Érbogyoszló - község a dombok lábánál

Nemcsak a természet, de az emberek is szövetségre léptek egymással, Bogyoszló 1955 óta képez községet a szomszédos Albissal. A hosszú ideig elzárt falunak tartott település, ma már sima autóúttal csatlakozik a nagyvilágra, a nyolc kilométerre fekvő Margittán át a megyeszékhelyet célozhatja meg az utazó, míg az északi kijárat irányába Érmihályfalva és Magyarország került elérhető közelségbe.

A hepehupás Szilágysági dombok helyenként be-benyúlnak az Érmellék síkjába, de nem bántóan. Szelíden kérve egy kis menedéket lehuppannak, akár a messziről érkezettek. Miközben kibontják elemózsiás tarisznyájukat, csodálattal hallgatják a tábortűz fényénél kreált láptündér-meséket. Nem koldusok ők, nem szorulnak eleségre, csipkés abroszaikból gazdag erdőségek bukkannak elő, apróvadak futkosnak szerteszét. Jut belőle az Érmelléknek is egy kis traktára való, így lassan már el is felejtődik, hogy marcona hegyek előhírnökei ők.
Érbogyoszló is így lehet ezzel, hisz megbékélt az ottani sík a nyírségi és a szilágysági dombok jelenlétével.
Nemcsak a természet, de az emberek is szövetségre léptek egymással, Bogyoszló 1955 óta képez községet a szomszédos Albissal. A hosszú ideig elzárt falunak tartott település, ma már sima autóúttal csatlakozik a nagyvilágra, a nyolc kilométerre fekvő Margittán át a megyeszékhelyet célozhatja meg az utazó, míg az északi kijárat irányába Érmihályfalva és Magyarország került elérhető közelségbe.
A falu főutcája széles és tiszta, dicső jövőt álmodhattak a hajdani faluépítők. Ápolt, rendezett porták sorjáznak, füves-virágos kiskertek, nemsokára bimbózó barackillat bódítja a völgyet.

Szilveszterre új kultúrház

Gáspár Gyula polgármester sürög-forog irodájában, Bukarestbe készül ügyintézni. Még a tavaly nyújtottak be három pályázati dokumentációt a Fejlesztési Minisztériumba, most az abban lefektetett kérések szükséges voltáról kell beszámoljanak a fővárosi bizottságnak. Elsőként a község közel 15 kilométer összhosszúságú mellékutcáinak aszfaltozására várják a bukaresti rábólintását, de legalább ekkora jelentőségű a tisztítóberendezéssel ellátott szennyvízelvezető rendszer kiépítése is. Egyébként a község mindkét településén van vezetékes víz, Albison az utolsó két utca rendszerre való csatlakozása most van folyamatban. A jobb ellátás érdekében az idén egy újabb víztartályt helyeznek üzembe, az így tárolható 300 köbméter vízmennyiség fedezni fogja a szükségletet – állítja a polgármester. Fővárosi útjának harmadik célja a víz kivezetése a mintegy három és fél kilométerre lévő az albisi erdészházig. A község jövőbeni fejlődését illetően stratégiai fontosságú lehet ennek jóváhagyása, hisz a vezetékrendszer áthaladna a lassan üdülőteleppé érő albisi szőlőhegyen, amelynek közelében négy tó is található. A Stubenberg kúria környékének fejlesztése a sikeres falusi turizmus beindulásának valós esélyével kecsegtet – véli Gáspár.
Érbogyoszlón a jelenleg folyó legnagyobb munkálat kétségtelenül a kultúrház felújítása. Az 1977-ben épített létesítményt csupasz falaira vetkőztették, hogy új, az eddiginél modernebb öltözet kerüljön rá. A tetőszerkezet és az új födém elkészült, most a belső kimunkálás folyik, aminek keretében benti mosdók is lesznek, valamint központifűtés-rendszer. Az ötszázhúszezer lejes beruházás során a külső-belső vakolás mellett a villanyhálózatot is kicserélik. Gáspár bízik abban, hogy a szilveszteri mulatságot már a modern kultúrházban ülheti meg a falu népe.
A község lakossága valamivel több, mint kétezer, ennek huszonöt százaléka roma nemzetiségű, a kiskorúak esetében utóbbiak aránya még nagyobb, a gyereklétszám háromszáz fölötti, ennek köszönhető, hogy az iskola önálló státuszú intézményként működhet. 

Buszért bicikliző franciák

A forradalmat követő napokban egy baráti csoport érkezett a franciaországi Bondues kisvárosból Bogyoszlóra. Azóta testvérkapcsolati szintre léptek egymással, évente több alkalommal találkoznak. A számtalan segítségnyújtás egy újabb szegmenseként a franciák nemrég elhatározták, hogy egy kisbuszt ajándékoznak a bogyoszlóiaknak. A pénz előteremtésére sajátos módot eszelt ki két ottani öregúr. A hetvenes éveiket taposó legények vállalták, hogy a két település közötti, mintegy kétezer kilométeres távot lebiciklizik. Az út minden kilométere adományként megvásárolható, kéteurós egységáron. Ily módon, ha a május elejére tervezett bogyoszlói drótszamaras bevonulásuk sikeres lesz, akkor a maguk részéről már négyezer eurót adnak buszvásárlásra. 

 

Falunévjegy

Érbogyoszló neve szláv eredetű, jelentése: Isten dicsőségére. Más források szerint Boleszló váci püspök nevéből ered. A település mellett vezetett a középkori sóút. Temploma a XV. században épült, a tornyot 1848-ban építették elé. 1692 és 1720 között lakatlan volt a török hódítás miatt. 1720 után újra benépesedett, 1851-re 1100 lakója lett. Földesura a váradi püspök volt a XX. század elejéig. A falut 1862-ben tűz pusztította el. Bogyoszlóhoz tartozott Feneketlen puszta is. A 2002-es népszámlálás adatai alapján Érbogyoszlóban 1966 személy élt, míg 2007-es adatok szerint csak 1901.

Albis a Gutkeled nemzetségből származó albisi Zólyomy család ősi fészke és temetkezési helye volt. Először Alba néven említik a pápai tizedjegyzékben 1333-1336-ban. Itt van eltemetve Zólyomy Dávid is. Ma református temploma már a XIII. század végén fennállt, belseje román kori. Erős tornya egykor őrtornyul is szolgált. A falu állandóan lakott volt, mivel a törökök nem bolygatták meg a nyugalmát. Helynevei közül érdekesebbek a Fancsal, Papvölgy és Templomhely nevűek. Utóbbi helyén egykor templom is állt. Az Albishoz tartozó Védi major az 1660-ban a török által elpusztított Védi nevű község emlékét őrzi. Albisi születésű Irinyi József jogász, publicista, író, műfordító és forradalmár politikus.