Divattá kell tenni a tudást

Balla Sándor Margitta város szülötte, Szilágy megyei gyökerekkel, szülővárosában érettségizett, majd 2000-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem biológia karának magyar tagozatán diplomázott. Versenyvizsgával került a margittai középiskolába, a 2011-es tanévtől pedig a Horváth János Iskolaközpont tanári karát erősíti. Gyermekkorától kezdve lenyűgözte a természet és az állatvilág csodálatra méltó szépsége, egysége, olvasmányait is ebből a témakörből válogatta. Szülei támogatták korán kibontakozó érdeklődését, segítették tanulmányai alatt.

– Margittán szokássá vált, hogy évente egyszer a diákok értékelik a tanárokat. Ön mindig a legjobb jegyet kapja. Mi ennek a titka?
– Szerintem egyszerűen hozzáállás kérdése. Aki könnyen elítélő véleményt alkot a tanulók jelleméről, az téved, és a saját helyzetét teszi lehetetlenné. A mai diák csöppet sem rosszabb, mint a tíz, húsz vagy ötven évvel ezelőtti. Tele fiatalos hévvel, energiával lázadó természettel. Ez így természetes. A tanárnak az a feladata, hogy a bennük lévő, általuk fel sem mért, hatalmas energiát a helyes mederbe terelje, hogy teremtő erőként működjék. Természetesen az iskolai alapszabályokat az elejétől kezdve be kell tartani, nincs alkudozás ebben, s ezt ők általában meg is értik, és nem lázadnak ellene. Ha viszont a tanár nem hiteles és következetes ember, akkor ne lepődjék meg azon, hogy nem boldogul a diákkal. Akkor a hiba az ő készülékében van. A másik dolog, amivel meg lehet fogni a diákot, az a tudás, melynek mindig megvan a tekintélyt kivívó ereje. Egy felkészült tanár általában erőfeszítés nélkül kivívja a tanulók tiszteletét. Divattá kell tenni a tudást a fiatalok körében is. Ha ez sikerül, akkor már könnyen megy a tanítás. Tudatosítani kell, hogy nem szégyen tudni. Ez az egyik legfontosabb tanári feladat.
– Fegyelmezettek a tanulók az Ön óráin?
– Általában nincs több gondom, mint a kollégáimnak. Ha gond van, mindenkinek meghallgatom a véleményét, nem tekintem etalonnak a sajátomat. Ütköztetjük álláspontjainkat, és mindig sikerül egészséges megállapodásra jutni. Kirívóan durva fegyelmi kihágást még nem tapasztaltam több éves osztályfőnökségem alatt. Az úgynevezett rossz gyerekkel el kell beszélgetni, és megtalálni a baj gyökerét. Ha megvan, akkor már van esély az orvoslásra. Olyan ez, mint a gyermeknevelés, csak nagyban. Nem a fiatalokkal van a baj, a világ van megzavarodva körülöttük, amiért talán mi is hibásak vagyunk. Nem tudják, kinek higgyenek, és nem találják néha önmagukat. Az egyik fő cél az önismeretre nevelés kellene hogy legyen. A mai oktatási rendszer információközpontú, és megnehezíti a diákok életét. Adatokat kell bemagolniuk, és nem a kreativitást gyakorolják. Ez hosszú távon nem kifizetődő módszer.
– Ön nagyon sok tanulmányi kirándulást szervez. Talán éppen a kreativitás fejlesztése a cél?
– Minden évben szerveztem egy vagy több kirándulást. Saját tantárgyamon kívül igyekszem ráirányítani a figyelmet a néprajzra, a néphagyományokra, a történelmi településekre. Úgy látom, szívesen jönnek a diákok. Meghatározott programot és útvonalat dolgozunk ki, sokat beszélgetünk, így segíti a csapatformálást, az összerázódást is. Szerintem az ismeretterjesztés leghatékonyabb módja a tanulmányi kirándulás. Közben javul az egyének önismerete, csapatszelleme, problémamegoldó készsége is. Az egymásrautaltság megtanítja őket egymás tiszteletére.
– Mi ad Önnek sikerélményt?
– Amikor adódnak olyan emberek, akik a vállamra állva feljebb jutottak nálam tudományos vagy szakmai szinten. Észrevettem bennük valamit, amire felhívtam a figyelmüket, a többi már az ő dolguk, munkájuk volt. Rájuk büszke vagyok.
– A magyar iskola milyen többletet tud adni?
– Talán nincs annyi alkalmazkodást igénylő körülmény a tanárok számára. A diákok szempontjából emellett erősebb lesz a gyökereik létezésének, tisztelésének élménye. Igyekszünk fegyelmet tartani, sajátunknak tekintve iskolánkat. Dohányzás vagy más kisebb kihágás esetében választani lehet a magaviseleti jegy levonása vagy a közmunka között. A munkatörvénykönyv megengedi ezt, ezért az intézmény belső működési szabályzatába is beépítettük, s feldolgoztuk minden osztály szülői értekezletén. Sok a munka az iskola háza táján. A napokban én dolgoztam a csapattal, és nagyon meg voltam velük elégedve. Elismerték, hogy igazságos ítélet volt, és elégedettek voltak, hogy választási lehetőségük adódott a vétség  „kiváltására”. Persze súlyosabb vétségek nem megválthatók, de szerencsére ilyennel még nem volt dolgunk, és remélem, nem is lesz.