Megkezdődött az Arany János-emlékév

Nagyszabású, több napon át tartó programsorozattal indult útjára március elején Nagyszalontán az Arany János-emlékév. A szülőváros rangos eseményekkel készült a költő születésének bicentenáriumára.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A hajdúváros önkormányzata és az Arany János Művelődési Egyesület karöltve, időt és energiát nem sajnálva szervezte meg koszorús költőnk születésének 200. évfordulójára a színvonalas programokat, olyan neves vendégek részvételével, mint például Áder János, Magyarország államelnöke.

Ünnepi istentisztelet és akadémiai ülés

Az események sora március 2-án abban a református templomban indult, ahol egykor Arany Jánost is megkeresztelték. A házigazdák nevében Mikló Ferenc lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetet, az ünnepi igét pedig Mikló István Boldizsár tiszteletes hirdette a jeles napon. Szőcs Géza magyarországi kormánybiztos beszédében a költői szó fontosságára hívta fel a figyelmet, amely, mint mondta, a nemzet önazonosságának összetartó ereje.

A városháza díszterme adott otthont a jeles napon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kihelyezett ülésének. A szervezők nevében Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Csűry István királyhágómelléki református püspök üdvözölte az Arany János jubileumi emlékévet. Az MTA-gyűlés keretében nyitotta meg hivatalosan az emlékévet Áder János. Magyarország államelnöke a nagyszalontai tartózkodása során Dánielisz Endre helytörténész kíséretében ellátogatott a Csonkatoronyban található emlékmúzeumba és a szülőházhoz is.

Arany Szalontája, Szalonta Aranya

A bicentenáriumra a fenti címmel állítottak össze egy kiadványt, amely csokorba gyűjt minden olyan információt, amit a költőről és annak szülőhelyéről tudni lehet. Az album bemutatja, mit adott és mit jelentett Arany Jánosnak Szalonta, másfelől mit jelentett és jelent ma is a szülőváros számára legnagyobb fiának életműve. A különleges Arany-album a magyarországi Méry Ratio kiadó gondozásában jelent meg, A4-es formátumú, 128 oldalas, kemény kötésű, védőborítóval, az Alföldi Nyomda Zrt. nyomtatásában, mintegy 6000 példányban. A költő születésének 200. évfordulóján ünnepélyes keretek között ismerhette meg a nagyközönség a kiadványt a városháza dísztermében. Az eseményt számos érdeklődő megtisztelte jelenlétével, köztük dr. Naszvadi György, aki a budapesti Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány elnökeként megfogalmazta a könyv megalkotásának a szükségességét, és hozzá is járult ahhoz, hogy létrejöjjön.

A kötetbemutatón a felszólalók sorában elsőként Potápi Árpád János államtitkár lépett a mikrofonhoz és mondta el az Arany-évhez kapcsolódó gondolatait, majd Faggyas Sándor szerkesztő az album elkészítésének előzményeit idézte fel, Dánielisz Endre helytörténész pedig magáról Arany Jánosról mesélt érdekességeket a közönségnek. Az Arany-album méltatását a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Jankovics Marcell művelődéstörténész, filmrendező vállalta, majd zárásként a Magyar Állami Népi Együttes zenei játékát hallgathatta meg a publikum.

Megemlékezés a szoborparkban

Az évfordulós rendezvény folytatásaként Arany János köztéri szobra mellett gyűltek össze a megemlékezők. Az alkalomhoz illő zenei csokorral szolgált Nagy Csaba tárogatóművész, szavalt Meleg Vilmos színművész, és dalos összeállítással működött közre a Váradi Dalnokok férfidalárda. Ünnepi beszédet mondott Cseke Attila szenátor és Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, az Arany-év fővédnöke.

Az ünnepség második részében közel félszáz koszorút helyeztek el a szobor tövében a megemlékezők, majd gyertyás felvonulással tisztelegtek a költő emléke előtt. A nap programját a Nagyváradi Szigligeti Színház előadása zárta a Zilahy Lajos Művelődési Házban. A társulat Arany János költészetét idézte fel a jeles alkalomra összeállított előadásban.

Szavalóverseny

A március 2-i programsorozatot követő hétvége a szavalatok jegyében telt, ekkor rendezték meg ugyanis az immár 22. Arany János Szavalóversenyt. A megmérettetésre hetedik osztályostól felnőtt korosztályig várták a nevezőket, határon innenről és túlról. A helyi szavalók mellett Aknaszlatina, Csíkcsicsó, Csíkszereda, Lippa, Sepsiszentgyörgy, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, az anyaországi Baja, Hajdúböszörmény, Hódmezővásárhely, Nagykőrös, Szolnok, a felvidéki Ipolyság, a németországi Nürnberg és Írország versmondói vállalkoztak a megmérettetésre.

Idén Arany elbeszélő költeményeiből (részlet), illetve a hit témakörét tükröző verseiből lehetett választani egyet-egyet. A mostani szavalóverseny érdekessége az online bejelentkezés volt, akadt ugyanis olyan versenyző, aki a nagy távolság miatt nem tudott személyesen jelen lenni, ezért a szervezők lehetővé tették, hogy interneten bejelentkezve mondja el a versét.

A benevezők becsülettel helytálltak, s végül a Pető Csilla egyetemi tanár, Szűcs Éva református egyházi tanácsnok, Herman Ferenc színész és Takó Beáta háromszoros Arany János-díjas szavaló alkotta zsűri a következő rangsort állapította meg: a VII–VIII. osztályosok korcsoportjában első lett Györgypál Gergő (Nagyszalonta), második helyen holtversenyben Bencze Krisztina (Csíkcsicsó) és Kósa Szigeti Zsófia (Sepsiszentgyörgy) végzett; a IX–X. osztályosok között első lett Pap Csenge (Szolnok), második Nagy Beatrix (Nagyszalonta), harmadik Cselóczki Boglárka (Nagykőrös); a XI–XII. osztályosok mezőnyében első lett Bertalan Tímea (Székelykeresztúr), második Nagy Botond (Baja), harmadik pedig Fejes Kitti (Hajdúböszörmény); a felnőttek csoportjában a Nürnbergből érkezett Grossman Péter lett az első, a lippai Czernák Ferenc a második, a harmadik díjat pedig Hodosán Dóra (Hajdúböszörmény) érdemelte ki. A verseny legfőbb elismerését, a mezőny legjobbjának járó Arany János-díjat idén a szolnoki Pap Csenge vihette haza.