Lassanként összeépül Nagyváraddal

Fugyivásárhely valóban csak „néhány lépésre van” a megyeszékhelytől. A forgalmas nemzetközi úton haladva alig tűnik fel, amikor a Várad határát gomba módra ellepő üzemek, lerakatok, gépkocsiszervizek, irodaházak stb. között már a község területére érünk, hiszen ugyanilyen létesítmények sora folytatódik ott is.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Nem kevesebb mint 2500 kisebb-nagyobb vállalkozás működik a Sebes-Körös menti községben, tudtuk meg Ioan Pop polgármestertől. Az 1996-ban megjelent Bihari Napló Kalendárium szerint a település hajdan királyi birtok és vásáros hely volt – neve is ezt igazolja –, majd a Zoárd nembeli Fudyak birtoka. 1335-ben monostor állt a határában, alapítójának Csanád érsek testvérét, Miklóst mondják. Itt írta Zabardy Mátyás püspök 1554. szeptember 13-án azt a levelet, melyben a törökök feletti győzelmet említi. Az 1880-as népszámlálás szerint a helységnek 743 lakosa volt, közülük 442 magyar, 271 román, felekezeti megoszlás szerint 274 református, 287 ortodox, 163 római katolikus. 1992-ben 2558 ember élt Fugyivásárhelyen, 1540 román, 847 magyar, illetve 1343 ortodox, 471 református, 400 római katolikus, 317 pünkösdista. Jelenleg 2800 lakosa van, magyarok 20 százaléknyian.

A községházán a polgármesterrel régi ismerősként köszöntöttük egymást – magyarul, Ioan Pop ugyanis jól beszéli nyelvünket. Bár a település létrejöttét köszönheti az országútnak, ma a községközponton áthaladó 1-es út rengeteg gondot okoz a lakosságnak, vetette fel az elöljáró. Az óriási forgalomban nagyon nehéz átkelni az úton, nagyon sok baleset történt már emiatt. Az is probléma, hogy nem a község tulajdonában van a településen áthaladó országút, hanem az Országos Közútkezelő Társaságéban, és az elhanyagolta – az árkok nincsenek kitakarítva, a járda nincs rendbe téve –, a szenvedő alanyok viszont az itteni lakosok. Megoldást jelentene elkerülő út megépítése, de erre a községnek nincs pénze. A polgármester csak akkor lát esélyt ennek megvalósulására, ha egyesülnének Nagyváraddal. Addig pedig várják a Bors–Brassó autópálya megépülését, hiszen a sztráda átvenné az átmenő nemzetközi forgalom nagy részét.

A megyeszékhely közelsége miatt sok – az elöljáró szerint kétezer – váradi vásárolt vagy épített itt házat. „Amikor 2008-ban megválasztottak polgármesternek, kidolgoztunk egy hosszú távú stratégiát, hogy beruházókat csalogassunk a településre. Ennek köszönhető ez a sok vállalkozás. A cégvezetők a város közelsége és a fejlett infrastruktúra miatt is választották Fugyivásárhelyet. Azért is jöttek, mert Váradon már nem nagyon lehetett kisebb vállalkozást, gyárat, nagybani lerakatot építeni. Sok helybeli és környékbeli talált ezekben megélhetési lehetőséget, van olyan cég is, ahol több mint ezren dolgoznak.” Ioan Pop azt is hozzátette, hogy érdekes módon a vásárhelyiek közel 60 százaléka nem helyben, hanem Nagyváradon dolgozik.

Három focicsapat

A községben három családorvos működik, a községközpontban van az általános iskola; magyar oktatás csak az összevont elemi osztályokban zajlik összesen hét gyerekkel. 2011 óta működik a napközi, a mintegy negyvenöt gyerek meleg ebédet is kap a Pro Progresio alapítvány jóvoltából, az önkormányzat naponta gyerekeként 5 lejjel járul hozzá a költségekhez.

A 15 tagú helyi tanácsban egyébként a Nemzeti Liberális Pártnak 10 tanácsosa van – a polgármestert is ez az alakulat adja –, 2-2 az RMDSZ-nek és a Szociáldemokrata Pártnak, egy pedig a Liberális–Demokrata Szövetségnek (ALDE).

A helyhatóság szívügyének tekinti a sportot, pontosabban a labdarúgást is. Egyedi módon a megyében, több focicsapatuk is van. „Igen, van három: egy a harmadik ligában, egy a negyedikben, egy az ötödikben, de vannak ificsapataink is, hiszen mind a harmadik, mind a negyedik ligában kötelező, hogy legyen” – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy az önkormányzat a fenntartásuknak csak egy részét vállalta, a helyei vállalkozók is hozzájárulnak a csapatok működtetéséhez.

Az egyházakkal, a magyar felekezetekkel is jó a kapcsolata a helyhatóságnak. Az elöljáró is részt vesz a nagyobb református, katolikus rendezvényeken – ezt alulírott is tanúsíthatja –, és az önkormányzat a költségvetésből rendszerint nyújt anyagi támogatást az egyházaknak. A rendezvényeket említve Ioan Pop azt is elmondta, hogy a falunapokat korábban a községhez tartozó Váradalpáron rendezték, de tavaly már a községközpontban, ugyanis elkészült egy nagy szabadidőközpont.

Családosodó gyülekezet

A Fugyivásárhelyi Református Egyházközség parókus lelkipásztora, Visky István hét éve szolgál a gyülekezetben. A gyönyörű parókián beszélgettünk. „A XIV. században már állt templom a településen, a mostani istenházánk jó hatszáz évvel ezelőtt római katolikusnak épült, a tornyot a XIX. században emelték. A reformáció elterjedésekor, a XVI. század végén a falu népe is átállt az új vallásra, akkor vált a fugyivásárhelyi római katolikus templom is reformátussá. Ezt falfestés is bizonyítja: két szentelési kereszt; a felújításkor került elő, és meghagytuk.”

Jelenleg az egyházközségnek 352 híve van, hét évvel ezelőtt 360 volt. A tiszteletes azzal magyarázza a létszám megtartását, hogy bár azóta eltemette vagy nyolcvan hívét, az odaköltöző reformátusokat felkeresik és egyháztaggá teszik – természetesen, ha az illető is akarja. „Templomjárónak lehet nevezni a gyülekezetet – folytatja a lelkipásztor –, az itt élők nagyon szeretik a közösségi életet, minden vasárnap nyolcvanan-százan jönnek el az istentiszteletre. Családias hangulatot teremtettünk, sokat énekelünk, sokat ünnepelünk, minden évben van legalább 7-8 ünnepélyünk és 10 szeretetvendégségünk. Meggyőződésem, hogy az egyház jövője, ha családosodik, a családok pedig egyházasodnak. Van fiatal csoportunk, kórusunk, nőszövetségünk. Nyári táborozásaink is vannak, külföldi fiatalokat csábítunk ide. Amióta itt szolgálok, 14 gyereket kereszteltem, minden második évben 5-6 fiatal konfirmált” – zárta mondandóját Visky tiszteletes.

Felekezetek összefogása

A Fugyivásárhelyi Római Katolikus Egyházközség plébánosával, Rajna József apátkanonokkal, a Caritas Catolica elnökével is sikerült találkoznom. Nem kis meglepetéssel hallottam tőle, hogy az önálló plébánia 1921-ben jött létre, azelőtt Várad-Velencéhez tartoztak. „Gróf Szaniszló püspök adományából jött létre, a templom jóval előbb, még 1882-ben épült.” Fugyivásárhelyen 189 római katolikus él, a hozzá tartozó Várad-Hegyaljával és Fugyival együtt 284-en vannak.

Rajna József 1982 óta szolgál a plébánián, akkor több mint 500 lélek tartozott a gyülekezetbe; 1999-ben vállalta el a Caritas Catolica vezetését, de nem hagyta ott a plébániát. A templomlátogatás elfogadható, a szentmiséken általában negyven-ötvenen vesznek részt, nagyobb ünnepeken nyolcvan-kilencvenen. „Amikor ide kerültem, akkor az első sorban gyerekek ültek, szépen sorban, most már kevesebben vannak. A fiatalok nagy része beköltözött Váradra, de sokan mentek külföldre lakni, dolgozni. Most hittanra öt gyerek jár Fugyivásárhelyen, négy Hegyalján.” Arról is beszélt, hogy amióta itt szolgál, átlagban évi tíz temetés van. „Tavaly csak egyet temettem, de volt olyan év, amikor 12-14 személyt is. Ki lehet számolni, mennyi ez az elmúlt több mint 30 év alatt.”

A plébánostól azt is megtudtam, hogy az egykori kultúrházukat nem kapták vissza, akárhogy próbálkoztak is, ezért használatba kérték az önkormányzattól. Mielőtt teljesen romhalmazzá vált volna, beteggondozó központtá alakították. A református lelkipásztorokkal mindig jól együtt tudtak működni. Veres Kovács Attilával együtt jártak fel Hegyaljára, majd Kállay Lászlóval – kihasználva a svájci kapcsolatát – sok mindent megvalósítottak a faluban, például temetőkápolnát építettek. Négy felekezet: római katolikus, református, ortodox és pünkösdista közösen hozta létre a Pro Progresio alapítványt, ezen keresztül szintén svájci támogatással iskolát építettek Fugyivásárhelyen, a Kis utcában.

Leáldozóban a kertészkedés

A falu múltjáról Lakatos Rozáliától, a község egykori alpolgármesterétől is érdekességeket tudtunk meg. A korábbi elöljáró most is a helyi önkormányzatnál dolgozik, a polgármester tanácsadójaként, és saját megfogalmazása szerint ő a település mindenese. Ez azt is jelenti, hogy a helyi magyar közösség rendezvényeinek ő a fő mozgatórugója. Elmesélte, hogy a Sebes-Körös árterületének közelsége miatt Hegyalján jó a termőföld, ezért szinte minden tősgyökeres fugyivásárhelyinek volt ott egy darab földje. Gyümölcsöt, szőlőt, zöldséget termesztettek. Amikor még a folyó nem volt szabályozva, egy évben többször is kiöntött, táplálva a talajt. Az itteniek komppal jártak át a Körösön a földjükre, és amikor a víz szintje megengedte, szekérrel is átkeltek a gázlókon. A megtermelt gabonát, gyümölcsöt kordéval, szekérrel Váradra hordták eladni. Legalább egy lova szinte mindenkinek volt, de más állatokat is tartottak, tejet is szállítottak a váradi piacra.

„A város mindig jelentős felvásárló volt, a ’70-es, ’80-as években sok vásárhelyi kertészkedett. Egy ideig mi is ezzel foglalkoztunk, a férjem járt ebben élen. Öt-hat éve, főleg amióta megjelentek a nagy üzlethálózatok, visszafejlődött az ágazat, a kicsi magánkezdeményezés nem tudja ezekkel tartani a lépést. A melegházakat elbontottuk, nem volt kifizetődő. A piaci árulás is nehéz ma már, drágák az asztalok, mindenért fizetni kell, úgyhogy abbahagytuk, de nagyon sokan mások is. Voltak, akik átálltak virágkertészetre, nagyobb tételt termelnek, és a nagybani piacon értékesítik.”

Az itteni magyarság számának alakulásáról is kérdeztem beszélgetőpartneremet. „Mi abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy mintegy 20 százaléknyi a magyar lakos. Az egyházi nyilvántartásokból jól tudjuk, hogy nagyon fogyunk, bár az újonnan épült lakónegyedekbe költöznek magyar családok is. A fogyáshoz sok minden hozzájárul, a kivándorlás is. A magyar oktatás agóniája azzal kezdődött, hogy a szülők Váradra vitték a gyerekeket. A falunapokra minden évben hívnak magyar fellépőket, megtartjuk a szüreti bálokat, a szilveszteri mulatságon együtt vagyunk, a többi magyar élet az egyházak körül zajlik. Itt nincs olyan, hogy RMDSZ-rendezvény vagy egyházi rendezvény, egyek vagyunk e téren.”

A nagyon hideg, szeles februári napon, amikor Fugyivásárhely utcáit jártam, meg később, Nagyvárad felé autózva, úgy gondoltam, a községnek van jövőképe. Erre mutat, hogy Váradról olyan sokan ide költöznek, hogy van munkahely, no meg a teljes infrastruktúra ki van épülve, mindez vonzóvá teszi a települést.