Megismerhettük Arany János korát

Különleges kiállítás érkezett Nagyszalontára május derekán a bicentenáriumi Arany János-év alkalmából: okmányok és egyéb tárgyak segítségével idézték vissza azt az időszakot, amelyben a neves költő élt és munkálkodott. A tárlatot a hajdúvárosi református egyházközség szervezte a templom galériájában.

Az Arany János és kora elnevezésű kiállítás megnyitójával egybekötve bűnbánati istentiszteletet is tartottak a nagyszalontai református istenházában, s ebből az alkalomból Arany Jánosról is megemlékezett a gyülekezet. Az igét a magyarországi Református Szeretetszolgálat lelkészi igazgatója, Balogh Barnabás hirdette. Arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy minden igehallgatás lehetőséget ad arra, hogy egyre jobban megismerjük az Urat, s ezáltal megtanuljuk egymást elfogadni.

Az igei szolgálat után Mikló Ferenc lelkipásztor köszöntötte a gyülekezet tagjait és a meghívott vendégeket. Elmondta, nagy örömére szolgál, hogy a bűnbánati héten olyan rendkívüli tárlatnak adhat otthont a templom galériája, melynek tárgyai magyar nemzetünk kiemelkedő értékei. A folytatásban dr. Győri János irodalomtörténész, tanár előadásában érdekes információkat hallhattak a jelenlévők Arany Jánosról és arról a korról, amelyben élt és munkálkodott. Elhangzott egyebek mellett, hogy Arany idejében milyen követésre méltó értékek jellemezték a református magyar embereket, hogy miben nyilvánult meg a hitgyakorlat, milyenek voltak az akkori olvasási szokások és oktatási módszerek, majd Arany János tanítói munkássága és versírásának módja került górcső alá, valamint Arany verseinek és a bibliai igeverseknek a párhuzamáról is szó esett.

Az istentiszteleti alkalmat az érdekes előadás mellett irodalmi percek is gazdagították, ugyanis az Arany János Elméleti Líceum két tehetséges tanulója, Györgypál Gergő és Zsorda Dorottya egy-egy szavalattal örvendeztette meg a gyülekezetet.

A különleges alkalom programja a templom galériájában folytatódott, nagy érdeklődés mellett itt nyílt meg az Arany János korát bemutató tárlat. Mikló István Boldizsár lelkipásztor köszöntötte az érdeklődőket és megfogalmazta a rendezvény célját. Mint mondta, azokat a tárgyakat – például könyveket, Bibliákat – igyekeztek bemutatni, amelyeket a költő is kezébe vett, amelyek formálhatták a jeles irodalmár személyiségét, és amelyek tükrözik a kort is, amelyben élt.

A tárlat legfőbb érdekessége kétségkívül az at anyakönyv, amely tartalmazza Arany János születési, keresztelési és házasságkötési bejegyzését, gyermekeinek keresztelési, illetve az elhalálozási bejegyzéseket. Ezt a Román Nemzeti Levéltártól kapták meg. További különlegességként megjelennek a kiállítás tárgyai között olyan korabeli Bibliák, énekeskönyvek, amelyeket vélhetően a neves költő is forgatott. Láthatók mindezek mellett a nagyszalontai református templom orgonájának tervei 1855-ből, az a kegytárgytartó, amely Arany János halálának évében készült rózsafagyökérből, de vannak a kiállított tárgyak között korabeli keresztelési emléklapok, igazolások, kivonatok, orvosi és konfirmálási jegyzékek, illetve korabeli képes hetilapok és egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek is.

Az elmúlt hetekben több százan keresték fel a nagyszalontai templomgalériát és csodálták meg az Arany korát felidéző dokumentumokat és tárgyakat, így a kiállítás kétségkívül elérte célját, hiszen látogatói olyan értékeket ismerhettek meg, amelyek magyar nemzetünk kiemelkedő kincsei.