RMDSZ-kampánynyitó fideszes jelenléttel

KÓSA LAJOS, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, valamint KELEMEN HUNOR szövetségi elnök részvételével tartott hivatalos kampánynyitó rendezvényt hétfő este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete. A politikusok a sajtót is tájékoztatták.

A budapesti parlament ülésterme helyett Nagyváradon járt hétfőn Kósa Lajos, a vezető magyar kormánypárt országgyűlési frakcióvezetője. Amint a Kelemen Hunor szövetségi elnökkel, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlést vezető Pajna Zoltánnal és az RMDSZ Bihar megyei törvényhozójelöltjeivel késő délután megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, már rég volt itt (még Debrecen polgármestereként), alig várta az alkalmat, ezért szívesen fogadta el Biró Rozália szenátor, képviselőjelölt invitálását.

A magyarországi politikus hangoztatta, nagyon fontosnak tartja, hogy az RMDSZ-nek sikerült itt „dűlőre jutnia minden olyan magyar politikai erővel, akivel csak érdemes”. Meggyőződése szerint sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia, és viszont. Mint mondta, Magyarországnak is az a jó, ha a szomszédai eredményesek. Kérdésünkre a frakcióvezető elismerte, hogy a Fidesznek „jelentős” szerepe van abban, hogy az RMDSZ egyezségre tudott jutni a többi romániai magyar politikai alakulattal, elsősorban az Erdélyi Magyar Néppárttal. Hangsúlyozta, hogy pártjában természetes a nézetek többfélesége, de alapvető értékeik változatlanok, csak „a politikai operatív cselekvésük” változott. S hogy miért most, és nem négy éve vagy korábban, illetve hogy nem is az idei nyári helyhatósági választások előtt történt ez, arra azt felelte: „Mi is fejlődőképesek vagyunk! Néhány év leforgása alatt gyökeres változások álltak be a szomszédos országokban, erre nekünk reagálnunk kell. A magyar érdekek képviselete kapcsán ez volt a legjobb döntés, amivel segítettük a széleskörű együttműködést” – fejtette ki az indoklást.

Az RMDSZ-t arra biztatta, hogy a magyar érdekképviselet mellett az egész országra érvényes megoldásokkal álljon elő, mint amilyen a devizahitelek lejre váltásáról rendelkező, a közelmúltban hatályba lépett törvény tervezete volt. Úgy vélte továbbá, hogy az ilyen válaszok következtében könnyebb lehet a magyar érdekek érvényre juttatása is. „Szeretnénk, ha Románia belépne a schengeni övezetbe, hogy autópálya kösse össze a két országot, és a sztrádán ne legyen határellenőrzés, hogy a gazdasági, oktatási kulturális kapcsolatokat ne vágja ketté a határ, és hogy közös álláspontra jussunk az Európai Uniót érintő problémákban, például Ukrajna, Moldova ügyében” – hangzott el.

Tágabb összefüggésben Kósa Lajos annak a véleményének adott hangot, hogy az egyesült államokbeli elnökválasztás eredménye könnyebbséget hoz a kelet-közép-európai térség államainak. Mint kifejtette, az Európában és annak keleti felén végbement „perdöntő változások következtében az EU gazdasági motorja áttevődött a poszt-szovjet államokba, ezért azok politikai álláspontja felértékelődött, főleg mert véleménykülönbség alakult ki az Unió nyugati és keleti tagjai között”. A politikus leszögezte, hogy a térség legfontosabb szövetségese az USA, ám a külpolitikájára jellemző „demokráciaexport” nem tett jót sok országban, és nem vehető át kritikátlanul a korrupció elleni küzdelemben az USA által megkövetelt intézményrendszer, például a korrupcióellenes ügyészség. Ezt Romániában és Csehországban politikai eszközként használták, használják, s közben a korrupció nem csökkent – hangzott el. A frakcióvezető emlékeztetett rá, hogy annak idején Goodfriend ügyvivő révén nálunk is próbálkozott az amerikai politika a kormány megingatásával, ám ezt Magyarország elutasította, és más intézkedések bevezetésével fehérítették a gazdaságot, szorították vissza a korrupciót. Végül arra következtetett, hogy az új republikánus elnökkel csökken a Washingtonból erre a térségre irányuló nyomás, a „demokráciaexport”.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy „sűrű” napot töltött Biharban, egyházi vezetőkkel, bánsági és partiumi önkormányzati elöljárókkal találkozott. Emlékeztetett arra, hogy ezeket a rendszeres találkozókat évekkel ezelőtt Csűry István királyhágómelléki református püspök indította el, s a partnerség eredményes. Igyekeztek eleget tenni a kérésnek, hogy a magyar politikusok ne vitatkozzanak, ezért biztos befutó helyekre került a Magyar Polgári Párt két tagja, illetve egy szórványvidéki képviselőjelölt a belső szolidaritás megnyilvánulásaként. Az RMDSZ választási programja minden fontos társadalmi kérdésre választ kínál – jelentette ki a szövetségi elnök –, a december 11-ig hátralévő időben témakörönként ismertetik a választókkal a programot. Két hete az oktatáspolitika, a múlt héten a nemzetpolitika, most a mezőgazdaság és vidékfejlesztés a téma.

Hangsúlyosan utalnak a kampányban az 1918-as balázsfalvi nagygyűlésen a románok által megfogalmazott ígéretekre, hiszen a centenárium közeledtével jogos érveket mutathatnak fel a kisebbségi jogérvényesítéshez. Céljuk törvényt alkotni minden olyan területen, ahol ez még hiányzik, mint például az anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben. Kelemen hozzátette, hogy tapasztalatai szerint a tiszta beszédnek lehet eredménye, s alapvető kérdésekről lehet tárgyalni a román pártokkal. Ugyancsak a román államalapítás 100. évfordulója kapcsán számítanak az alkotmány reformjára, ezért rendkívül fontos, hogy az RMDSZ kellő súllyal legyen ott a döntésnél, amikor az ország közigazgatási struktúrája lesz terítéken, vagy az dől el, hogy az anyanyelvi oktatás eddigi eredményeit visszafordítják-e.

A szövetség célja továbbá, hogy a politikai döntéseket visszahozzák a helyére, a parlamentbe, mert jelenleg a törvényhozás két fő funkciója közül egyiket sem látja el: sem a törvényalkotást, sem az erőszakszervezetek ellenőrzését, ezért „keményen sérül a demokrácia és a jogállamiság”.

A szövetségi elnök meggyőződése szerint ehhez a munkához erős csapatot tud felmutatni az RMDSZ, és benne a Bihar megyei jelöltek – élükön Cseke Attilával, Biró Rozáliával és Szabó Ödönnel – is erős egységet alkotnak. A közjó szolgálatára vállalkoznak, s a választók bizalmának visszaállításán dolgoznak; arról majd december 12-én lesz érdemes beszélni, hogy vállalnak-e kormányzati szerepet, kivel, hogyan. Persze senki sem úgy indul egy választáson, hogy ő ellenzékbe akar kerülni – tette hozzá Kelemen Hunor.