Nem feledik elődeinket

Tizenöt éves munka eredménye érett be a várad-rogériuszi gyülekezetben, ahol advent első vasárnapján emléktáblát avattak. Azoknak a nevét örökítették meg, akiket valaha az azóta felszámolt, parkosított egykori olaszi temetőben helyeztek örök nyugalomra.

Márványtáblák borítják immár a rogériuszi templom harangtornyának oszlopait, rajtuk 1688 név: azok nevei, akiknek sírját eltüntette a történelem. A gyülekezetnél tizenöt évvel ezelőtt, Fazakas Sándor lelkészsége idején kezdték el gyűjteni azok neveit, akik igazolható módon a valamikori olaszi temetőben nyugodtak, tudtuk meg Kerekes József parókus lelkésztől.
Talán kevesen tudják, hogy annak idején a rogériuszi egyházközség elvégeztette az egykori temetőből általuk megkapott területen az exhumálást és a maradványok újratemettetését, de méltó emléket igyekeztek állítani az egykori sírkertben nyugvóknak. A legkorábbról egy 1839-ben, a legkésőbbről pedig egy 1984-ben eltemetett egykori váradi polgár nevét őrzi az emléktábla. Nem tettek különbséget a felekezetek között, így az emlékjelek és az azok avatójára megjelentetett kiadvány egyaránt tartalmazza a református, a római vagy görög katolikus, az unitárius, az evangélikus, az izraelita és a görögkeleti felekezethez tartozók nevét.
Támogatókat is rendelt az Úr a kegyelet gesztusához, Pető Csilla, a gyülekezet gondnoka parlamenti képviselőtársával, Derzsi Ákossal egyetemben anyagiakkal is segítette a kezdeményezést, és csatlakozott hozzájuk Biró Rozália alpolgármester által Nagyvárad polgármesteri hivatala is, tájékoztatta lapunkat a lelkipásztor.