Emelt fővel távozik a politikából

LÉTAI ZOLTÁN tizenhat éven keresztül töltötte be Élesd alpolgármesteri tisztségét. A júniusi helyhatósági választásokon egészségi állapota miatt már nem indult. Vele beszélgettünk munkájáról, terveiről, a kisebbségi létben való tisztségvállalás mikéntjéről.

– Kérem, mutatkozzék be olvasóinknak! Elsőként a „civil” Létai Zoltánt szeretném megismerni.

– Élesden születtem 1972. február 8-án. Feleségemmel, Hildával 1998-ban házasodtunk össze. Két lányunk van, Eszter tizenhat éves, Júlia pedig tizenhárom. 1990-től 2000-ig az élesdi cementgyárban dolgoztam villanyszerelő technikusként. A szabadidőmet mindig igyekeztem tartalmasan, aktívan eltölteni. Az újságban olvastam, hogy a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub tanfolyamot indít fotózást kedvelőknek. Beiratkoztam, 1996-ban tagja is lettem a fotóklubnak, jelenleg pedig az Euro Foto Art Egyesületnél jegyeznek. Az utóbbi időben az önkormányzati munkám és egyéb teendőim miatt egyre kevesebbet fényképeztem, de nem mondtam le róla. Az elmúlt tizenhat évben több fotótárlatot szerveztem Élesden, neves külföldi és belföldi fényképészek munkáit tekinthették meg a helybeliek a városháza dísztermében és a városi könyvtár kiállítótermében. 2009-től társamul szegődött egy újabb hobbi, az íjászat. Ma már az egész család íjászkodik. Ennek is története van. 2009-ben ellátogattunk apósomékhoz Érmihályfalvára, az akkori Nyíló Akác fesztiválra. Ott találkoztam először a helyi hagyományőrzőkkel. Megtetszett a dolog, szóba elegyedtem velük, elmondták, hogy Váradon is működik hagyományőrző íjászcsapat. Felvettem velük a kapcsolatot, és egyre inkább belehabarodtam e szép sportba. Rá egy évre Élesden megalakítottam egy gyermekekből álló íjászcsapatot, ez később a Pusztai Farkasok Sólyom Nemzetsége néven vált ismertté. 16 gyerek és 22 felnőtt íjásszal hetente kétszer gyakorolunk.

– A cementgyár után hogyan alakult a pályája?

– Már 1999-ben megválasztottak az RMDSZ helyi szervezetének élére, ezt a tisztséget tíz évig töltöttem be. 2000-ben az RMDSZ úgy gondolta, hogy a ’89-es változásokat követően először indít Élesden polgármesterjelöltet személyemben. Önkormányzati választásokon az élesdi szervezet ekkor érte el legnagyobb sikerét, a 19 tanácsosi hely közül hat jutott a szövetségnek, emellett magyar alpolgármestere lett a városnak. Utána minden ciklusban három tanácsosunk volt, az idén már csak két mandátum jutott az RMDSZ-nek.

– Mivel magyarázható a kiugró siker, illetve a későbbi visszaesés?

– Fellelkesítette a magyarságot a polgármesterjelölt indítása. Ehhez hozzájárult még az is, hogy több kis párt nem érte el a bejutási küszöböt, az ezekre leadott voksok visszaosztásából további tanácsosi helyeket kapott az RMDSZ. Időközben a kis pártok megszűntek, a tanácsosok számát 19-ről 17-re csökkentették, ez is hatott a mostani eredményre.

– Az RMDSZ-es tanácsosok mostani száma mennyire reprezentálja a magyar lakosság számarányát?

– Megközelítőleg reális a kialakult politikai erőviszony. Településünk 10 ezer lélekszámú, a magyarok 18 százalékot tesznek ki. Élesdhez tartozik még közigazgatásilag két színromán település, Pestes és Tinód, valamint a vegyes lakosságú Feketeerdő. A város az ’50-es évek végén még magyar településnek számított, de a ’60-as években megépült a cementgyár, a Kárpátokon túlról behozott munkaerő megváltoztatta az etnikai arányokat. A megmaradt magyarság többsége református, a gyülekezetnek tizennégy éve presbitere vagyok.

– Önnek 2000-től sikerült nyeregben maradnia, tizenhat éven át, megszakítás nélkül alpolgármester volt. Kisebbségiként hogyan lehet sikeresen politizálni, eredményeket felmutatni?

– Ahhoz, hogy szórványban sikereket lehessen elérni, fontos a politikai komolyság és a sok munka. Ha ez megvan, akkor partnereket kell találni céljaink megvalósításához. Az elmúlt tizenhat évben elsődleges feladatomnak tekintettem azt a közösséget szolgálni, amely bizalommal volt irántam. Emellett hamar rá kellett jönnöm, hogy alpolgármesterként nem csak a magyar közösségem érdekeit kell képviselnem, hanem a város működéséért és fejlődéséért is tennem kell. Ily módon két részre bontanám az elért eredményeket. A magyarságot közvetlenül érintő megvalósítások közé sorolható, hogy önkormányzati határozat született a kétnyelvű helységnévtáblák és kétnyelvű utcanévtáblák használatáról annak ellenére, hogy a magyarság lélekszáma nem éri el a 20 százalékot. Bő tíz éve már, hogy felavattuk a két világháborúban elesettek emlékművét. Önkormányzati forrásból támogatjuk a történelmi magyar egyházainkat, valamint a református egyház által működtetett Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthon fenntartását. Az önkormányzat 2000-ben megjelentetett egy román és egy magyar nyelvű önkormányzati tájékoztatót, aminek a román változata időközben kifulladt. A magyar havilap Élesdi Hírmondó címmel továbbra is megjelenik, és a tájékoztatás mellett értékes írásokat tartalmaz. Az összlakosságot érintő beruházások tekintetében az eltelt tizenhat év alatt Élesd látványosan fejlődött. A közmű megmentése a csődtől és nyereségessé tétele mindenki számára fontos eredmény. A cég feladata az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízkezelés és a sebes-Körös-völgyi települések hulladékgazdálkodása. Megépült az ehhez szükséges válogatóüzem is. Néhány éve még egy utánfutós traktorral szállították a szemetet, manapság a legmodernebb céleszközökkel végzik ezt a munkát. A néhány emberrel dolgozó egykori közmű ma már több mint száz személyt foglalkoztat. Két új iskola és óvoda is épült az eltelt időszakban. Nyolcadik osztállyal bezárólag van magyar nyelvű oktatás, sajnos kevés gyermekkel. A fiatalok helyben maradását segíti a száz lakrészes két tömbház, melyeket az Állami Lakásügynökség finanszírozásával húztunk fel. Ugyanezt a célt szolgálta a sportcsarnok építése is. A jó közérzetet a város komfortosabbá tétele segíti elő. Ide sorolnám a strand felújítását, a fedett uszoda létesítését csakúgy, mint a játszóterek, parkok építését. A polgármesteri hivatal is új épületbe költözött, ami megkönnyíti a lakosság számára a civilizált ügyintézést.

– A legtöbb helyen a munkahelyek hiánya a fő gond. Önöknél mi a helyzet?

– Még mielőtt válaszolnék, folytatnám az előző felsorolást. Nem hagyhatom ki a városi kórház és a járóbeteg-gondozó sikertörténetét. A kétezres évek elején a kórházat be akarták zárni, egyrészt mert a törvény által előírt négy szakorvos helyett csak három dolgozott benne, meg aztán az intézmény állapota is lehangoló volt. A polgármester vezetésével tüntetést szerveztünk a kórház megmentéséért. Végül sikerült az önkormányzatnak átvennie, uniós pályázatból megépült az új kórházi szárny, a járóbeteg-ellátót a legmodernebb eszközökkel szerelték fel, és három szakorvos helyett több mint húszan gyógykezelnek. A kérdésére visszatérve elmondhatom, hogy a cementgyár jól megfizeti az alkalmazottait. A modern technológia alkalmazásának egyik következménye, hogy a több mint másfél ezer munkás helyett ma már csak kétszázat foglalkoztat. Viszont a környék lakhatóbbá vált, a cementpor nem üli meg a házakat, kerteket. Különböző könnyűipari cégek működnek itt, úgy hiszem, aki dolgozni akar, az el tud helyezkedni. De hogy valami negatívumot is mondjak: nincs körgyűrű. Annyira megnőtt a városközponton áthaladó forgalom, hogy az már elviselhetetlen. Ennek megoldása lesz az új városvezetés egyik legfontosabb feladata.

– Tizenhat év sikeres alpolgármesterség, közéleti tevékenység után most visszavonulót fújt. Miért?

– 2007-ben nagyon súlyos betegségem volt, az elmúlt évben is megbetegedtem. Mindkét betegségem okának a stresszt nevezték meg orvosaim. Életmódváltást javasoltak. A másik ok, amiért nem indultam újra, hogy az önkormányzati munka egyre inkább összefonódott a felső politikával. Ha nem is tartottam magam politikusnak, a köztudatban ez nem így rögzült. Megítélésemben nem a munkám volt az elsődleges szempont, hanem a politikai besorolásom. Tisztának megmaradva, felemelt fővel fejezhettem be eddigi munkám.

– Hogyan tovább, miként tervezi a jövőjét?

– Szeretnék több időt tölteni a családommal. Most egy kicsit pihenek, és új munkahelyet keresek, de továbbra is részt kívánok venni a közösség életében, mind az RMDSZ, mind az egyház berkeiben. Mostantól új polgármestere és Kajántó Pál személyében szintén új alpolgármestere van a városnak. Ha ők ketten egyetértésben, egymás iránti tisztelettel fognak munkálkodni, akkor közösségünk számára eredményes időszak következhet.