Otthonra lelt Érkeserűben

Kabátgombolós hideg szél fogadta az érkeserűi szoboravatóra érkezetteket. A faluban otthonra lelt budapesti születésű Számadó Ernő büsztjének ünnepélyes leleplezésére az V. Számadó Napok nyitányaként múlt csütörtökön került sor.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Elsőként a település polgármestere, Nyíri Sándor köszöntötte a megjelenteket, szólt a költő-mesemondó Érmellékhez való mély ragaszkodásáról, amely emberséget, jövőbe vetett hitet hordoz. „Nem volt sem érmelléki, sem érkeserűi, de azzá lett. Tanuljuk megbecsülni, értékelni azt, ami a miénk. Legyen ez a szobor ennek az üzenetnek a hordozója” – mondta az elöljáró.
Gellért Gyula bihardiószegi lelkipásztor kiselőadást tartott arról a korról, amelyben Számadó élt és alkotott. Részletesen szólt az 1956-os események kapcsán létrejött „érmihályfalvi csoportról”, amelynek tagjaként a költőt 25 év börtönre ítélte az államhatalom. A fogságból szabadulva nélkülözéssel teli sors várta az általa megálmodott Hímeshátsziget mocsárvilágában, ahol az ő Sárikájánál talált nyugalomra. Később ezt a csodavilágot is elrabolta tőle a kommunista államhatalom, hogy a kifosztott tájat, a nádasok között suhanó csónakutakat tovább álmodhassa meséinek szövevényes tündérvilágában.
Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szervezet prioritásként kezeli az érmelléki hírességek, személyiségek emlékének ápolását. Ennek köszönhetően Albison Irinyi-szobrot emeltek, támogatásukkal még az idén Máté Imrének is méltó emléket állítanak Érmihályfalván, Szalárdon Szalárdi Jánosra emlékeztek meg hasonló módon, míg az eddig „szobormentes” Kiskereki nemsokára Bocskait idéző emlékhelyen koszorúzhat, ünnepelhet. „Olyan emlékhelyek ezek, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk. Arra kell törekednünk, hogy azt az üzenetet, közösségi összefogást, amit ezek a személyiségek a legnehezebb időkben is meg mertek fogalmazni, tudjuk átadni a következő generációknak. Rendszerek jönnek és mennek, de a közösség szolgálata maradandó értéket képvisel, amit az utódoknak értékelniük kell, belőle meríteniük kötelesség” – fogalmazott Szabó.
A szobor leleplezése után Gellért Gyula mondott áldást a Deák Árpád által létrehozott alkotásra. A költő nevét viselő iskola diákjainak műsora, valamint az Érkeserűi Népdalkör szolgálata után a temetőkertbe folytatódott a megemlékezés. A költő csónak alakú fejfája előtt Oroszi Kálmán helyi református lelkipásztor szólt a jelenlévőkhöz. Mondandójának alapgondolatát a galáciabeliekhez írt páli levélből merítve hangsúlyozta: az Istenben való dicsekedés mellett szerencsés módon vannak személyiségeink, akikre méltán büszkeséggel tekinthetünk. „Amikor hagyományt ápolunk, emlékezünk. Nem magunknak tesszük ezt, hanem a következő nemzedékeknek állítunk példát, hogy nekik is legyen miben dicsekedniük” – fogalmazott a lelkipásztor.
Dandé Péter magyartanár a költő életútjáról beszélt, a száraz adatok mellett a költőben az embert, az emberben a költőt láttatta személyes megközelítésben. A népdalkör szolgálatával, a költő sírjának megkoszorúzásával zárult az eseménysor.