Betyárkodó kiskerekiek

A lassan sablonossá váló falunapoknak, közösségi rendezvényeknek egyre többen igyekeznek helyi vonatkozású, sajátos elnevezést adni. A kiskerekiek igen hangzatos nevet választottak faluünnepüknek: Betyárfesztivál.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Kiskerekiben szeptemberben tartották a II. Betyárfesztivált. A változatos programoknak köszönhetően az ünnepség sok látogatót vonzott. Már a nevére is felkapja a fejét az ember, bár az egykori nádasok, az érmelléki mocsárvilág kedvenc tartózkodási helyük volt a betyároknak. Ha felcsendül a nóta, hogy „Kiskereki betyárcsárda, zsandárokkal körülállva…”, ismerősen hangzik a falu neve közeli és távoli magyarlakta vidékeken egyaránt, és érthetővé válik a névválasztás – véli Nyíri Sándor, a község polgármestere. Az elöljáró bizton állítja, a csárda valóban létezett, így a megénekelt történet hiteles alapokon nyugszik. Az egykori mulatozó helye is ismeretes.

A háromnapos együttlét során a programok széles spektrumából lehetett válogatni. Az első napon az esti koncertek előtt az iskola sporttermében több szakmai előadás is elhangzott, Európa jövőjéről, a tolerancia kérdéséről, a demokratikus szerepvállalásról. Az előadók között volt, aki személyes tapasztalatából merítve fogalmazta meg álláspontját, míg mások adatokat, statisztikákat segítségül híva vetítették előre közeli és távolabbi jövőnk alakulását.

A második napon, szombaton a szórakozás, a családi-baráti együttlét került előtérbe. Ha már betyárfesztivál, akkor a főzőüstben igazi betyárételt is rotyogtattak, s az utánpótlás-nevelés jegyében, a gyermekprogramok között „betyárképzőre” is sor került. A futballpályára kilátogató közönség nagy izgalommal figyelte a fogathajtó verseny résztvevőit, akik gyermek és felnőtt kategóriában mérték össze ügyességüket. A felnőttek között Jakó Csaba és fogata lett a legeredményesebb, Jakó Tímea a második, Lovas Dániel pedig a harmadik lett. A gyermekek versengése során Vincze József szerezte meg a győzelmet Manuela Buta és Jakó Márk előtt.

Igazi „betyárparádéra” is sor került a hajdúszoboszlói Fazekas Lajos és fia, ifjabb Fazekas Lajos jóvoltából. Mindketten a Hajdúszoboszlói Lovasbarátok Egyesületének tagjai, a most 45 esztendős apa nyolcéves kora óta foglalkozik lovakkal. Két okos, idomított paripájuk is megérdemli a bemutatást, a nevük Labonc és Filkó. És mennyi mindent tudnak! Ha kell, szárnyalva nyargalásznak, vagy éppen térdelnek gazdájuk előtt, miközben az ostorát csattogtatja az orruk előtt. Szívesen fogadták a közönség soraiból jelentkező lovagolni vágyókat is, a férfiak mellett bátor amazonok is nyeregbe szökkentek. Délután még színházi előadás is várta a gyermekeket, estefelé pedig a színpadon egymást követték a sztárok és a sztárocskák.

A betyárfesztivál záró napján, a templomi együttlétet követően a világháborús emlékművet szárnyaival óvó turulmadár köré gyűltek a megemlékezők. Reményt, hitet, köszönetet, egységet sürgettek a polgármester szavai, de hasonló üzenetet fogalmazott meg Biró Rozália szenátor is, aki szintén tiszteletét tette a kiskerekiek ünnepségén. Az emlékhely megkoszorúzása után testvértelepülési szerződés megkötésére került sor.

A falu igazán nem mondhatja magát „egykének”, mostantól a szlovéniai Muravidékhez tartozó Szentlászló településsel immár nyolcra szaporodott „testvéreinek” a száma. A szentlászlói küldöttség nevében Dóra Lívia, a Helyi Közösségi Tanács elnöke írta alá a megállapodást, míg Kiskereki részéről Nyíri Sándor látta el kézjegyével. Dóra Lívia néhány mondatban bemutatta falujukat, beszélt hagyományaikról. A település neve mostanra megrövidült, régen Szécsiszentlászlóként emlegették. A valamivel több mint 10 négyzetkilométeren fekvő őrségi falut az első írások a XIII. században említik. Egykoron a magyarországi Zala megyéhez tartozott, az országhatár közelében helyezkedik el. Szent László király tiszteletére templomot emeltek, innen eredeztethető a falu elnevezése. Lakossága alig 170 fő, magyar reformátusok. 1981 óta megszűnt az iskolai oktatás, a tanintézet épületét kultúrházként, hagyományőrző tevékenységekre használják. Végezetül Bethlen Gábor szavait idézte a testvértelepülés szószólója: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk őseink hitében és vallásában, gyermekeink fényes tekintetében és a szülőföldhöz való ragaszkodásban”.

A vendégek elköszöntek, hosszú út várt még rájuk. Már nem érte utol őket az esti koncertek zaja, a diszkózsongásos éjszaka. Pedig a tűzijáték sziporkázó fényei szerteüzenték, hogy itt még élnek a szabadságvágy betyárjainak ivadékai.