Bolybély László könyvbemutatója Margittán

Nagy tiszteletnek és elismerésnek örvend Borbély László Margittán, ezt a város azzal is kinyilvánította, hogy díszpolgárává választotta. Az RMDSZ-es politikus megérdemelte ezt az elismerést, hiszen amikor „helyzetben” volt, mindig segítette a várost. Az Állami Lakásügynökség által építtetett lakásokból például a megyében Margittán van a legtöbb.

Akár miniszteri, akár államtitkári tisztségben volt Borbély László, ha tehette, nem mondott nemet. A margittai székhelyű Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesület legutóbb arra kérte, hogy mutassa be A politika színpadán című, a vele készült beszélgetésekből készült könyvet, s a kékrésnek most is eleget tett. Az esemény a magyar kultúra ünnepe alkalmából rendezett programsorozat egyik kiemelkedő része volt, január 19-én ezzel nyitották meg az ünnepi rendezvényeket a városháza tanácstermében.

A kötet „beszélgető könyv”, Ágoston Hugó kérdezi a politikus, aki válaszol, emellett mesél és magyaráz is. Az előszót is Ágoston Hugó írta, és Mihály Emőkével közösen szerkesztette, a csíkszteredai Alutus kiadó gondozásában jelent meg. A könyvből kiderül, hogy „mi mindent tett és ért el Borbély László maga és közössége számára, mit jelentett a hazai magyarságnak az eltelt negyed évszázad folyamán” – áll az előszóban.

A könyvbemutató is dialógus formájában zajlott, a beszélgetőpartner pedig Cseke Attila szenátor volt, aki a főszereplő életének egy jó részét törvényhozásbeli kollégaként is ismeri. Kérdéseit úgy irányította, hogy az olvasó megismerhesse a kötet szerkezeti felépítését, és felkeltse a figyelmet.

Mindjárt a beszélgetés elején szóba jött az az érdekes eset, amikor a Társadalmi Párbeszéd Csoport és a 22 című fővárosi hetilap közzétett egy szerkesztőségi felmérést, mely szerint az elemzők és az olvasók Borbély Lászlót osztályozták a legmagasabb jegyátlaggal. Őt szintén magyar politikusok követték a sorban: Markó Béla, Korodi Attila, Nagy Zsolt. Elismerték a magyar politikusok tevékenységét, hangot is adtak ennek a véleményüknek. Sajnos ez ma már nem biztos, hogy ugyanígy működne, hangzott el a beszélgetés során.

A könyv 22 fejezetben tárja az olvasó elé a szerző életét és munkásságát, már gyermekkortól kezdődően. Cseke Attila első kérdése az egyetemi évek színjátszására vonatkozott. Borbély László ugyanis aktív színjátszó volt, sokszor egyszerre három csoport tagja is. Jó dolog volt, ezáltal kimondhatták érzéseiket. Az is kiderült, hogy a politikus komolyan foglalkozott a kitelepülés gondolatával, főleg azért, mert feleségének ingáznia kellett a munkahelyére, és kevés esély volt a helyzet megváltozására. A rendszerváltás után azonban rögtön lemondtak erről a szándékukról. Tulajdonképpen lélekben soha nem akartak elmenni – árulta el a hallgatóságnak Borbély.

Szóba került a ’91-es szervezett bányászjárás is, és a politikus találkozója a parlamentben a magyar bányásszal, aki megígérte, hogy megvédi őket, majd felkiáltott: „Éljen vitéz Horthy Miklós!” Nos, bányászjárás kellett ahhoz, hogy ez a román parlamentben elhangozhassék.

Olyan kényesebb ügyek is terítékre kerültek, mint a Neptun-ügy. Minden válasz konkrét és őszinte volt. Miben áll az RMDSZ 27 éves sikere? – kérdezte Cseke Attila. Borbély László elmondta, hogy szerinte ez csoda. Az egyben maradás és a jelenlegi sikerek felmutatása a magyarság bölcsességét példázza. Talán egy párt nem bírta volna eddig, de az RMDSZ szövetség, és elsősorban érdekképviseletet jelent. „Természetesen mi is követtünk el hibákat, de úgy érzem legtöbbször jól döntöttünk. A választóink azt várták tőlünk, hogy vezessünk, adjuk meg az irányt, és vállaljuk a döntések meghozatalát és az ezzel járó felelősséget. A magyar közösség megbízik a vezetőiben, akkor is, ha kritizálja őket. A kritika oka az időnkénti rossz kommunikáció. Azt viszont tudja a közösségünk, hogy baj esetében van, aki megvédje őket.”

Egyéb érdekes kérdések is elhangzottak, lassacskán a bemutató beszélgetéssé alakult, melyben nem volt tabu téma. A jó hangulatú rendezvény magával ragadta az érdeklődőket. A szerző ma már nem politizál, de kérésre bármikor átadja tapasztalatait. A tanítás lett az új életcélja, amit a kolozsvári egyetemen valósít meg.