A Rhédeyek Váradon (1.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A Rhédeyek a XIII. század derekán tűntek fel Heves megyében mint előkelő földbirtokosok. Legvalószínűbbnek az Aba nemzetségből való eredeztetésük tűnik. Zsigmond korában Nógrádban is jelentős földterületeket birtokoltak. Mohács után viszont szinte minden birtokuk a török hódoltság alá került. A birtokvesztés következtében a Rhédeyek számára az egyetlen megélhetési lehetőség a katonai pálya maradt.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Két Rhédey fivér, Ferenc és Pál Habsburg Ferdinánd szolgálatába állott. Ferenc Dobó István vitéze volt, nagy érdemeket szerzett az egri vár védelmében. Szintén Ferencnek keresztelt fia ugyancsak Eger várában tanulta ki a hadviselés csínját-bínját. Idősb Rhédey Ferenc végvári vitézként számos alkalommal kitűnt abban a hadjáratban, melyben a felső-magyarországi bányavidék jelentős részét visszahódították a töröktől. A Fülek várát 1593-ban sikeresen ostromló csapatok alvezére volt.

Amióta Eger várába 1596-ban befészkelte magát a török, Fülek a legfontosabb véghelyek egyike lett egész Magyarországon. Érdemei elismeréseként Rhédey Ferenc 1596–98 között a füleki vár kapitánya volt. Egész életében kedvelte a hajdúkat, becsülte a támadásban vakmerő, védelemben elszánt, kitartó vitézségüket. Füleki kapitánysága idején befogadta őket a várba, bár a törvények ezt szigorúan tiltották. Emiatt a pozsonyi országgyűlés vizsgálatot indított ellene, ezért súlyos büntetéstől tartva 1602-ben elmenekült Fülekről.

Erdélyi fejedelmek szolgálatában

Ez az idő fordulópontot jelent Rhédey Ferenc életében. Kint állott ismét a nagyvilágban, mint hadi pályája kezdetén, vagyon és pártfogó nélkül. Erős akaratú, bátor, kitartó ember lévén azonban sohasem esett kétségbe. Gyorsan határozott, még gyorsabban cselekedett minden dolgában, és amihez egyszer hozzáfogott, azt tűzön-vízen keresztülvitte.

A füleki kapitányság szép fizetéssel járt, különben is takarékos lévén, a saját költségén összeválogatott egy csoport vakmerő, mindenre kész hajdút, felruházta, fölfegyverezte őket, és aztán lóra kapván, megindult Erdély felé.

Az Erdélyi Fejedelemség történelme egyik tragikus időszakát élte át akkoriban. Báthory Zsigmond fejedelem a goroszlói csatavesztés (1601. augusztus 3.) után Moldvába menekült, Basta generális pár hét múlva meggyilkoltatta Mihály vajdát, és minden fontosabb helyet hatalmába kerítvén, egész Erdélyt meghódoltatta Rudolfnak. A Habsburg-ellenes erdélyiek fájó szívvel nézték az ország romlását. Készek voltak törökkel, tatárral szövetkezni, hogy megbuktassák Rudolf kormányát, és visszaállítsák Erdély régi alkotmányát.

Báthory Zsigmond csakhamar ismét bejött Erdélybe. Rhédey Ferenc csatlakozott pártjához, és azon volt, hogy becsületet szerezzen kardjának. Idegen volt Erdélyben, de Székely Mózessel és Bethlen Gáborral barátságot kötött, s rövid idő alatt nagy tekintélyre, befolyásra tett szert. De a hadakozó felek 1602. február 13-án fegyverszünetre léptek, kard helyett diplomáciai alkudozásokkal akarták megoldani az erdélyi bonyodalmakat. A hóbortos Báthory Zsigmond, kinek – saját vallomása szerint – még ekkor sem jött meg az esze, megbánta elhamarkodott cselekedetét, megrémült, és hajlandónak mutatkozott kárpótlás fejében lemondani a trónról és távozni Erdélyből.

Ekkor Székely Mózes állt a függetlenségpártiak élére. A Bethlen vezette erdélyi sereg, valamint Rhédey hajdúkból és tatárokból toborzott csapatai élén eleinte több csatát nyert Basta hadai ellen. Székelyt 1603. április 15-én Hátszegnél egy katonai táborban választották meg az erdélyi rendek fejedelemnek, majd Gyulafehérvár elfoglalása után, 1603. május 9-én ünnepélyesen be is iktatták. De a Habsburg támogatással Erdélybe törő Radu havasalföldi vajda csapatokat szervezett a függetlenségpárti erdélyiek leverésére, és az év július 17-én Brassó mellett legyőzte Székely Mózes katonáit. Mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét Székely Mózessel együtt. Bethlen Gábor és Rhédey Ferenc néhány emberével a törököktől kért menedéket, előbb Temesvárra, majd Belgrádba kerültek.

Erdély őrálló bástyájának élén

Bocskai István az ő ösztönzésükre ragadott fegyvert. 1604-ben, a felkelők első győzelme, az álmosdi csata után a bujdosók sietve hazatértek. Rhédey a legalkalmasabb pillanatban csatlakozott Bocskaihoz, s az Kassán generális kapitánynak, a felvidéki sereg fővezérének nevezte ki őt. Ekkor mutatkoztak meg igazán Rhédey Ferenc hadvezéri képességei. A bányavárosok ellen általa vezetett hadjáratban a hajdúkon kívül török, tatár, cserkesz katonái is voltak, ennek ellenére vasfegyelmet tartott.

Bocskai a sikeres északi hadjáratban való érdemeiért a Bihar vármegyei Szentjobbon udvarházat és birtokot adományozott neki. Mi több, 1606-ban a magyarországi főrendek közé emelte. A Hasburgok Bocskai hirtelen bekövetkezett halála után rögtön elvették tőle Nyitra várát és az ottani birtokait.

A váratlanul megüresedett fejedelmi trónért Homonnai Bálint (őt Bocskai jelölte utódául) és Báthori Gábor vetélkedtek egymással, de az erdélyi rendek az idős Rákóczi Zsigmondot választották meg. Rhédey beállt Rákóczi szolgálatába Homonnai ellen. A fejedelem Szentjobb várát is neki adta, hat faluval egyetemben. Amikor Báthori Gábor megnyerte Prága támogatását Erdély trónjának elnyeréséhez, Rákóczi leváltotta Bánffy Dénest, Báthori sógorát a váradi várkapitányság éléről. Ennek a fontos véghelynek, Erdély őrálló bástyájának az élére Rhédeyt nevezte ki.

A váradi kapitányság a legfőbb katonai méltóság volt Erdélyben. A jószág nélkül szűkölködő legény, aki egy szál kardjával menekült Fülekről, hazátlan bujdosó volt, majd a török császár kegyelemkenyerén tengődött, végre a saját erejéből előkelő méltóságot, dicsőséget, vagyont szerzett. És Várad kapitánya, Bihar vármegye főispánja, a fejedelmi tanács legbefolyásosabb tagja lett. De a sok hadakozás miatt eddig nem ért rá, hogy nyugodalmas családi tűzhelyet építsen magának, pedig már kenyerének javát megette. Körülnézett tehát az országban, s mialatt Báthori Gábor Rákóczyval alkudozott a fejedelemségre, ő régi bizalmas barátját, Bethlen Gábort küldte háztűznézőbe. Választása losonczi Bánffy István fiatal özvegyére, Károlyi Katára esett, aki Bethlen Gáborné húga volt.

A jövendőbeli sógor eljárt tisztében, és 1608. február 10-én már értesítette Rhédeyt a szerencsés eredmény felől: „Az Úr Istennek szent neve legyen áldott, én mindeneket becsületesen véghez vittem uram… Az kgd becsületes ajándékát szeretettel beadtuk, vissza kgdnek hasonló ajándékot küldtünk, szolgálatunkat ajánlván kgdnek, és kérjük vegye jó neven. Én pedig kérem a sz. Istent, hogy kgteknek ebbeli elkezdett dolgának kezdetét az miképen őfelsége megáldotta, végezésit is így áldja meg, szentelje szent lelkével.”

Bethlen Gábor jókívánsága beteljesedett, hiszen Rhédey Ferenc tizenhárom esztendeig boldogságban élt Károlyi Katával.

(Folytatjuk)

Szilágyi Aladár összeállítása