Szalacson sokrétű a jövőtervezés

Ha nem is a világ közepe, de legalábbis a régió rendezvényközpontja volt Szalacs novemberben. Beruházások átadása, együttműködési szerződések megkötése, konferenciák zajlottak az észak-bihari községben.

Reménykeltő volt ugyan a délelőtti napsütés, de amint kikászálódtunk a személygépkocsikból, smirgliként „simogatott” a síkságon átrohanó szél. Itt már a falu házai nem nyújtottak védelmet, a kígyózó aszfaltos utat pusztaság szegélyezte. Régen várt beruházásnak értek a végére, elkészült a Szalacsot Szilágypérrel összekötő út. Többé már nem zsákfalu Szalacs!

Az eseményen magas szinten képviseltette magát mindkét érintett megye, jelen volt Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Szatmár megyei kollégája, Pataki Csaba is. Az összekötő út szalacsi szakasza már régebben elkészült, a Szilágypér felől indult aszfaltterítés mostanra érte el a falu, illetve a két megye határát. Pásztor Sándor elmondta, hogy a szatmáriakkal már 2010-ben aláírtak egy protokollumot az együttműködésről, ennek egyik hozadéka épp a két település közötti útépítés. Ezt megelőzően pedig Margitta és Tasnád között végeztek hasonló munkálatot. Pataki Csaba úgy vélekedett, hogy ezek az összekapcsolódási pontok elsősorban az ott élők, a helyiek mindennapi közlekedési, kapcsolattartási gondjait oldják meg.

Térségfejlesztéshez intézmény

Az eseményen az „indokoltnál” több politikus is részt vett, Cseke Attila és Szabó Ödön parlamenti képviselők mellett többek között jelen volt a magyarországi Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Pajna Zoltán is. Ők tulajdonképpen az útátadást követő eseményre érkeztek, az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség alakuló ülésére; ezt a közigazgatásilag Szalacshoz tartozó Ottományban lévő Komáromi-kúriában tartották. Az együttműködés a három megye (Hajdú-Bihar, Bihar, Szatmár) között nem új keletű, a változás az, hogy mostantól intézményesített formában, még nagyobb intenzitással dolgoznak a térség fejlesztéséért. Az elmúlt évben Derecskén már megalakult a Vásárszövetség, ez az országhatár két oldalán élők kistérségi kereskedelmét segíti elő. De ide sorolható a Hídtól hídig projekt is, amely Szalacs és Hortobágy község között jött létre. Pajna Zoltán elmondta, hogy náluk már két éve működik az újjászervezett fejlesztési ügynökség, több mint kétszáz leadott pályázatot regisztráltattak. Eddigi tapasztalatait szívesen megosztja partnereivel.

A fejlesztési ügynökség célja a népesség megtartása, de ehhez infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. Összpontosítani kell a helyi erőforrásokra, támogatni a különböző szervezeteket, az alulról jövő kezdeményezéseket, hogy az Érmelléken élők komfortérzete növekedjék– hangzott el. Erre van esély, egyrészt mindhárom megye azonos kultúrtájhoz tartozik, s ha ezt ügyesen kezeljük, európai szinten is modellként lehet bemutatni. A humán erőforrás adott az együttműködéshez, a fejlesztések, a beruházások terén is lépni kell, ehhez viszont a három megyét összekötő úthálózat további bővítése szükséges. Újabb határátkelőket kell nyitni a két ország között, ehhez már az utak adottak, de jelenleg román részről nincs politikai akarat hozzá. Megjegyzendő, hogy volt olyan időszak, amikor a magyar kormány utasította el a határátkelők bővítését. Az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség sikeres működésében kulcsszerep hárul a térségben lévő egyetemekre is, ezeknek a feladata a gazdasági felzárkózást elősegítő szakemberképzés – fogalmazódott meg az alakuló ülésen.

Lánglovagok önkéntesen

Magyarországon a hivatásos tűzoltók mellett jól képzett, kitűnően szervezett önkéntes egyesületek is működnek. A Kárpát-medencei Tűzoltó Együttműködés elnöke, Csóka Károly szintén az ottományi Komáromi-kastélyban tartott képzést a környékbeli önkénteseknek ugyancsak novemberben. Három éve járják a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit, felkészítő előadásokat tartanak, gyakorlati bemutatókkal segítenek. A Székelyföldön több ízben is megfordultak már.

Öt település önkéntesei voltak jelen az ottományi felkészítőn, amit tovább szeretnének bővíteni egyfajta régiós központot hozva létre. Csóka Károly előadásában vázolta a magyarországi önkéntes tűzoltóság szerkezeti felépítését, tárgyi felszereltségüket, bevetési hatékonyságukat. Horváth Béla házigazda polgármester elmondta, hogy náluk lelkesedésből nincs hiány, szakmai képzésre viszont nagy szükségük van. Románia egyes régióiban nem ismerik az önkéntes tűzoltó fogalmát sem, éppen ezért országos szervezet nem is működik. A magas politikában mozgókkal sem könnyű megértetni a katasztrófavédelem és az önkéntes tűzoltóság közötti különbséget. Állami támogatás híján a szükséges eszközök beszerzése jórészt az önkormányzatokra hárul. Így a legtöbb esetben kezdetleges vagy elavult a felszereltségük a magyarországi társaikéhoz képest. Pedig az önkéntességen alapuló tűzoltás elengedhetetlenül fontos, mert sok esetben mire a hivatásosak kiérkeznek a helyszínre, már csak a tűzeset tényét állapítják meg – fogalmazott az elöljáró.

Szalacson 1875 óta folyamatosan működik önkéntes tűzoltó egyesület. Jelenlegi vezetőjük Kovács Károly, és tizenhárom lánglovag tevékenykedik a keze alatt. Mint mondta, az önkormányzat támogatja munkájukat, a régi eszközök helyett nemrég egy új benzines szivattyút kaptak, valamint egy gyorsjárású terepautót. Az sem elhanyagolható – jegyzi meg a parancsnok –, hogy saját egyenruhájuk is van a szalacsi önkénteseknek, jövőre pedig a tűzoltók napjára ( szeptember 13.) nagyszabású tűzoltóversenyt szerveznek.

Erőgépek, földkupacok a sáncok mentén

A tűzoltók találkozójára igyekezve figyeltünk fel az ottományi utcákon folyó munkálatokra. Horváth Béla polgármester „megnyugtatott”, hogy Szalacs utcái sem különbek: földkupacok, feltúrt árkok faluszerte.

A történet 2012-re nyúlik vissza, akkor kezdték el a szennyvízelvezetés kiépítését. Két év alatt a víztisztító állomás és a hozzá tartozó kiegészítő egységek épültek meg, és lefektették a fővezetékeket. A lakosság rácsatlakozását már tavaly elvégezték azokon a szakaszokon, ahol az utakat aszfaltozták. Most a megyei utak mentén és a még le nem aszfaltozott részeken végzik a bekötést. Ha ezeket befejezték, további 7 kilométer utcahosszt aszfaltoznak le. Horváth fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a fővezetékre való rácsatlakozás során 1,4 millió lejt spórol meg a lakosság, hisz egy-egy bekötés 2000 lejbe kerül, de ezt az önkormányzat finanszírozza.