Piros a tromf Romániában

Közepes részvételi arány mellett a Szociáldemokrata Párt magabiztos győzelmét eredményezte a vasárnapi parlamenti választás. Az RMDSZ a mostaninál népesebb csapatot küldhet a törvényhozásba, Bihar megyében is megerősödött a szervezet.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Enyhe időben és derült ég alatt mehettek választani Románia szerte a szavazati joggal rendelkező állampolgárok december 11-én, de a kedvező időjárás ellenére 40 százaléknál kevesebben tették ezt meg. Több magyarlakta megyében erősebb volt a szavazási hajlandóság az országos átlagnál (39,49%), például Hargitában (44,6) és Szilágyban (43,44). Szatmárban is ez tette lehetővé, hogy az RMDSZ szenátor- és képviselőjelölti listája kapja a legtöbb voksot. Bihar megye 652 szavazókörében 220 609-en járultak az urnákhoz, ami a jogosultak 43,8 százalékát jelenti. A legkevesebben Máramaros megyében (31,62), a legtöbben pedig Olt (47,16) és Teleorman (46,3) megyében voksoltak.

Az este 9 órás urnazárás után bejelentett exit-poll felmérések adatai majdnem pontosan megegyeztek a szavazatszámlálás eredményeivel. A Központi Választási Iroda által kihirdetett adatok azt mutatják, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) a voksok közel 46 százalékával a legerősebb politikai alakulat ma Romániában, s a vele partnerséget vállaló Liberális–Demokrata Szövetséggel (ALDE) – amely 6 százalékot mondhat magáénak – kényelmes többségben kormányozhatja az országot a következő négy évben.

Vesztesek és nyertesek

A Nemzeti Liberális Párt a nagy vesztes, hiszen még a felét sem szerezte meg a szocdemek voksainak (21 százalékot kapott), mindössze három szomszédos megyében – Klaus Johannis államfő Szebenje mellett Kolozs és Fehér) tudott győzni, nem is csoda, hogy elnöke, Alina Gorghiu és országos főtitkára, Ilie Bolojan váradi polgármester már hétfőn lemondott pártbeli tisztségéről.

Az idei parlamenti voksolás legnagyobb nyertese a közel 9 százalékos eredménnyel a törvényhozásba bejutó Mentsétek Meg Romániát Szövetség (Uniunea Salvați România – USR). Az alig másfél éve alakult, Nicușor Dan vezette, elsősorban Bukarestre koncentráló párt az eddigi balkáni módszertől eltérő, átlátható, értelmes, előremutató, a jövőt és a fiatal generáció érdekeit szem előtt tartó, a kultúrát és a hazai agrárfejlesztést sem elhanyagoló programmal állt elő. A bizalmat azonban valószínűleg a politikával összefonódott korrupcióban még nem érintett, újonc jelöltjeivel szerezte meg.

Jutott azonban még 5 százalékot meghaladó szavazat a jócskán tapasztalt Traian Băsescu köré tömörült Népi Mozgalom Pártjának (Partidul Mișcarea Populară – PMP) is, amely – elnökének ígérete szerint – minden eddiginél keményebb ellenzéke lesz a szocdemeknek.

Erősített a Bihar megyei magyarság

Biharban is elolvadt a nyári helyhatósági választáson még megmutatkozott liberális fölény; az SZDP a voksok 33,75 százalékával nyert, az NLP 26,95 százalékkal a második lett, alig előzve meg a 23,45 százaléknyi voksot begyűjtött RMDSZ-t. A Magyar Polgári Párttal (MPP) együttműködve indult magyar érdekképviseleti szervezet szenátusi és képviselőházi listája jóval több mint 50 ezer szavazatot kapott. Ezzel Maros és Hargita után a harmadik legerősebb RMDSZ-szervezet lett. Ez bizonyítja, hogy a három hónapja megkezdett munka, az új stílus elnyerte a választók bizalmát – értékelte az eredményt Cseke Attila, a Szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke. Azt is elégedetten állapította meg, hogy bebizonyosodott: helyes volt a júniusban megkezdett együttműködés megyei szinten az SZDP-vel és az ALDE-vel, hiszen kormányszintű képviseletet nyer Bihar.

Számításaik szerint két biztos képviselői és egy szenátori mandátum jut az RMDSZ-nek a megyének járó 9-ből, illetve 4-ből. A szocdemek 3, a liberálisok 2 képviselői helyet nyertek el a szavazatszámok alapján, és további 2 mandátumról a töredékszavazatok újraosztása dönt. Egy-egy szenátori helyet visz az SZDP és az NLP, a negyediket az országos eredmények alapján osztják ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos szinten 9 szenátort és legalább 20 képviselőt küldhet az új törvényhozásba, hangzott el a megyei vezetők értékelésén.

Szabó Ödöna 2008-as eredményekhez hasonlította a mostanit, és leszögezte, hogy az összefogás listája, a szolidaritás az MPP-vel, a magyar történelmi egyházakkal, civil szervezetekkel tette ezt lehetővé. Megköszönte a voksokat a magyar közösségnek, a sok munkát, fáradságot a stábtagoknak, önkénteseknek, a jelölteknek a választókkal való személyes találkozásra fókuszáló, pozitív, a koherens programot felmutató kampányban. A megyében kialakult politikai erőviszonyokra utalva arra mutatott rá, hogy „Biharban nem veszít az, aki a magyarokkal társul”, vagyis itt jellemző az egymás mellett élés kultúrája, ezért nem „büntetik” a választók azt a pártot, amelyik korrekt partnere az RMDSZ-nek.

Nagy a szórás

A magyar kormánypárt által is megtámogatott erdélyi összefogás meghozta az eredményét, például Nagyváradon a júniusi helyhatósági választáshoz képest egyharmadával többen (15 867-en) pecsételtek a tulipánra. A megyeszékhelyen a részvételi arány egyébként elmaradt a megyebelitől, 41,54 százalékos volt. A legkevesebben Sólyomkőváron voltak hajlandók voksolni, a jogosultak mindössze 24,85 százaléka. Legjobban pedig a szombatságiakat mozgósították, majdnem 72 százalékuk leadta a szavazatát.

Általában Délkelet-Biharban volt magas, 60 százalék körüli a részvételi arány (Vaskohsziklás, Biharlonka, Diófás, Belényesirtás), de Gyapjún és Hagymádfalván is megközelítette a kétharmadot. Az érmelléki városok lakói ezúttal sem siettek az urnákhoz, mind Székelyhídon, mind Érmihályfalván az országos átlag alatti volt a részvétel, Nagyszalonta sem érte el a 40 százalékot. Kiemelkedő volt a mozgósítás Érszőlősőn (62,4%), de Hegyközpályiban, Borson, Paptamásiban, Szalacson és Kiskerekiben is a jogosultak több mint a fele élt szavazati jogával. A megyei átlag fölötti részvételi arányt jegyeztek fel például Biharfélegyháza, Berettyószéplak, Érsemjén, Szentjobb és Várasfenes községben.

Virtuális részvétel

A korábbi gyakorlatnak megfelelően múlt vasárnap is a templomozás előtt és utána, dél körül, illetve délután élénkült meg a forgalom a szavazókörökben. Végre XXI. századi technikát alkalmaztak a részvételi arány nyomon követésére, és nem utolsó sorban a többszöri voksolás megakadályozására: a polgárok személyi igazolványát beszkennelték, az országosan kiépített hálózat pedig azonosította azt, illetve valós időben számlálta a szavazókat, s az állást egy internetes oldalon tette közzé. Urnabontás után pedig videózták a szavazatszámlálást – szintén a csalás megelőzésére –, és a jegyzőkönyveket is elektronikus úton kellett továbbítani a központba.

A pártszékházakban is folyamatos ügyeletet tartottak a részvétel alakulását figyelve. Az RMDSZ-nél Szabó József megyei ügyvezető alelnök ottjártunkkor a korábbinál magasabb részvételi arányra számított, és ez be is vált. Rendkívüli vagy zavaró eseményről nem tudott beszámolni, mindössze arról a román nyelvű – mint később kiderült, országszerte terjedő –, a magyarok parlamentből való kiszorításáért voksolásra buzdító sms-ről, amiért a Szövetség elnöksége hivatalos panaszt is tett a választási hatóságnál.

Kellemes vasárnap délutánt tölthettek el a váradiak, ha kimozdultak otthonukból, és a szavazókörbe menés ürügyével a főteret elfoglaló karácsonyi vásárba is betértek. Hogy vásárfiát is vigyenek haza, ahhoz jól kibélelt pénztárca is kellett…

Nyugalom jellemezte a faházikókból kínált finomságok és ajándéktárgyak, ínycsiklandozóan illatozó sültek-főttek és forralt borok között őgyelgőket, a körhintára váró kisgyerekes családokat, meg a koripálya műjegén sikló fiatalokat. A közterekről teljesen hiányzó kampányplakátok, a pártok, jelöltek korlátozott médiabeli megjelenése mindenképpen hozzájárult a nyugalomhoz, de bizonyára nem fokozta a részvételi kedvet a következő négy évünkről döntő parlamenti választáson. A sötétbe hajló égen magasan vonuló bárányfelhőnyáj hasát vörösre izzította a lenyugvó nap, minden exit-pollnál érthetőbben vetítve előre az eredményt.