Fogyatkoztunk számban, arányban

Beigazolódni látszanak az aggodalmak, az októberben lezajlott népszámlálás előzetes adatai alapján elmondható: számbelileg és a teljes népességhez viszonyított arányában is csökkent Bihar megyében a magyarság az elmúlt évtizedben. A tendenciákról, a népességmozgás hátteréről, következményeiről SZABÓ ÖDÖN megyei önkormányzati képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke nyilatkozott.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Elöljáróban le kell szögezni, hogy még nincsenek végleges adatok – hangsúlyozta Szabó Ödön. Az viszont látszik, hogy a 2002-ben megközelítőleg 600 ezres megyénk lakossága 40-50 ezer fővel csökkent. A veszteség zömét Nagyvárad lakosságának fogyása adja, ugyanis a megyeszékhely 2002-ben mért 206 ezres népességéhez képest az idén októberben megközelítőleg 176 ezer főt vettek számba. Kitűnik az is, hogy a magyar népesség fogyása a számarányánál nagyobb mértékű: Váradon a 28, megyei szinten a közel 26 százalékos arány csökkent megközelítőleg 23 százalékra csökkent. Vannak azonban olyan települések is, ahol a százalékos arány javult.
A népszámlálási eredmények alakulását négy tényező befolyásolta – magyarázta Szabó –, a természetes szaporulat, amely nem növekvő tendenciát mutat, a magyar közösség elöregedése, a migráció és az asszimiláció. Az utóbbi miatt például szórványban nagyobb volt a csökkenés. Nem mentek el az ott élők, de az elmúlt évtizedben identitásvesztés ment végbe, kevesebben vallották magukat magyarnak a vegyes házasságok és a környezet hatása miatt. A statisztikai módszertan pedig nem teszi lehetővé a kettős identitás bejelölését.
A 2002-es népszámlálásból kiderült, hogy a Bihar megyei magyarság korfája (korcsoportok szerinti megoszlása) más, mint a megyei átlag, illetve mint a románság és a cigányság korfája. Magasabb (közel egyharmad) volt az 55-65 évesek aránya, ez tíz év elteltével – a minimális gyermekvállalás és a magas halálozási ráta miatt – elkerülhetetlenül nagyobb arányú fogyatkozáshoz vezetett.
A migráció több síkú volt: a megyén belüli csak a településen változtatta meg a lakossági arányokat. Ez jellemző volt a nagyobb városokra és a környező községekre, falvakra: előbbiekből kiköltöztek az emberek, elsősorban a tömbháznegyedekből. Az okok különbözők: olcsóbb falun az élet, házat örököltek, a szülők a fiataloknak hagyják a városi lakást, ők visszatérnek a vidéki otthonba stb. Nagyvárad környékén szinte mindegyik településnek több ma a lakosa, mint tíz éve volt; Margitta népességének csökkenésével párhuzamosan a közeli Érszőllősön vagy Vedresábrányban növekedés tapasztalható – sorolt néhány példát a köztisztségviselő.
Az országon belüli migráció időszakos veszteségként jelentkezik az egyetemisták korcsoportjában. Őket ugyanis nem állandó lakhelyükön, hanem a felsőoktatási intézmény székhelyén regisztrálták az idén. Sajnos Bihar megyében kevesebb a máshonnan érkezett diák, mint amennyi itteni fiatal tanul más városokban. Egy részük valószínűleg nem is tér vissza, egyeteme városában kap munkát. Az országon kívüli migráció is lehet időszakos (külföldön dolgozók), de megjelent az úgynevezett kétlakiság: Biharban van a munkahelyük, ám Magyarországon, a határhoz közeli településekre költöztek, ottani lakosnak számítanak, ott fizetnek már adót. A Bihar megyei magyarok külföldre Nagy-Britanniába, Németországba, Svájcba mentek dolgozni, de nagyobb számban jellemző ez a fajta migráció a dél-bihari románságra, ők elsősorban Spanyolországba, Olaszországba, Franciaországba mentek.