, ami megkönnyíti a Margitta irányába való eljutást.
A dimbes-dombos vidéken telente gyakorta hófúvás, jegesedés nehezíti a közlekedést. Az önkormányzat hóekével felszerelt traktorral tisztítja a kritikus útszakaszokat. A közbiztonságot a rendőrségen kívül térfigyelő kamerák is javítják, emellett új lámpatesteket szereltek a villanyoszlopokra. Még sokkal több beruházás, fejlesztés történhetett volna, ha az RMDSZ folyamatosan kormányalkotóként jelen van az apparátusban. Amint a magyar érdekképviselet kikerült az állam irányításából, két esetben is jelentős pénzösszeget vontak vissza Csatártól és több magyar vezetésű önkormányzattól – tapasztalta vendéglátóm.

Egyház, iskola, munkahelymegtartó erő
A községet négy település alkotja, összesen 2190 lakossal. Egyedül Sitervölgyben román ajkú a népesség, ott 240-en élnek. Siterben 520, Tótteleken 175 lelket tartanak nyilván, a többiek a községközpont Csatárban laknak. A legtöbben reformátusnak vallják magukat, de számottevő a csatári római katolikusok száma is. Ez utóbbi egyház előző plébánosának köszönhetően alakult meg a Hegyközcsatári 12. Szent Ágoston Cserkészcsapat.
A központi tanintézet a községközpontban található, a Benedek Elek nevét viselő gimnázium épületét 2008-ban újították fel. A falvak iskoláiról, óvodáiról is hasonlóképpen gondoskodtak az eltelt évek során. Összességében 500 ezer eurót költöttek az utóbbi években tanintézetek modernizálására.
Tóttelek elöregedett település, onnan busszal szállítják a gyerekeket a csatári óvodába, iskolába. Siterben alsó tagozat és óvoda működik. Sitervölgyben az a furcsa helyzet alakult ki, hogy míg a 17 elemistát egy tanító oktatja, addig a román tannyelvű iskola felső tagozatán 9 diákot tíz tanár tanít.
Az egészségügyi ellátással a polgármester szerint elégedettek lehetnek. Gyógyszertár működik mindegyik faluban, két háziorvos és egy fogorvos látja el a betegeket, jól felszerelt rendelőkben.
Az ott élők egy része naponta ingázik nagyváradi munkahelyekre. 2012 óta egy magánvállalkozó fafeldolgozó üzemet működtet a községben, 50 alkalmazottal. Többen saját földjükön gazdálkodnak. Szezonális munkalehetőség pedig bőven van. Egy nagyváradi vállalkozó 18 hektáron áfonyát és málnát termeszt. Az almások, a szilvások, a kajszi- és őszibarackosok is egyre szaporodnak. A gyümölcsösök mérete változó, 1,5 hektártól hetvenhektáros birtokig, összesen közel 300 hektárt fednek le. Egy szemfüles vállalkozó most éppen aszalóüzem beindításán töri a fejét – árulja el az elöljáró.

Az egészség mindent felülír
Számtalan terv, ötlet kavarog még Vitályos Barnában. De orvosának tanácsára, egészsége érdekében átadja az elöljárói széket június 6-án. A továbbiakban is segít, tanácsot ad, ha felkérik rá.
Lelkiismeretes munkára volt szükség ahhoz, hogy a 2002-ben a tanácsnál használt kurblis telefontól eljussanak a szélessávú internet kiépítésének gondolatáig. De talán még többet kellett tennie azért, hogy Vitályos Barnaként emlegessék, ne pedig Vitályos Gyula fiaként, akit negyvenkét évig jegyzőként tiszteltek, megbecsültek az emberek oly módon is, hogy sosem szólították titkár elvtársnak.