Villanytelepünk elmúlt fél évszázada

Ötvenöt éve kapcsolódott Bihar megye az országos villamosenergia-rendszerhez. A csatlakozás értelmi szerzője ANDRÁSSY GYULA főmérnök volt.

A második világháború utáni években Bihar megye – az akkori Crișana Tartomány része – állandó áramellátási gondokkal küzdött. A gondok csak 1961-ben oldódtak meg, amikor a régió csatlakozott az országos villamosenergia-rendszerhez.

A háborúban a súlyos bombázások és a városon átvonuló front nem okozott kárt magában a nagyváradi villamosműben. Csak az elosztóhálózat rongálódott meg, de elég hamar helyreállították. Alig végeztek ezzel, a krónikus üzemanyaghiány okozta a legnagyobb gondot. A megoldást az almaszegi szénbányák kitermelése és a szénszállítás jelentette. Jelentős lépés volt a villanytelep modernizálása egy új gőzkazán beszerelésével és az átállás az olajtüzelésre.

A növekvő villamosenergia-szükséglet kielégítésére új megoldások felé fordultak, mégpedig a régió vízenergiájának hasznosítása felé. Megkezdődött egy vízerőmű építése Esküllőn, a létesítményt 1954-ben helyezték üzembe. Ugyanakkor kiépítettek egy 35 kilovoltos magasfeszültségű hálózatot Nagyvárad–Esküllő–Almaszeg–Sarmaság között.

A fejlődés nem állt meg, 1955-ben megkezdődött egy gyorsan megvalósítható beruházás: egy dízelgépekkel működtetett villamos generátortelep megépítése. Ez a telep 1959-ben már 4 gépegységgel működött. Sajnos az áramforrások telepítése lemaradt a gyors iparosítás igénye mögött. Így 1955-től kezdve áramkorlátozásra volt szükség az esti csúcsfogyasztás időszakában.

Pályakezdés a villanytelepen

A temesvári műegyetem villamosmérnöki karán 1958-ban befejeztem tanulmányaimat, és a nagyváradi villamosműnél sikerült elhelyezkednem. Az első évben a rendszerirányító, úgynevezett diszpécser osztályon kezdtem megismerni a régió energetikai helyzetét. Ez nagyon jó periódus volt, megismertem a villanytelep működését, a munkatársakat és nem utolsósorban a vezetőséget. Elég hamar kitűnt a főmérnök, Andrássy Gyula vezéregyénisége és széles körű felkészültsége. Későbbi pályafutásomra is nagy hatással volt ez a kezdeti időszak.

A villanytelep szakemberei, élen a főmérnökkel, meggyőződtek arról, hogy a régió villamosenergia-szükségletét a jövőben nem lehet hatékonyan megoldani új termelőegység telepítésével. Az egyedüli megoldást az országos rendszerhez való csatlakozás jelentette.

Már az 1950-es években kezdett körvonalazódni az ország erőműveinek és hálózatainak összekapcsolásával az Együttműködő Országos Villamos Energetikai Rendszer. 1958-ban minden tartomány csatlakozott hozzá, kivéve a Körösök vidékét és Dobrudzsát.

Az elkészült tanulmányok bebizonyították, hogy a csatlakozáshoz a leggazdaságosabb megoldás egy 110 kilovoltos távvezeték megépítése Vaskohsziklás és Nagyvárad között. Ugyanis Vaskohsziklás és környéke már bekapcsolódott a Déva felől jövő hálózatba. Az építkezés 1960 júliusában kezdődött meg, és 1961. február 16-án fejeződött be. Ekkor helyeztük üzembe a 78 km hosszú 110 kV-os távvezetéket és egy-egy transzformátor-alállomást Vaskohszikláson és Nagyváradon. A munkálatok felügyeletére és átvételére háromtagú mérnökcsapatot neveztek ki, ennek én lettem a vezetője. Kezdetektől figyelemmel kísértük a beruházás előkészületeit, a kivitelezést és végül az üzembe helyezést. Ezzel a beruházással teljesen új korszak kezdődött régiónk áramszolgáltatásában.

Ki volt Andrássy Gyula?

Az 55. évforduló alkalmával szeretném bemutatni volt főmérnököm, később igazgatóm gazdag életpályáját. Andrássy Gyula 1908. június 19-én született az Arad megyei Iltő (Ilteu) községben. Édesapja vasutas volt, így került a család Nagyváradra. Középiskoláit Nagyváradon kezdte a Premontrei Főgimnáziumban, majd a Gojdu Líceum magyar tagozatán fejezte be. A budapesti műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett 1931-ben. Első munkahelye a nagyváradi Phoebus szerszámgépgyár volt. 1941-ben a villamosmű főmérnöke lett. A háború utáni első években bontakozott ki magas szintű tudása és gyakorlati érzéke. Vezetésével valósultak meg a fentebb bemutatott fejlesztések.

Karizmatikus egyéniségével mindig példát mutatott abban, hogy miként kell leküzdeni a nehézségeket. Mindig távlatokban gondolkodott. Olyan tekintélyre tett szert, hogy kikérték véleményét az akkori tartomány iparosításával kapcsolatban is. Fő szerepe volt Várad nyugati ipartelepének létesítésében, a bauxitkitermelés fellendítésében, a timföldüzem létesítésében és az új hőerőmű megépítésében. Elismerésként megkapta a Munka Érdemrendet. 1963-ban igazgatónak nevezte ki az akkori Ipari Minisztérium.

Nagyon szerette a fiatal, rátermett munkásokat, technikusokat, mérnököket, támogatta őket, és bízott bennük. Jelszava volt az alkalmazottak végsőkig menő védelme az állam megtorló szerveivel szemben, mert azok minden üzemzavar vagy áramszünet alkalmával a szabotőröket keresték.

A helyi néptanácsi és pártvezetőknek mindig bátran megmondta a véleményét a város és a tartomány gazdaságát, iparát érintő kérdésekben. Így lassan kezdett kényelmetlenné válni, és megkezdődött a fúrása és koholt vádak gyűjtése ellene. 1965-ben egy monstre pártgyűlésen fejére olvasták összes „bűnét”, és az akkori váradi pártvezetés kezdeményezésére kizárták a pártból. Ez egyben az igazgatói állásból való felmentését is jelentette. A józan gondolkodású igazgató, Ştefănoiu révén a Timföldüzem felvette az energetikai osztályra szakértőként. Itt 1968-as nyugdíjazásáig dolgozott teljes megbecsülésben. 1970-ben a párt akkori megyei első titkára azt mondta, hogy Andrássy elvtárssal nagy igazságtalanság történt, és rehabilitálták őt pártvonalon. Érdekes módon 1971-ben, a Román Kommunista Párt megalapításának 50. évfordulója alkalmával egy emlékérmet is kapott.

Sajnos az események nagyon megviselték szervezetét és két infarktuson is átesett. 1976-ban a szíve már nem bírta az igénybevételt, és fia, dr. Andrássy Gyula (Totyi) és dr. Zicher István mentőorvos karjai között halt meg. Ezzel a megemlékezéssel szakmai vonalon is szeretném rehabilitálni Andrássy Gyula mérnököt, aki az akkori nehéz években is képviselte és védte a szakma becsületét.

Makai Zoltán ny. villamosmérnök, technikatörténész