Új igazgató a szalontai kultúrház élén

A Zilahy Lajos Művelődési Ház igazgatói tisztségét mintegy 15 éven át Laza Carmen töltötte be. Munkássága alatt kívül-belül megújult az épület, számos rendezvény, tanfolyam, sportprogram és tucatnyi egyéb tevékenység zajlott, s közöttük minden korosztály megtalálhatta a kedvére valót. Az igazgatónő az év elején távozott, mivel saját vállalkozásba kezdett, és helyére az árpádi származású KOVÁCS ISTVÁN került. Őt kérdeztük új munkaköréről, a közeljövőre vonatkozó terveiről.

Kovács István 1994. november 1-én született Nagyszalontán, de Árpádon lakik. Általános iskoláit Árpádon, a középiskolát Nagyszalontán végezte, az Arany János Elméleti Líceum reál szakán. Tavaly államvizsgázott a Nagyváradi Egyetem történelem szakán, most elsőéves mesterképzős. Sikeres versenyvizsgával visszakerült alma materébe, helyettesítő tanárként dolgozott az Arany János Elméleti Líceumban tavaly decemberig. Jelenleg egyedülálló.

– Hogyan jött a lehetőség, hogy a szalontai kultúrház élére kerüljön?

– Fiatal korom ellenére már jó ideje tevékenykedem a közéletben. Az Árpádi Ifjúsági Szervezet, amelynek alelnöke vagyok, néhány éve jelentősen kiveszi a részét a falu életéből, számos sikeres rendezvényt szerveztünk. A sportesemények mellett gondot fordítunk a kultúrára is, mivel minden közösségnek, legyen az bármilyen kicsi, szüksége van a szellemi gyarapodásra is. Árpádot és Nagyszalontát mindig láthatatlan kötelék fűzte össze, és a nagyszalontai önkormányzat több tagja, akiknek felkeltette figyelmét eddigi tevékenységem, azzal az ötlettel állt elő, hogy betölthetném ezt a tisztséget, ezáltal tovább erősítve a két település kapcsolatát. Úgy gondolom, rendezvényszervezőként szerzett tapasztalatom segít abban, hogy igazgatóként is megálljam a helyem.

– Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy valaki jól teljesítsen ezen a pályán?

– Elsősorban rengeteg türelemre és rugalmasságra van szükség. Vezetőként készségesnek és nyitottnak kell lenni mindenki iránt, minden új ötletet szívesen fogadni és törekedni arra, hogy ezek az ötletek meg is valósuljanak.

– Igazgatóként milyen célkitűzései vannak? Milyen programokat tervez a kultúrházba?

– Mindamellett, hogy mindennap számos tevékenység zajlik a házban, rendszeresen tartanak itt színházi előadásokat is. Céljaim között szerepel, hogy színvonalas előadások bemutatásával gyarapítsuk a közönséget. Fontosnak tartom, hogy az ember már fiatalon eljárjon színházba, mivel ez jelentősen hozzájárul szellemi fejlődéséhez. Mindent megteszünk azért, hogy a fiatalok körében népszerűsítsük a színházat. A meglévő programok mellett ettől az évtől a házon belül tevékenykedik a Sinka István Kézműves Kör, amelynek taglétszáma egyre gyarapszik.

– Bár még csak rövid ideje dolgozik igazgatóként, sikerült-e már megszoknia ezt a munkakört?

– Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz, de már belerázódtam a feladatba. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy az elmúlt év végén felvettem a kapcsolatot a felmondási idejét töltő Laza Carmennel, s ő szabadidejét is feláldozva, alaposan felkészített az új munkámra.

– Mi tartozik a feladatai közé?

– Általános tévhit az, hogy egy igazgatónak az a dolga, hogy dirigáljon. Úgy vettem át a kultúrházat, hogy itt már egy jól összeszokott csapat tevékenykedik, mindenki tudja, mi a dolga, és lelkiismeretesen el is végzi azt. Igazgatóként az a legfőbb feladatom, hogy a művelődés házát mindenki rendelkezésére bocsássam, aki valamilyen módon hozzájárul a szellemi gyarapodáshoz.

– Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?

– A szabadidőmet a barátaimmal, illetve olvasással töltöm. Az olvasás során kikapcsolok, megszűnik körülöttem a világ, elfelejtem a mindennapi gondokat. A legjobban a XX. századi történelem foglalkoztat, ez számomra kimeríthetetlen forrás, hiszen a történészek még ma is újabbnál újabb feltevésekkel és bizonyítékokkal állnak elő.

– Mit gondol, milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a pályának?

– Eddigi tapasztalataimat tekintve minden szépítés nélkül kijelenthetem, hogy nem találkoztam hátrányokkal ezen a pályán. Ami az előnyöket illeti: új emberekkel ismerkedhetem meg, és mostantól a nagyszalontai kulturális életből is kivehetem a részem.

– Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik szeretnének majd hasonló, vezető pozícióban munkálkodni?

– Örömmel látom, hogy a fiatalság egyre inkább részt vesz a közéletben, és hogy az idősebb generációk teret engednek a fiataloknak. Ezen a pályán rengeteg türelemre és teherbírásra van szükség. Vezető pozíciót úgy érdemes elvállalni, hogy tisztában vagyunk a ténnyel: ez rengeteg időt és erős idegrendszert igényel. Ha valaki készséget érez magában, és lehetőséget kap egy ilyen tisztség betöltésére, minden fenntartás nélkül vállalja el, mivel ez olyan munkakör, amelyben bizonyítani tudjuk, hogy az ifjúságban is megvannak azok a tulajdonságok, amik jó vezetővé teszik az embert.