A magyar építészet nagymestere (2.)

Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg, az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Ha valaki monografikus szándékkal igyekezne feljárni a Jakab Dezső – Komor Marcell alkotópáros életművét, akkor egy párizsi, illetve egy bécsi pályázat kivételével, minden munkájukat a történelmi Magyarország térképén kellene feltüntetnie. A legtöbb tervük Budapesthez kötődik, de az Alföld, a Dunántúl, a Felvidék, a Délvidék, Erdély és a Partium 18 városában kellene zászlócskákat kitűzni ezen a virtuális/valóságos térképen ahhoz, hogy a teljesség igényével jelenjen meg a szecesszió és az eklektika ikermágusainak közel száz remekműve. Írásunk második részében főleg Jakab Dezsőék nagyváradi munkásságával foglalkozunk.

Váradi intráda, 1903

Szinte magától értetődőnek tűnt, hogy az építészek sikeres szabadkai, pozsonyi, kecskeméti portyájukat követően Nagyváradon üssék fel a sátrukat. Jakab bihari gyökerei miatt is, de főleg amiatt, hogy a XX. század eleji Várad fejlődése felgyorsult, jószerével a Monarchia minden vidéki városának előrehaladását megelőzve. Bár bihari intrádájuk nem aratott maradéktalan sikert (II. díjat nyertek a nagyszalontai városháza pályázatán), már 1903-ban hozzáláttak a megyeszékhely két bérpalotája, az úgynevezett Adorján-házak megtervezéséhez.

Adorján Emil, a város egyik meghatározó személyisége, legvagyonosabb polgára 1902-ben vásárolta meg a Színház és a Szilágyi Dezső utca sarkán fekvő telket. 1903-ban itt épült fel az Adorján-ház I.; ez a tulajdonos lakóházaként és ügyvédi irodájaként funkcionált. A földszintet a hatszobás lakás foglalta el. Kellett is ekkora rezidencia, hiszen az irodalmi velleitásokkal is bíró, nagy műveltségű multimilliomos hatalmas könyvtárat és tekintélyes képtárat gyűjtött.

Ez a Sztarill Ferenc kivitelezésében emelt épület magán viseli a Jakab–Komor párosnak a lechneri örökséget továbbfejlesztő elképzeléseit. A házat a homlokzatkezelés megoldásai teszik különlegessé. A magasföldszinti részt félköríves ablakok tagolják, azokat előreugratott, hullámzó körvonalú téglasávok keretezik. A nyílászárók külső és belső, illetve a téglasávok által jelölt mezők keretelését virágmotívumok díszítik. A párkányzat vonala felkúszik a felső regiszterbe, ahol a falat nagy méretű mezőkre osztja, végül egy stilizált tulipán hajlékony vonalú kontúrját formázza. A párkány alatt stukkóból készült, népi ihletésű florális elemek találhatók. Az épületet dúsan tekergő leveles és virágos indák által keretezett ikerablakok ékesítik.

Adorján Emil szerette volna eladni a szomszédos telket, ám mivel nem talált rá vevőt, 1904–1905-ben bérházat építtetett oda. Ez az Adorján-ház II. nevet viseli. Ez is különleges kiképzésű homlokzatával tűnik ki környezetéből. Megoldásai viszont különböznek a másik Adorján-házon látottaktól. Az ablakokkal szabályosan áttört homlokzat monotóniáját a hullámvonalú attika szünteti meg. A dinamikussá tett, de túlzsúfolt előrész virágmotívumos díszeivel hívja fel magára a figyelmet. A díszítéshez felhasznált, a népművészet formakincséből táplálkozó motívumok között barokk hatást tükröző elemek is megjelennek.

A Feketes Sas és a többiek

Komor Marcell és Jakab Dezső váradi csúcsperiódusa 1905-1906 volt, hiszen egy magánpalota és három középület tervével is pályáztak. Takarékpénztár-tervükkel csak a II. díjra futotta, viszont elsők lettek a Kereskedelmi és Iparkamara tervezésére kiírt pályázaton. A Teleki utca és Dudek sikátor sarkán, Rendes Vilmos kivitelezésében elkészült székház a belváros egyik legeredetibb szecessziós épülete lett. „Hazajáróként” Jakabék még 1904-ben megtervezték a Stern-palota, illetve 1912-ben az Okányi–Schwartz-villa épületét; ezek – napjainkban történt felújításuknak köszönhetően – ismét teljes pompájukban mutatkoznak. Az előbbi építészettörténeti különlegessége, hogy mivel az eredeti tervváltozat nem valósult meg, még két nagy mester, ifj. Rimanóczy Kálmán és Rendes Vilmos neve kötődik hozzá, ugyanis ők jegyezték a második tervet. Végül is az első terv egyes részeinek a második terv általi átértelmezésével valósult meg. A Fő utca és Szaniszló utca sarkán emelt bérházon megjelenő díszítő motívumok a népi varrottasok és a virágmintás festett ládák világát idézik. Az ornamentális elemek stukkó- vagy festett díszítések formájában jelennek meg, az Adorján-házakhoz képest visszafogottabb formában. A faragott fakonzolokra támaszkodó eresz alatt festett virágdíszekkel ellátott fríz húzódik. A saroktorony párkányzatán szív motívumok, illetve növényi díszítések (levelek, gránátalma, tulipán, rózsa) kaptak helyet.

Legjelentősebb, a város számára emblematikus értékű nagyváradi művük a Fekete Sas palota lett. A váradi szecesszió legreprezentatívabb épületének építéstörténete valóságos regény: 1903-ban a Városháza tervpályázatot hirdetett a Sas szálló átépítésére. Tizenhárom pályázat érkezett be, az 1600 koronás fődíjat Komor Marcell és Jakab Dezső „Pezsgő” jeligéjű terve nyerte el. A Városháza úgy ítélte meg, hogy „nem érdemes” felépítenie a Fekete Sast a 600 000 koronát meghaladó beruházási érték nagysága miatt, ezért eladta a meglévő épületeket és a telket. 1906-ban dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil megvette, és benyújtották a Fekete Sas tervét. Augusztus 8-án meg is kapták az engedélyt, és november 19-én nekifogtak a bontásnak, majd 1907 márciusában a kivitelezéssel Sztarill Ferencet bízták meg, és elkezdték az alapozást. Novemberben az épület már tető alatt volt, átvétele november 16-án történt, befejezése pedig decemberben. Példátlan gyorsasággal, kilenc hónap alatt emelték!

Adorjánék – igen jó üzleti érzékkel – saját téglagyárat üzemeltettek a hatalmas épületegyüttes anyagellátása érdekében. Az eleve multifunkcionálisnak tervezett palota földszintjén üzlethelyiségek kaptak helyet. A Fekete Sas szálló egy belső udvar köré szerveződött, szárnyai a Kossuth utcára, a főtérre és a passzázs főbejáratára néznek. Alatta, a földszinten, a Korona kávéház működött. A tornyos épületrész első emeletén, a passzázsbejárat jobb oldalán volt az 1906-ban alapított és Adorján Emil által vezetett Magyar Bank Rt. székhelye. Ugyanabban a szárnyban a harmadik emeleten lakásokat alakítottak ki. A Kossuth utcai szárny földszintjét foglalta el az egykori vendéglő, emeletét az előadótermek és a Vigadó, mely 1909. május 7-én nyitott ki, és az idők során számos előadásnak, koncertnek adott helyet, később moziteremmé alakították.

(Folytatjuk)

Szilágyi Aladár összeállítása