Semjénben tisztelik nagy elődeik emlékét

Január 22., a magyar kultúra napja minden magyarlakta vidéken jeles ünnep. A különösen gazdag kulturális örökséget magáénak mondható Érsemjénben az év minden napját jellemzi a nagy elődök hagyatékának megbecsülése.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Nem minden településnek adatik meg, hogy három olyan neves szülötte legyen, mint Érsemjénnek. Kazinczy Ferenc író, költő, nyelvújító 1759. október 27-én jött világra az érmelléki faluban. Nyolcadik életéve betöltéséig élt anyai nagybátyja, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál. Az utóbbi időkben végzett kutatások szerint felnőtt korában is sokszor töltötte napjait Érsemjénben.

Fráter Loránd földbirtokos, huszárszázados, országgyűlési képviselő, neves dalszerző 1872. január 13-án született Érsemjénben. Ugyancsak ez volt a szülőfaluja Csiha Kálmán református lelkésznek, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspökének (1929. szeptember 17.).

Az érsemjéniek sokat adnak arra, hogy neves szülötteik emlékét ápolják. Mindhárom személyiségnek szobrot állítottak a ma már Kazinczy-kertnek nevezett szoborparkban, a helyi általános iskola Kazinczy nevét vette fel, a néhány évvel ezelőtt épült modern művelődési házat pedig Fráter Lorándról nevezték el.

Legutóbb Érsemjénben járva a község polgármesterével, Balazsi Józseffel és Csorba Terézia tanárnővel a Kazinczy Ferenc, Fráter Loránd, Csiha Kálmán Emlékmúzeum gondnokával beszélgettem a három jeles egyéniség iránti tisztelet megmutatkozásáról.

Balazsi József elmondta, hogy az elmúlt rendszerben keveset lehetett beszélni róluk. „Amikor 1990-ben jött a nagy lelkesedés, mi semjéniek a Kazinczy-hagyomány ápolását azzal kezdtük, hogy kimentettük az 1907-ben Fráter Loránd által készíttetett Kazinczy-szobrot a köré ültetett bukszusbokrok közül. 1990 februárjában a frissen alakult helyi magyar érdekvédelmi szervezet javaslatára és támogatásával elneveztük a tanintézetünket Kazinczy Ferenc Általános Iskolának. Nem kértünk mi erre senkitől sem engedélyt, jóváhagyást, én saját kezűleg írtam alá a dokumentumot, mint az érdekvédelmi szervezet képviselője. Az iskola névtábláját lecseréltük, valameddig ott volt az új elnevezés, majd levették. De végül a megyei tanfelügyelőség beleegyezésével ma hivatalosan is Kazinczy Ferenc nevét viseli.”

Az első nagy Kazinczy-ünnepséget a községben 1991 augusztusában, a költő halálának 160. évfordulója alkalmából szervezték, a parkban, ahol ma a szobra áll. „Valami óriási varázsa volt – emlékszik vissza a polgármester –, az egész Kazinczy-kert tele volt emberekkel, de a környékbeli utcák is, szinte az egész megyéből érkeztek érdeklődők. Azóta sem volt ekkora tömeg az ilyen rendezvényeinken. Idősebbektől hallottam, hogy talán 1938-ban volt ekkora ünnepség. Ez után döntöttünk úgy, hogy berendezünk egy Kazinczy-emlékszobát. Azokat a relikviákat, amiket akkor össze tudtunk szedni, állítottuk ki az egykori református fiúiskola egyik termében. Hivatalosan még nem volt az egyházé, de az iskola sem tartott rá igényt. Nagyon nagy volt a lelkesedés a semjéni pedagógusok körében, Nagy Katalin és Tarr Erzsébet tanárnők voltak a mozgatórugói ennek a kezdeményezésnek, természetesen a helyi RMDSZ-szervezet hathatós támogatásával. Azóta minden évben szervezünk megemlékezést Kazinczy halálának évfordulóján. Azért ezt a dátumot választottuk, mert ez augusztusban van, ilyenkor még jó az idő.”

Emlékszobák és szobrok

Az érsemjéni önkormányzat 2005-ben megvásárolt egy udvarházat, mely állott már a Kazinczy idejében is. Valamikor a Bossányi család tulajdonában volt. Az emlékszobát végül itt rendezték be, ma már hivatalosan is ez a helyi emlékmúzeum. Ide költöztették a Fráter Loránd-emlékszoba relikviáit is, korábban azok ugyancsak az egyház tulajdonában lévő régi református iskolában voltak kiállítva. Miután Csiha Kálmán püspök 2007-ben meghalt, a rákövetkező esztendőben az ő tiszteletére is berendeztek egy emlékszobát ebben az épületben.

A község központját ma három szobor díszíti. Kazinczy Ferenc száztíz éves büsztje mellett Fráter Loránd mellszobra áll. A Munkácsy-díjas budapesti Mihály Gábor készítette, és avatásán a budapesti ifj. Sánta Ferenc és zenekara húzta a nótás kapitány muzsikáját. Csiha Kálmán mellszobra egy marosvásárhelyi művész, Hunyadi László munkája, 2009. november 21-én avatták fel.

„Mi továbbra is mindent elkövetünk azért, hogy településünk három nagy szülöttének emlékét méltóképpen őrizzük és ápoljuk – mondja Balazsi József. – Fráter Loránd nótáit kiadtuk, könyvet is jelentettünk meg róla. Csiha Kálmán életéről Csorba Sándornak köszönhetően egy filmet készíttettünk. Tervezzük egy Kazinczy Ferencről szóló film elkészítését is.”

Kazinczy Ferenc legkisebb fiának, Lajosnak az emlékét is őrzik a semjéniek. Őt mint az 1848-as forradalom honvédezredesét a 15. aradi vértanúként tartják számon, hiszen őt is kivégezték. Tiszteletére csónak alakú fejfát állítottak márványtáblával a szoborparkban még 2001-ben.

Magyarországról sokan jönnek

Az emlékmúzeumot Csorba Teréziával keressük fel. Ő felügyeli az intézményt, fogadja és kalauzolja a vendégeket, szakmai ismerete e téren lenyűgöző. A három emlékszobán kívül a folyosókon is vannak kiállított tárgyak, emléket jelző bizonyítékok.

„Ennek a három személyiségnek van egy közös tulajdonsága: olyan magyarok voltak, akik életüket tették fel a magyarság megmaradásáért” – összegzi a tanárnő. Azt fájlalja, hogy míg Magyarországról diákok, felnőtt csoportok nagy számban keresik fel az emlékmúzeumot – tavaly csaknem kétezren jöttek az anyaország szinte minden régiójából –, addig a környékbeli iskolákból nem nagyon érkezik senki, se diákok, se pedagógusok.

Az emlékmúzeumot elhagyva rövid sétára indulok a gyönyörű szoborparkban, megállok minden szobor előtt, egy-egy fotót készítve. Itt áll az Érmellék egyik legszebb művelődési háza, szemben az iskola – mindkettő a falu jeles szülötteinek, a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek nevét viseli. Amikor már Várad felé tartok, gondolkodom el azon, hogy az, amit Érsemjénben tesznek neves elődeink emlékének ápolásáért, példaértékű lehet az egész magyarság számára.

Deák F. József