Köszöntsön reánk egy mai nyelvújítás!

„A nyelv egyik legféltettebb kincse, egyik legfőbb dísze nemzetünknek. A nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője. Érzi ezt mindenki, s szereti a nyelvet szent hazafisággal.” E tartalmas megállapítást vármegyénk egyik halhatatlan személyisége, Kazinczy Ferenc vetette papírra.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A Részek (Partium) egyik nyugalmas települése, Érsemjén küldte Kazinczy Ferencet nemzete szolgálatára. Kacskaringós életpályája láncolatából itt és most csupán nyelvújító szorgoskodásával kívánok foglalkozni. Erre irányuló tevékenységére a XVIII. század végi s a XIX. század eleji politikai, társadalmi, eszmei mozgalmak ösztönözték hősünket. A vele azonos elveket valló írótársakkal célul tűzték szókincsünk gazdagítását nyelvjárási változatok, régi szavak beszédünkbe iktatása által. Ugyanakkor a szóképzés s a szóösszetétel eszközével is éltek.

Mindezeknek előrebocsátása után kívánatos a Kazinczy irányította neológusok, nyelvújítóink alkotásai közül néhányat olvasóink elé tárni. Kezdjük a cs hanggal, betűvel indítókkal! A csüggeteg személy könnyen elkedvetlenedik, veszíti reménye tartósságát. Sajnos, a csermely főnevet nemigen használjuk, noha az érnél nagyobbacska, de a pataknál szerényebb folyóvíz. Csarnoknak tekintjük a tágas, olykor oszlopos termet, mint amilyen a vásárcsarnok, a templom csarnoka, a vasútállomás. A csalogány valójában a védelemben részesülő fülemüle. E változat keletkezhetett a természetjárók füttyszóval való csalogatásával. A csodaszép egy főnév s egy melléknév egyesítése nyomán született.

Az egyéb hangokkal kezdődőek iránt sem lehetünk mostohák! A dörmög ige eredete természetes, hiszen a medve mély, morgó hangot hallat. Ám nem tekinthető véteknek, ha mély hangú személyhez társítjuk: János bácsi azt dörmögte, hogy… Az erély a magatartásunkban megnyilvánuló akaraterő, határozottság. Változtassuk meg a végső hangot, és teljesen más értelmet kap: erény! Ez a személyeknek előnyös, értékes tulajdonsága.

A nyelvújítók javasolta igék közül néhányat magyarázat nélkül iktatok ide, mivel olvasóink ezeket magyarázat nélkül is megértik. Alkalomadtán beszédüket ezekkel szebbé, kifejezőbbé teszik: elkomolyodik, elszendereg, elmereng, felbuzdul, felizzik, szendereg, alkonyodik.

Sok beszédnek sok az alja – figyelmeztet egy ismert közmondás. Befejezésként azzal az óhajjal búcsúzom, hogy használjuk gyakrabban a nyelvünk apostolától örökölt szavakat; szaktudósainkat pedig arra biztatom, hogy alkossanak olyan munkaközösséget, amely a társadalmi, tudományos, technikai fejlődéssel együtt járó fogalmakat édes anyanyelvünk szabályai és szellemisége szerint fejezi ki, tolmácsolja mondandónkat!

Dánielisz Endre