Szentmiklós, a Hegyköz peremén

Ott ahol a Hegyköz rácsodálkozik a hajdan mocsaras, nádas Érmellékre, ott vívja megmaradásának mindennapjait Hegyközszentmiklós. E természeti adottságai révén szép település évszázadokon át megőrizte identitását, manapság viszont a belső felmorzsolódás, az elöregedés jelenti a legnagyobb veszélyt.

Erejét az ősökhöz méltóan ma is fitogtatja, hisz míg az elődök a környék legjobb kiállású templomát megépítették, kúriás falu voltak és örökül hagyták a kuriózumnak számító évszázados pincesort, addig manapság a látható kövek emelése mellett a hagyományőrzés, a kultúramentés és teremtés ideje zajlik. 
Mocsár László szívén viseli a falu sorsát, lokálpatriótaként az egyetem elvégzése után visszatért az erdő borította tájra, hogy ott találjon megélhetést, ahol még visszaköszönnek egymásnak az emberek, ahol egyazon nyelvet beszéli a szomszéd, a tanító és a pap.

Önálló iskola, új kultúrház

Egy év megszakítással – ameddig Székelyhíd alpolgármestere volt – 2002 óta a helyi Toldy Nyolcosztályos Iskola igazgatója. Ebben az időben sikerült leválniuk a székelyhídi középiskoláról, és Érköbölkúttal fuzionálva önálló státusú tanintézménnyé váltak. Ha ezt akkor nem sikerül kivitelezniük, akkor szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb mindkét településen, elsőként Köbölkúton, megszűnt volna a felső tagozatos oktatás – állítja az igazgató.
Jelenleg közel 230 gyermek okításával, nevelésével foglalkoznak. Az anyaiskola jó kiállású emeletes épület, nemrég benti vizesblokkal, saját központi fűtéssel gyarapodott. Érköbölkúton viszont sokkal rosszabb volt a helyzet, többnyire lerobbant ingatlanokban folyt a tanítás, mígnem elkészült a standard, előre gyártott elemekből összerakott iskola. Ezzel csak annyi volt a baj, hogy a tetőzete beázott, és az elektromos fűtésrendszer hol az egyik, hol pedig egy másik teremben mondta fel a szolgálatot. Míg a vezeték a nagy megterhelést nem bírta, addig az iskolának a villanyszámlák kifizetése okozta a legtöbb fejfájást. De ezen már túl vannak, nemrég vegyes tüzelésű kazánt szereltek be.
Mocsár hetedik éve képviseli a falu érdekeit a székelyhídi tanácsban. Komoly szerepe volt abban, hogy megépülhetett a több funkciót betöltő művelődési központ, aminek évtizedeken át híjával voltak. A régit az elvtársak, a tűzhöz közelebb állók széthordták, így a nagyobb összejöveteleket, lakodalmakat a kúria istállóépületében kényszerültek megtartani. Bebizonyosodott, hogy mennyire fontosak a jó körülmények, a lehetőségek ahhoz, hogy valami hasznosat tenni lehessen egy közösségben. Így a művelődési ház meglétének köszönhetően januárban néptánccsoportot alapítottak, a margittai Gyöngyvetők irányítóitól tanulják a lépéseket. A májusban sorra kerülő Bihari Tulipán Néptáncturné egyik házigazdájául őket választották, ahol már a helyi táncosok is fellépnek. Mocsár elhatározta, minden hónapra szervez egy-egy színpadi előadást, legközelebb a szintén alig néhány hónapja alakult saját színjátszócsoportjuk debütál a közönség előtt. Április 11-én immár hagyományos módon, idén tizenkettedik alkalommal kerül rendezik meg a megye általános iskolásai számára a József Attiláról elnevezett szavalóversenyt.
A kultúra és a művelődés mellett a sportélet is nekilendült a faluban. Ennek eredményeként márciusban megnyerték az iskolások számára kiírt, Érmihályfalván rendezett focibajnokság zóna-szakaszát. A focicsapat mellett kézilabdázóik is vannak.

Víz csak az égből

A lakosság lélekszáma valamivel kevesebb mint ezer, ennek jó egyharmada roma származású. A magyarok fogyása számottevő, ennek oka egyrészt az elvándorlás, valamint a kiöregedés – állítja Mocsár. Az ott élők egy része a földből próbál megélni, míg a fiatalok zöme távoli gyárakba ingázik a mindennapiért. Az utcák egy része esős időben járhatatlanná válik, a vezetékes ivóvíz sem biztosított. Mocsár alpolgármestersége idején elvégeztette a hatástanulmányt a vízhálózat kiépítésére, de azóta nem történt továbblépés. A faluban élők közül egyre többen elégedetlenek a székelyhídi városvezetéssel, ahová közigazgatásilag tartoznak, úgy érzik, a választási ígéretekből kevés valósult meg. Pedig köztudott, hogy a jelenlegi polgármester a környező falvak szavazataival jutott az előjárói székbe, ugyanis magában Székelyhídon nem várt vereséget szenvedett. A kevés pénz leosztásánál mégis nekik jut legtöbbször a semmi.

Téliesítik a strandot

Mocsár a település megmaradását és felemelkedését a faluturizmusban látja, ehhez a természeti adottságaik megvannak. Kitűnő vizű termálstranddal rendelkeznek, amit a református egyház üzemeltet. A hetvenes évek elején, mint számtalan más környékbeli településen, kőolaj után kutatva, véletlenül bukkantak a termálvízre. A megyében talán a legmelegebb vizű forrás az övék, megközelíti a hetven fokot, a medencében is tartja a harmincötöt. A víz nyugtató hatása mellett, ízületi betegségek kezelésére is alkalmas, emellett ivókúraként is fogyasztható. Kiemelendő, hogy a környéken az egyedüli működési engedéllyel rendelkező fürdőhely a szentmiklósi – tudom meg Árus László lelkipásztortól. Árus valamivel több mint két éve vállalta el az ottani hívek pásztorlását, azóta rengeteg energiát és pénzt fektetett a strand modernizálására, életképesebbé tételébe. Az elmúlt évben hat vendégszobát építettek, az idei céljuk között szerepel egy gyerekmedence kialakítása, nagyszabású tervük a strand téliesítése, amivel az ősz beálltáig végeznek. A közelről és messze földről érkezett vendégekkel szemben mindenkor igyekeznek rugalmasak lenni, csoportos táborozóknak kedvezményeket biztosítanak, van sátorozó hely, a szabadtűznél való sütés-főzés engedélyezett, de rendelésre meleg ételt is biztosítanak. 
A falu két irányítója, Árus és Mocsár egyaránt sokrétű feladatokat vállaltak magukra, mert jól tudják, és tudatosítani szeretnék az ott élőkkel is, hogy megmaradni, előrelépni, jövőképet teremteni csak kitartással, szívós munkával, összetartással lehet.