Tibetből nyert egészség – Homoktövistelep Érkörtvélyesen

Manapság sokan felkapják a fejüket tájainkon a homoktövis szó hallatán. Pedig e sokoldalúan hasznosítható cserje valóságos kincs, állítja BÍRÓ LÁSZLÓ, aki homoktövis-termesztésbe kezdett Érkörtvélyesen.

A kommunizmus bukása előtt kiterjedt barackosok, almások virultak falvainkban. Nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek is sokat fektettek be a gyümölcsösök telepítésébe. Ahogyan annyi más, a termés java része is exportra került, de legalább munkalehetőséget teremtett a falusiak számára. Nyaranta még a vakációzó diákokat is foglalkoztatták, nekik is jól jött egy kis zsebpénz. Érkörtvélyesen, a közismert „dinnyeországban” az állami gazdaságnak nagy kiterjedésű almása volt. Az 1989-es bukfenc után az egykori földtulajdonosok leszármazottai képtelenek voltak, vagy egyáltalán szándékukban sem állt megmenteni a termő fákat. A földeket, aki tudta, megművelte, bérbe adta vagy eladta.

Bíró László Szilágy megye központjában, Zilahon született. Házasság révén került Érmihályfalvára, és a ’90-es években vállalkozásba kezdett. Akkorra már két fiuk is született. Később a család áttelepült Magyarországra, de Bíró továbbra is visszajárt dolgozni. Amikor meghallotta, hogy Körtvélyesen eladó lett az egykori almás területe, azon törte a fejét egyik barátjával, hogy jó lenne megvásárolni. Igen ám, de mit lehet kezdeni a homokos, nem túl nagy értékű földdarabbal? Annyira telített a piac, hogy a dinnyetermesztés kifulladóban van, meg aztán az komoly szakértelmet is igényel. Bíró mindig is kedvelte a biogazdálkodást, manapság is csak megbízható helyről vásárol élelmiszert. Alapos kutakodást, interneten való böngészést követően akadt rá a homoktövisre. Ez az, csettintett egyet, amikor a piaci lehetőségeket is kedvére valónak találta.

Terepszemle kóstolgatással

A telephely őrzője sokkal inkább termeténél fogva riogató, mintsem természetét tekintve. Amint kiszállunk az autóból, odasomfordál mögénk, minden mozdulatával igényli a kedves szót, a simogatást. De az is lehet, hogy csak túlontúl okos, a gazda jelenléte jelzi számára, hogy nem betolakodókkal van dolga.

Jókora kifutóval ellátott disznóólból malacok futnak elő, a hízók éppen csak előbaktatnak jöttünkre. Odébb tehéncsorda harapja a zöldet, míg a bejárattól balra zöldellő cserjék levelei között szellők bújócskáznak.

Még mielőtt a gazdaság működéséről kapnék tájékoztatót, homoktövis-alapismeretből vizsgáztatom vendéglátómat. Őshazájában, Tibetben már évezredek óta ismerik e növény hasznosságát. Termését, ha a monda igaz, már Dzsingisz kán és Nagy Sándor is használta. Kiváló az immunerősítő hatása, Kínában a gyógynövények királynőjeként emlegetik. A csatákba induló lovakat is ezzel „turbózták”, állóképességük megnőtt, szőrzetük fényesen csillogóvá vált. C-vitamin-tartalma tízszerese a citroménak, E-, B-, A-vitamin-, valamint flavonoidtartalma is magas. Emellett erősíti a hámsejteket, fényessé teszi a hajat, de sebek, varasodás kezelésére is jó. Kozmetikai szerek összetételében is fellelhető. A leveleit is hasznosítják, megszárítva teának. Az űrhajósok speciális diétájában is helyet kap a homoktövis bogyója, immunerősítő és roboráló hatása miatt.

Romániában is egyre inkább elterjedőben van a homoktövis termesztése, jelenleg 300-400 hektárra becsülhető az ezzel a cserjével beültetett terület. Ehhez, a nyugat-európai és ázsiai országokhoz képest csekélynek számító területhez csatlakozott Bíró László 2012-ben három hektár telepítésével. Ismerőseinek egy része eleinte legyintett látva, hogy mibe fogott, nem sok jövőt jósoltak a vállalkozásnak. A kezdeti időszakon túllépve elmondható, hogy az idő őt látszik igazolni, hisz a gyenge minőségű, homokos talajon aligha lehetett volna bármilyen más növénnyel nagyobb profitot elérni. Ezen felbuzdulva tovább terjeszkedett, idéntől már 6,5 hektárra nőtt a homoktövis-birodalom. Jövőre további 7 hektár beültetését tervezi az ügyvezető. Valószínűsíthető, hogy ez még nem a végállomás, hisz a 80 hektáros birtokon még elfér néhány tucatnyi cserje.

A homoktövis magról és dugványozással is szaporítható. Mivel kétlaki (van külön női és külön hím ivarú egyed), vigyázni kell a helyes arányok betartására: nyolc női ivarú egyedre egy porzónak kell jutnia. Ha kevesebbet ültetünk, hiába várjuk, hogy kedvencünk teremjen. A kifejlett cserjék általában a harmadik évben fordulnak termőre. A maximális hozamot hatéves koruktól hozzák, életkoruk nagyjából 40 évre tehető. Hektáronként 1800-1900 cserjét ültetnek, ezekről az optimális termőkor elérése után 18 tonna bogyós termés szüretelhető. A növény nem igényes a talaj minőségére, a szárazságot is jól viseli, de öntözéssel akár 50 százalékkal is növelhető a termésmennyiség. Mellette szól az is, hogy betegségekre nem fogékony, ezért biotermékként értékesíthető a termése vagy annak feldolgozott változata.

Szüretelés fagyasztva

Az egész évi munkálatok közül a betakarítás a legmacerásabb, hisz kézzel szinte lehetetlen nagy mennyiségben leszedni a termést a tövisek miatt, emellett az apró bogyók erősen tapadnak az ágakhoz. Megfelelő gépi eszközt sem találtak még ki. Szibériában az első fagyok után szüretelnek, ugyanis a fagy hatására a bogyók már könnyen leválnak. Európában más módszert találtak ki: a bogyókkal teli ágakat levágják, a csupasz cserjetörzs marad csak meg, azután –40 fokra hűtött fagyasztókamrákban gyorsfagyasztják az ágakat. Így már könnyedén lerázogatják róluk a bogyókat. Bíró ezt már gépesítve végzi, nemrég vásárolt Magyarországról egy olyan szerkentyűt, ami a termés közé keveredő fagyott leveleket kiválogatja. Az elkülönített bogyók egy másik, –25 Celsius-fokos fagyasztóhelyiségbe kerülnek raktározás végett. Ezzel a módszerrel szüretelni csak minden második évben lehet, mert egy év kell ahhoz, hogy a csupasz törzsön újra kifejlődjenek a termőágak. Ezért az a szokás, hogy rotációs alapon az ültetvény egyik fele épp „pihen”, míg a másik része adja a termést.

Romániában Nagybányán és Besztercén vásárolják fel a homoktövis termését, 1,7 eurós kilónkénti áron. Ezzel szemben Németországban akár 5 eurót is fizetnek ugyanazért a mennyiségért. Bíró László éppen ezért úgy gondolta, hogy maga fogja feldolgozni a termést, és egy sikeres pályázat révén elképzelése a közeljövőben megvalósulni látszik, ahogyan az is, hogy öntözéssel még hatékonyabbá tegye a termelést. A bogyók kipréselésével nyert, velőnek nevezett sűrítményt tartósítószer mellőzésével tervezi palackozni, illetve hígítva szörpként értékesíteni. Az ízvariációk bővítését is tervezi, ezért jövőre néhány hektárnyi almást és meggyest fog telepíteni, illetve további egzotikus gyógynövényekkel is szeretne foglalkozni.

Mielőtt elköszönök, lássuk a medvét alapon, nekiveselkedem az egyik bokor termésének. Óva intettek, hogy csak csínjával ízlelgessem, mert magas C-vitamin tartalma miatt igen savanyú. Azért-e, hogy az előzetes „megfélemlítések” miatt rosszabbra számítottam, nem tudom, de nekem a fogamra való volt ez a kissé furcsa, egyedi íz. És hogy mennyire nem illemből csipegettem az ágakról, az is bizonyítja, hogy úton hazafelé tovább majszolgattam a magammal vitt félmaréknyi egészséget.