Margitta 800 éves

Margitta és környéke a régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt. Ennek ellenére a megyei jogú város idén ünnepli 800 éves fennállását, mivel 1216-ban említik először írásos dokumentumokban, latin szövegben bizonyítottan a nevét, akkor még Villa Margnitaként.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Birtokközpont volt a XVIII. század elején az észak-bihari település, és a Lackfi család tulajdonát képezte. 1363-ban már Margitta a neve, de később, 1422-ben mint Margitfalva jelenik meg birtokosának, a Csáki családnak az irataiban. 1370-től megkapta a vásártartási jogot. A Csákiaktól később a melki apátság birtokába kerül. 1467-ben, az adó miatti lázongás leverése után, ellenszegüléséért felégették a várost. 1520-ban mint vámszedőhely jelenik meg a korabeli írásokban. 1693-ban és 1695-ben török hadak, 1704-ben rácok dúlták fel, 1710-ben pestis pusztította, 1739-ben döghalál. Sok szenvedést és pusztulást élt meg a város, a későbbiek során közigazgatásilag hol ide, hol oda tartozott, de talpon maradt, megmaradt. Megérte az írások szerint is bizonyított 800. születésnapját.

Sajnos mind a mai napig magyar nyelvű monográfia nem jelent meg a városról. Ilyen szempontból hátrányban van a környékbeli településekkel szemben. Papp Attila kismonográfiája, visszaemlékezései – Az én Margittám – visszaadnak valamit a múltból, de nélkülözi a történelmi teljességet. Szép hiánypótlás lett volna az ünnepre elkészíteni az átfogó monográfiáját.

A szeptember 9–11. között megrendezett szabadtéri városnapi ünnepség sem szólt igazán az eltelt 800 évről. Szerencsére a programsorozat első napján a református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten Kovács Gyula református lelkipásztor igyekezett dióhéjban felvázolni a régmúlt eseményeit. Az ünnepség másik igehirdetője Májernyik Mihály katolikus esperesplébános volt. Szép és kedves gesztus volt az is, hogy hazahívták azokat a református és katolikus papokat, akik a város szülöttei. Mindannyian hozzájárultak az istentisztelethez egy-egy igeverssel, gondolattal. Összesen 11 lelkész vett részt az ökumenikus alkalmon.

Ugyanazon a napon könyvbemutató is volt: Oláh József micskei kortárs költő harmadik verseskötetét vehették kézbe az érdeklődők a városháza konferenciatermében. A kötet a Sodrásban címet viseli, méltatását Kun Tünde érbogyoszlói magyartanár vállalta magára. Részletes, átfogó, figyelemfelkeltő és -megragadó könyvismertetőt tartott. Margitta lakosai ismerhették meg elsőként az új könyvet, mivel az otthoni bemutató később következik. Igen sokan voltak jelen bizonyítva, hogy van igény a kortárs versekre. A lelkipásztorok hazahívásának ötlete és a könyvbemutató a Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesülettől ered (BÉKE), ennek Oláh József az alapító elnöke.

A városnapi megnyitón, Pocsaly Zoltán polgármester beszédében is volt még utalás a történelmi múltra, néhány híres szülöttet is megemlített, véletlenszerűen, a teljesség igénye nélkül. Cseke Attila képviselő is beleszőtte beszédébe a 800. születésnapot. A továbbiakban a 800 éves múltat csak a színpadon lévő kétnyelvű transzparens hirdette. Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel a magyarországi testvérvárosok – Kiskőrös, Berettyóújfalu – küldöttségei, Delorean Gyula alprefektus, Biró Rozália szenátor, valamint Barcui Barna és Nyakó József polgármesterek.

Amúgy a városnapi rendezvények a szórakoztatásnak maradéktalanul eleget tettek. Változatos programok voltak valamennyi korosztály számára. A gyerekeknek mindhárom nap ott volt a mini vidámpark, bábszínházi előadás meg egyebek. Az ifjak és idősebbek is kedvükre válogathattak a fellépők közül, és mindenkor helyet kaptak a „helyi erők”. Közülük a legnagyobb sikere a Gyöngyvetők néptánccsoportnak volt, dél-dunántúli játékokat, táncokat, karikázót, rábaközi, szilágysági és marosszéki táncokat mutattak be. Betanítóik Deák Andrea és Juhos Márta, vezető koreográfusuk a szegedi Tőtős Hortenzia néptáncoktató. Sikerrel mutatkozott be a város új rockzenekara, a Detox is. A hivatásos előadók között a Beatrice Nagy Feróval nézőcsúcsot döntött, hiszen több mint háromezren látták a koncertjüket.

A képzőművészet kedvelői szabadtéri kiállítást tekinthettek meg a városbeli alkotók – Angyal Anikó, Bagosi Annamária, Bánházi Gyöngyi, Papp Antónia, Papp Liliana, Papp Gábor és Stelian Silaghi – legújabb műveiből. A sportrajongók végignézhették a város nyílt teniszbajnokságának döntő játszmáit. Étel, ital mindvégig bőven volt kapható a lacikonyhákban, a vásárosok széles körben kínálták portékáikat. Az időjárás is mindvégig kedvező volt. Összességében minden szép és jó volt, csak – legalábbis szerény véleményem szerint – nem eléggé születésnapi. Talán nem ártott volna jobban megismertetni az ünneplőkkel ünneplésük tárgyát, a nyolcadik centenáriumát megélő szülővárosukat.