Jó bor ígérkezik az Érmelléken

Lassan véget ér a szüret, jobbára már pincék mélyén érlelődik borrá a még csípős karcos, napról-napra növekszik benne az alkoholtartalom. Az Érmellék a megye meghatározó bortermelő vidéke volt a múltban, s úgy néz ki, a jövőben sem lesz ez másként.

Fábián Tibor mérnök, a nagyváradi Vinalcool volt vezérigazgatója, ma bihardiószegi birtokán szőlőt termeszt, maga készíti a borokat. Öt-hat esztendővel ezelőtt vásárolt 27 ár területet elhanyagolt szőlővel, és egy kisméretű pincével kezdte, mostanra három méretes „katakomba” és borház tulajdonosa, valamint 11 hektárra bővült az ültetvény. A szakember állítja, a fejlesztések jobbára a befolyt haszonból történtek, amiből következik, hogy odafigyeléssel, szakértelemmel és kedvező időjárási feltételek mellett lehet eredményesen borászkodni ma is. Az idén átlagban 7000 kg szőlőt szüretelt hektáronként, a must minőségi mutatói is kiválóak. Az elmúlt őszön a korán jött hidegek, ha nem gátolták volna a termővesszők beérését, akkor még nagyobb lett volna a termésátlag, ami így is jónak mondható.
Egyre több gazda próbálkozik új telepítésekkel, Fábián számításai szerint egy hektár új szőlős létrehozása 45 ezer lejbe kerül, várható megtérülési ideje tíz év. Az egyik gátló tényezőt a költségek mellett a gyakori lopások jelentik, ami nemcsak a termés megdézsmálásával jár, hanem a betonkarók, huzalok elcsenésével is. Ő maga éjjel-nappal, télen-nyáron őrizteti a javait. Az értékesítés esetleges ugyan, de a jó minőségű itókára van kereslet. A kimért bor egyre népszerűbb, hátránya, hogy nem lehet piacra lépni vele. Ahhoz, hogy országosan áruházláncokban megjelenhessenek, szerveződni kellene, közös üzembe társulni, s legalább 200 hektár termés szükségeltetne a folyamatos ellátás biztosításához – sorolta a szakember. Ezzel már próbálkoznak.
Fábián Tibor a borversenyek állandó zsűritagja, így megbízható rálátása van a térség borászatára. A kilencvenes évek elején a szaktudás, a felszerelés hiánya silány bormintákat produkált a megmérettetéseken. Jók voltak ezek az összejövetelek, hisz a tapasztalatátadás, a szakmai ismertetők meghozták a várt fejlődést, ma már elenyésző a tárolási, kezelési hibákból adódó minőségi kifogás. Rossz beidegződés a préselés elkezdésének időpontja, ugyanis a reduktív technológia alkalmazása kötelező a fehér borok esetében, míg oxidatív módszer ajánlott az aromás szőlőknél. A vörös borok készítése során a kitűnő minőség záloga a fürtök bogyózása, valamint a forrás kezdetéig elodázott préselés. A tárolóedények, hordók kiválasztása is borfüggő. A hagyományos fahordók kora lassan lejár, tisztántartásuk nehézkes, másrészt légáteresztő hatásuk miatt a fehér borokra kimondottan károsak. Ezért ezt a borféleséget inkább műanyag, illetve inoxtartályokban tárolják. Azért a fahordókat sem kell eldobnik, a vörös borok igénylik a „lélegeztetést”, ezért számukra a hagyományos tárolási mód az ajánlott.
Fábián mérnök kísérletezésbe kezdett, a sokak által térségidegen vörös borok szőlőiből is telepített birtokán, állítása szerint sikerrel. Bizton állítja, és biztatja a többi szőlőtermelőt, hogy merjenek belefogni nagyobb gazdaságok kifejlesztésébe, hisz az érmelléki dombvidék éghajlatában, talajösszetételében adott, hogy az ország bármely nagy borvidékével felvegye a minőségi termelés szintjén is a versenyt.