Az Ullmann-palota tervezője

Mai ismereteink szerint a nagyváradi születésű Löbl Ferenc építésznek egyetlen alkotása valósult meg szülővárosában, az Ullmann-palota. Az emlékezést rá az teszi időszerűvé, hogy ebben az évben van az építész halálának 75. évfordulója.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Löbl Ferenc 1882. december 8-án született Nagyváradon. Az elemi és középiskolát szülővárosában végezte, az utóbbit a Főreáliskolában. Ezután 19 évesen a Budapesti Királyi József Műegyetemre iratkozott be, s 1904-ben kitüntetéses szigorlatokkal nyert út-, híd-, vasútépítő és hidrotechnikai mérnöki oklevelet. Egyéves önkéntes katonai szolgálat letöltése után Bécsben telepedett le. Építészetet tanulmányozott, s közben hét évig jó nevű mérnöki irodákban dolgozott, majd önállósította magát, és „inginer Franz Löbl” néven Bécs egyik legismertebb építészmérnöke lett. Tagja lett az Ausztriai Építészek Egyesületének (Zentralvereinigung der Architekten Oesterreichs) is. Változatos tevékenység jellemezte 1911-től, hiszen tervezett villákat, lakóházakat, gyárakat is a Monarchia területén.

Részt vett a Nagy Háborúban egy műszaki alakulat tisztjeként, kétszer ki is tüntették. A világháború után Bécsben folytatta tervezői munkáját. Ebben az időben hobbiként több mint 200 építészeti témájú képet festett, de nem volt idegen tőle a portréfestészet sem. 1939-ben Nagy-Britanniába akart emigrálni, de ez a szándéka meghiúsult, továbbra is Bécsben maradt. Zsidó származása miatt 1942. április 9-én egy lengyelországi koncentrációs táborba, Izbicába (Krasnystaw, Lublin) szállították. Nemsokára ott is halt meg.

Az Ullmann-palota építése

A bécsi szecesszióhoz, de már kevésbé az Otto Wagner nevével fémjelzett vonulatához sorolható a Nagyvásár (mai December 1.) tér 9. szám alatti Ullmann-palota. Az impozáns alkotást 1913-ban építették. A kivitelező a nagyváradi Gerster, Megyeri és Szunyogh cég volt. A Nagyvásár tér déli részén a Liliom (Liliacului) utca és a Szarvas sor (a mai Kogălniceanu utca) által határolt telek a századfordulón az ortodox izraelita hitközség tulajdonában volt. Csak egyetlen jelentős ingatlan állt ott, épp a déli sarkán: az egykori sóház. Ez ma is megvan. A hitközség a telket parcellákra osztva 1911 februárjában elárverezte. Így jutott a Nagyvásár téri telekhez a Kurländer és Ullmann Részvénytársaság.

„Ullmann Sándor vezérigazgatónak az volt az intenciója, hogy ezen a helyen egy monumentális áruházat teremtsen… A háromemeletes áruházban nyer elhelyezést a Kurländer és Ullmann Rt. üzlete, raktára és irodahelyisége, a nagyváradi Népbank, a trieszti Generali Biztosító nagyváradi fiókügynöksége, itt lesz Ullmann Sándor magánlakása, valamint a cég többi tisztviselőinek és alkalmazottainak is ad lakást a részvénytársaság. Ullmann Sándor mindezeken kívül berendez a palotában egy kis zsidó imaházat is. A nagyszerű palota jövőre el fog készülni” – adta hírül a Nagyváradi Napló 1911. szeptember 20-i száma.

A palota végül csak 1913-ra lett kész. Felavatásáról is beszámolt a már említett napilap: „Az Ullmann-palota új, nemes terméke a modern építőművészetnek. A palota homlokzatán ott díszlik Breitner professzornak, a bécsi cs. és kir. iparművészeti iskola tanárának remekműve: Juda oroszlánja a hétkarú gyertyatartóval… Egy nagyváradi származású fiatalember, a mi reáliskolánk egy volt növendéke, Löbl Ferenc bécsi építőművész tervezte ezt a palotát. Bach Nándornak és Szőke Gyulának tanítványa rajzolta meg a lépcsőház gyönyörű üvegablakait, ő komponálta meg azt a nemes márványlapokkal borított kapualjat és bejáratot, amely igaz örömmel tölti meg a komoly művészet minden hívének a lelkét.”

A homlokzat

A palota homlokzata szimmetrikus. A nagyméretű nyílásokkal áttört földszinti résznek zöldeskék fajanszborítása van, utalásként a bécsi szecesszióval való kapcsolatra. Ugyanerre emlékeztet a tetőn elhelyezett nagy, hajókéményszerű építmény is. A földszintinél világosabb burkolólapokkal borított első emelet ablakai felső sarkaikon levágottak. A második és harmadik emeleten a két szélső tengely melletti traktusok „bow-window” formában, félkörívesen kiemelkednek a homlokzat síkjából. E domború felületeket keskeny, egyenes lezárású ablakok törik át.

A második emelet ablakai alatt láthatók a már említett domborművek: a menórát (hétágú gyertyatartót) őrző núbiai oroszlánokat ábrázolják. A domborművek a pécsi Zsolnay cég alkotásai. E két traktus legfelül csúcsain levágott háromszögű oromzatban végződik. A két kiugró tengely közötti falmezőt közös, sávozott keretezésbe foglalt, egyenes lezárású ablakok törik át, a második emeleten kovácsoltvas párkányokkal, a harmadikon homorú kötényrésszel. A manzárdrész kisebb ablakai kiugranak a homlokzat síkjából.

Az épület zárt udvart vesz körül, a bérházak tipikus térbeosztása szerint. Az utóbbi időben az utolsó szinten jobbára képzőművészek műtermei találhatók; műteremmé alakították át az egykori imaházat is.

Az Ullmann-palota átadásakor a Nagyváradi Napló megírta, hogy a helyi hitközségnél fekszik Löbl Ferencnek egy zsinagógaterve. Akik látták, azt állították, hogy a templom egyike lehet Nagyvárad legmonumentálisabb alkotásainak. A cikkíró azzal zárta sorait, hogy a súlyos gazdasági viszonyok miatt egyelőre nem aktuális az új zsinagóga felépítése. Később sem lett, de már nem elsősorban gazdasági okokból… A zsidó templom tehát sohasem épült fel, a vérzivataros időkben eltűnt a tervrajza is.