A magyar építészet nagymestere (3.)

A Bihar megyei Rév szülötte, Jakab Dezső – alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

Budapest mellett a vidéki városok közül Szabadka és Nagyvárad után Marosvásárhely lett a Jakab–Komor páros impozáns székházterveinek színtere. Az utóbbi város 1905 és 1907 között emelt közigazgatási palotája Bernády György polgármester felkérésére épült. Eredetileg városházaként funkcionált. Gyakran csak Cifra palotának hívták, mivel az akkori kisvárosban szokatlan volt az ilyen impozáns épület. Ezt is a magyar szecesszió jegyében tervezték. Túlélte a román nacionalista megmozdulásokat, de a külső falán a Magyar Királyság címerét, illetve a Róth Miksa által festett ablaküvegeket, amelyek Ferenc Józsefet, Bethlen Gábort, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és II. Rákóczi Ferencet ábrázolják, eltüntették, helyükbe közönséges üveget tettek. 2007-ben a festett ablaküvegek előkerültek, és elkezdődött a restaurálásuk Budapest Főváros Önkormányzata és a Róth Miksa Múzeum támogatásával.

Még egyszer Szabadka

A délvidéki városban, mely oly sok lehetőséget kínált Jakabék számára, ismét egy pályázat megnyerése után, 1907-ben tervezték, 1908 és 1910 között emelték a városháza épületét. Építészettörténeti érdekessége, hogy a magyar nemzeti stílus egyik utolsó megnyilvánulása volt a dekoratív szecesszió befejező korszakában, hiszen építése idején az európai architektúra már igyekezett megszabadulni a túlzott díszítésektől.

A város jelképe és olyan urbanisztikai mű, amely meghatározta a városközpont további kialakulását. Méretei lenyűgözők, négy-négy átrium, díszes kapuzatok, látványos attikák, szobrok és domborművek sokasága gazdagítja. Egyedülálló jelenség a kétszínű Zsolnay-cserepek játékával, hangsúlyos manzárdtetőivel és a kőszalaggal körbefont, masszív földszinti övvel.

Ez a mindent átfogó művészeti remekmű – akár a Jakab–Komor páros megannyi más, akár váradi, akár vásárhelyi alkotása – az építészet, az alkalmazott iparművészet és az iparos kézművesség nagyszerű egysége. Földink, Jakab Dezső belsőépítészi fantáziája szabadon szárnyalhatott: a kőbe vésett dombornyomású részletek, a kovácsoltvas virágfonatok, a pécsi Zsolnay gyár eozin és pirogránit elemei, a rézből készült részletek, a festőmunkákkal kiemelt virágminták, a míves famegmunkálások, mind-mind egységes szimfóniába olvadnak. Minden motívum a magyar népművészetből ered, s a tulipán mint a magyarok kedvelt virága kiemelt helyet foglal el. A közgyűlési terem díszei itt is Róth Miksa ólomüveges művei.

És ismét Marosvásárhely

Erdélyben egy esztendővel a Nagy Háború kitörése előtt fejezte be az építészpáros a szecessziós remekművek sorozatát záró utolsó jelentős alkotását: a marosvásárhelyi Kultúrpalota épületét. A palota nemcsak építészettörténetileg jelentős mint a magyar szecesszió egyik legimpozánsabb megvalósítása, hanem a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek is a csúcspontja.

Gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tetőt kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a Zsolnay gyár készített. A harmadik emelet szintjén a külső homlokzatot Körösfői-Kriesch Aladár Hódolat Hungáriának című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard látható. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású, félkupolákkal díszített íves ablakának mellvédjén magyar írók arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A második emeleti ablakok mellvédjében kőből faragott portrék vannak, melyek a magyar irodalom, tudomány és művészet nagyjait örökítik meg (köztük Teleki Sámuelt, Bolyai Farkast, Bolyai Jánost, Mentovich Ferencet).

A földszinti hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas. Színpadán Pablo Casals, George Enescu, David Ojsztrah és Bartók Béla is megfordult. Az előcsarnok 45 méter hosszú. A falakat 12 ólomüveg kompozíció fedi, ezeket Thoroczkai-Wigand Ede és Nagy Sándor az 1914-es San Franciscó-i világkiállításra tervezték, de közbeszólt a történelem: kitört az első világháború…

Az ikerotthon

Ahogy egyre-másra kapta a nagyszabású megrendeléseket, az építészpáros munkáját tekintélyes tiszteletdíjjal honorálták. Immár megengedhették maguknak, hogy a saját ízlésüknek megfelelő, de luxusigényű otthont teremtsenek maguknak. A jobbról-balról busás mellékjövedelmet nyújtó bérpalotáik között, Budán alakították ki a családi fészküket. Jobb oldalon a III-IV. emeletet a Jakab, a mellette levő ikerház felső emeleteit pedig a Komor család lakta.

Komor lakása a II. világháború utolsó napjaiban bombatalálatot kapott, az eredeti pompát a Jakab-lakás őrizte meg. Mivel ez szinte érintetlenül megmaradt, így a fa díszítőelemek ma is eredeti pompájukban tündökölnek. Egy kalotaszegi templomot újított fel, onnan vitte a kidobásra szánt kazettás mennyezetet. Jakabéknak nem voltak gyermekeik, Komoréknál viszont a lakás nyolc szobájából mind a hét gyereknek jutott egy. Mindegyik gyerek tanult muzsikálni, gyakori volt a kamarazenélés, a belső lépcsős hallban gyakran léptek fel neves művészek. A Komor-könyvtár magyar és német művészeti, irodalmi és zenei kötetekből állt, a magyar irodalom klasszikusai is megtalálhatók voltak benne.

Jakab Dezső 1932-ben, 68 éves korában hunyt el Budapesten. Barátjának 12 év múltán tragikusabb sors jutott: 1944-ben a Komor-lakást védett házzá nyilvánították. Komor Marcell egyszer a kelleténél később indult haza a nővérétől. Hiába mondta az igazoltató nyilasnak, hogy védett ház lakója. A XX. század egyik legkiválóbb magyar építészét 76 évesen kivégezték.

Szilágyi Aladár összeállítása