Megülték a 101. születésnapot Szalontán

Jeles esemény volt a nyáron a nagyszalontai Krónikusbeteg-ellátó Szociális Egészségügyi Központban, ugyanis az intézményben lakó DRIMBA ANA immár a 101. születésnapját ünnepelte. Volt torta, gyertyafújás, virágcsokor és persze számos jókívánság.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Drimba Ana, a hajdúvárosi szociális egészségügyi központ 101 éves lakója a mai napig jó kedélyű, szívesen beszélget, olvas, tévét néz, és lapunknak is örömmel mesélt életének alakulásáról, s persze arról, hogy vajon mi lehet a hosszú élet titka.

– Tenkén születtem 1915. augusztus 4-én, egy szerény család gyermekeként. Négy testvérem volt, én voltam a legidősebb. Az első iskolai éveimet a tenkei általánosban végeztem el, majd a felsőbb osztályokat és később a líceumot Târnăveni [Dicsőszentmárton] városában. 1937-ben férjhez mentem, és 52 éven át éltünk szeretetben a férjemmel, gyermekünk sajnos nem született.

– Hol dolgozott az évek során?

– A líceum befejezése után Tenkén kerültem állásba távírász munkakörben, itt dolgoztam 1940-ig. Aztán 1940 és 1944 között Besszarábiában voltam, ide menekültünk a háború elől. 1950-től a szalontai postán dolgoztam egészen 1968-ig, a nyugdíjazásomig. A férjemmel együtt Madarászon éltünk, ő ott jegyzőként dolgozott, és 1955-ben költöztünk Nagyszalontára, s a nyugdíjba vonulásunk után is itt maradtunk.

– Mi történt, miután elveszítette a férjét?

– A férjem 1989-ben halt meg, azt követően egyedül éltem tovább a lakásunkban. Elfoglaltam magam mindig valamivel otthon, az egyik unokaöcsém pedig rendszeresen bevásárolt nekem, és kifizette a számlákat. Most már csak két élő rokonomról tudok, de ők is Angliában élnek.

– Mikor döntött úgy, hogy az otthonba költözik?

– Tizenegy éve határoztam úgy, hogy számomra az lenne a legjobb, ha beköltöznék ebbe az otthonba, mert itt felügyelet alatt vagyok, vigyáznak rám, gyógyszeres ellátást kapok. Nem bántam meg a döntésemet, mert jól érzem itt magamat, és mindenben segítenek nekem.

– Úgy tudom, ünnepléssel telt a 101. születésnap. Mit gondol, minek köszönhető, hogy ilyen szép kort megért?

– Igen, ünnepeltünk, felköszöntöttek az ismerőseim, az otthon munkatársai, volt finom torta is. Én korábban minden szabadságomat a különböző termálfürdőkben töltöttem, szerintem sokat jelentett az egészségem megőrzése szempontjából, hogy sokat voltam gyógyvizekben, ezenkívül mindig törekedtem arra, hogy ne idegeskedjek. Szerintem mindez sokban hozzájárult ahhoz, hogy most a 101. születésnapomat ünnepelhettem.