Többlépcsős határnyitás

Tíz határátkelőhely nyílt meg egyszerre február 18-án Románia és Magyarország között, három közülük Bihar megyében van. Március végéig időszakosan, szombatonként 10 és 18 óra között emelik fel a sorompót, de az a cél, hogy végül állandó átkelési pontok legyenek.

Hideg, nyirkos, hómaszatos volt az idő. Az út mentén tavalyról maradt hórihorgas gazok zúzmaraöltözetükkel látványosan dekorálták a tájat. Személyautók sorjáztak egymás után Biharfélegyháza irányából Mihai Bravu telepes falun át az országhatár irányába. Hosszú vajúdás után február harmadik szombatjának délelőttjén Bihar megyében újabb három határátkelővel bővült a román–magyar együttműködés.

Az új aszfaltúton könnyű volt a haladás, az úttestre felhordott sár jól mutatta, hogy a helyi gazdák eddig is előszeretettel használták mezőgazdasági gépeikkel. Az eddig elodázott határnyitás hirtelen fontossá vált, hisz egy időben tíz átkelőt avattak fel a két ország 450 kilométer hosszú közös határszakaszán.

Biharfélegyházát és a magyarországi Pocsajt évszázadok óta út kötötte össze, ezt hangsúlyozták az eseményen részt vevő politikusok is. A román kormány képviseletében Delorean Gyula alprefektus volt jelen az ünnepségen, mellette Biró Rozália, a bukaresti képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Biharfélegyháza polgármestere, Kelemen Zoltán és helyettese, Kerecsenyi Imre. Magyar oldalról ünnepi beszédet mondott Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Pocsaj község elöljárója, Kecskés Gyula. A határnyitástól a két ország lakossága közötti kapcsolattartás megkönnyítését remélik, illetve a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok felélénkülését. A Félegyházát és Pocsajt összekötő aszfaltút 11 kilométer hosszú, és hatmillió euróba került.

A hideg idő elűzésére kortyintásnyi pálinkával, pogácsával kínálták a jelenlevőket a félegyháziak. Az átkelő üzembe helyezését jelképező szalagvágás után mindkét érintett település fiataljai énekkel, szavalattal léptek fel, a pocsaji Barna Dávid pedig lovasbemutatót tartott. A különböző keresztény felekezetek papjai megáldották a határátkelőt, majd a határrendészeti ellenőrzés után átgördült az első személygépkocsi Pocsaj felé.

Annak ellenére, hogy Magyarország és Románia között a határforgalom az elmúlt évben meghaladta a négymillió átkelést, egyáltalán nem biztos a most üzembe helyezett átkelő jövőbeni sorsa. A helyszínen kérdésünkre a helyettes kormánybiztos elmondta, hogy három hónapon át megfigyelik a forgalmat, és ha nem éri el a kívánt szintet, akkor megszüntetik az átkelést. A szombatonként 10–18 óra között működő határátkelő infrastruktúrája egyelőre szinte a nullával egyenlő: a vassorompón és a deszkából összeeszkábált pottyantós vécén kívül semmi sincs.

Az időszakos átkelők üzembe helyezése nagy előrelépés, de csak az első lépcsőfok a tíz éve indult folyamatban. Ezt a megnyitás előtt néhány nappal tartott nagyváradi sajtótájékoztatón hangsúlyozta Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Pásztor Sándor megyei tanácselnök, Szabó Ödön képviselő és két érintett önkormányzat, Érsemjén, illetve Biharfélegyháza polgármestere. A négy nap múlva esedékes megnyitásról viszont akkor még nem szóltak. A harmadik érintett község Vizesgyán, a hozzá tartozó Körösszegről Berekböszörménybe lehet átjutni.

Magyarország és Románia a határ menti fejlesztést szolgáló európai uniós alapból 70 millió eurót nyert új átkelők létesítésére még a 2007–2013-as költségvetésből. Ez tíz, hajdan már létezett út korszerűsítését, helyenként újraépítését tette lehetővé, és el is készült mind. Határállomás nem épült, hiszen akkor a felek arra számítottak, hogy rövidesen Románia is belép a schengeni övezetbe. Ez elmaradt, de a projekt teljesítésének határideje, 2017. március 31. vészesen közeledett, ezért külügyminiszteri szintű egyeztetés kezdődött még tavaly. Ugyanis ha addig nem nyitják meg az átkelőket, vissza kell fizetni a 70 milliót. Bukarest eleinte mereven elzárkózott, aztán most valamelyest engedett, és átiratban kérte az érintett önkormányzatokat, válasszanak egy hétvégi napot a határátkelő működtetésére.

Állandó határátkelőhelyhez közművesített épület, parkoló, internetkapcsolat, leállósáv stb. megépítése szükséges, és ez a szolgálatot teljesítő határrendészek bérével együtt a külügy költségvetését terheli – magyarázta Mile Lajos. Az időszakos vagy alkalmi határnyitás költségeit pedig a helyi önkormányzatnak kell viselnie. Most azt kell tisztázni, hogy a felek mit vállalnak, mire képesek, hajlandók, és mire nem, erről miniszteri szintű egyeztetés folyik, és az itteniek reményei szerint írásos megállapodás születik. Teodor Meleşcanu külügyi tárcavezető február végi budapesti látogatásán ez is fontos téma.

Mind Balazsi József, mind Kelemen Zoltán amellett érvelt, hogy a helyieknek a hétköznapi átkelés lehetősége lenne fontos. Semjén napközijébe például a most megnyílt érkenézi átkelő túloldaláról, Bagamérból hordják mindennap az ebédet, és a szállító a 6 kilométer helyett 25-öt tesz meg, kétszer. A félegyházi elöljáró azt emelte ki, hogy a határ egyik oldalán élő és a másikon dolgozó lakosság meg az üzleti kapcsolatban lévő cégek érdeke is az állandóan nyitva tartó átkelő lenne, ahol teherforgalmat is átengednének, hiszen az út erre épült.