Készül Rév értéktára

Régóta tartó kapcsolat újabb állomásaként a Pro Rév Egyesület és Hajdúszoboszló önkormányzata együtt pályázott és nyert a révi értéktár létrehozására. A kutató, gyűjtő, tudományos leíró munkát a fürdőváros Bocskai István Múzeuma irányítja.

Természeti értékek, múltunk történelmi emlékhelyei, népművészeti jellegzetességek, népszokások, idegenforgalmi célpontok kerülhetnek be egy-egy kisrégió értéktárába a 2012-ben Budapesten kelt, úgynevezett hungarikum-törvény alapján. Tavaly a magyar Földművelésügyi Minisztérium célzottan a határon túli térségek értéktárának létrehozását támogatta, erre a kiírásra pályázott sikeresen Hajdúszoboszló a Pro Rév Egyesülettel. A részletekről a közelmúltban tájékoztatta a sajtót Hasas János révi alpolgármester, a civil szervezet elnöke, dr. Bihari Horváth László, a Bocskai István Múzeum igazgatója, dr. Vincze Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei járási székhely jegyzője és Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő.

A közgyűjtemény igazgatója emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó törvény ösztönzi a közösségeket értékeik számbavételére, kutatására és bemutatására az egész Kárpát-medencében. Ők már elkészítették a maguk értéktárát, és a tapasztalataikat átadják a révieknek. A munkába bevonták a Debreceni Egyetem és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszékét, és együttműködnek a nagyváradi Körösvidéki Múzeummal is. A múzeumoktól eltérően az értéktár virtuális gyűjtemény lesz – magyarázta dr. Bihari Horváth László –, szöveges formában foglalják össze a felkutatott régészeti, néprajzi, művészettörténeti, természettudományos anyagot, és kiadványt szerkesztenek belőle. A tervek szerint ez augusztus végére lesz kész. A Hasas János által összeállított révi kismonográfiát is alapul veszik, emellett interjúk, levéltári kutatások során gyűjtik az adatokat.

Hajdúszoboszló 2,8 millió forintot nyert el, ebből a révi feltárás és a kiadvány, továbbá a szoboszlói értékeket bemutató kiadvány és vándorkiállítás készül el. Utóbbit Réven is bemutatják.

A Sebes-Körös menti település első írásos említése 1256-ból származik, ráadásul 410. éve alapították Hajdúszoboszlót, az évfordulók tehát éppen időszerűvé teszik a kutatást – egészítette ki az elhangzottakat Hasas János. Szabó Ödön azt jegyezte meg, hogy Réven szerteágazó témákban gazdag értéktárat, tiszta forrást találnak.

Dr. Vincze Ferenc jegyző felidézte a Révvel közös korábbi pályázatukat: az elnyert 550 ezer euróból idegenforgalmi inkubációs központ létesült itt, turizmusszervező központ pedig ott. Két új közös pályázati tervük van: Hajdúszoboszló üdülőnegyedében konferenciatermet és kiállítóhelyiséget építenének, ahol a környező országok a rájuk jellemző találmányokat és korukat mutatnák be, Réven pedig bővítenék az inkubációs központot, és mobil színpadot vásárolnának. A másik projekt az egészségügyet érinti: a minden bajra jó szoboszlói gyógyvízre alapozva 30 ágyas balneoterápiás központot alakítanának ki, és ott a hosszú távú kutatási eredményeiket felhasználva egészségmegőrző és -helyreállító módszereket alkalmaznának, a révi egészségházban pedig mozgásszervi rehabilitációs központot szerelnének fel, és a szoboszlói szakemberek tanítanák be az itteni személyzetet a berendezések használatára.