Folytatják a vízügyi munkálatokat Biharban
Évekkel ezelőtt félbemaradt vízügyi beruházásokat folytathatnak Nagyváradon és Bihar megyében – számolt be PÁSZTOR SÁNDOR vízügyi államtitkár váradi sajtótájékoztatóján.
Belényes és vidéke
Ünnepeltek a Fekete-Körös völgyében
Második alkalommal szervezték meg Dél-Biharban a Fekete-Körös-Völgyi Magyar Napokat. A rendezvény célja a hagyományőrzés, valamint felhívni a figyelmet a szórványban élő magyar közösségekre. Az idén szeptember 5–7. között tartották meg az ünnepséget. A szombati köröstárkányi eseményekre mi is kilátogattunk.
Vakolatdíszek eltűnőben
A Belényes környéki falvakban érdekes díszítő elemeket találtunk a régi házak homlokzatán. Mára már két kezünkön meg tudjuk számlálni a még megmaradt díszeket, mert felújításkor, ablakcserekor leverik a régi vakolatot, eltüntetik az egyedi díszítőelemeket. Ezért gondoltuk, hogy a még létezőket számba vesszük és bemutatjuk olvasóinknak.
Petőfi-mellszobrot avattak Belényesben
Pünkösd másodnapjának délutánján ünnepi eseményre gyülekeztek Belényesben: Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel a református templom előtti parkban. A köztéri alkotás kihelyezésével a helybeli magyarságnak végre lesz egy olyan emlékhelye, ahol nemzeti ünnepeinken kegyelettel adózhat forradalmunk hősei előtt.
Szórványban élők ünnepe
Második alkalommal szervezik meg Bihar megyében a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokat. A részleteket sajtótájékoztatón ismertette BORSI IMRE LÓRÁNT, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke és GRIM ANDRÁS szórványügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnök.
Bélavár romjai mellett energiapiramis épül
Tavaly ősszel futottam össze Várasfenesen HALÁSZ SÁNDORRAL, aki épp fafaragással volt elfoglalva. Megbeszéltük, hogy tavasszal újra találkozunk, és megmutatja, mit faragott. Többször találkoztunk, és sok mindenről beszélgettünk.
Míves, díszes csűrkapuk
Dr. Kós Károly néprajzkutató az 1970-es években bejárta a Belényesi-medence magyar falvait, és nagyon szép, szakszerű leírást adott a köröstárkányi szárazkapuk bádogozott díszeiről (Dr. Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976). A csűrkapuk bemutatásával és díszeik leírásával foglalkozunk, ezt eddig még nem dolgozták fel.
Dobsa Lajos lelke bolyong Kosgyánon
Belényestől 20 kilométernyire, a Vida-patak mentén fekvő Kosgyánba (Coşdeni), a ma is álló udvarházába húzódott vissza Dobsa Lajos (1824, Makó – 1902, Kosgyán), Petőfi egykori barátja, Szigligeti szerzőtársa, 1848-as forradalmár, ismert sikeres hírlap- és színműíró, politikus és közéleti személyiség. A faluban mára csak elvétve tudnak róla, létének nyomai megsemmisülnek.
„Jött egy hangász a kocsmába”
A Fekete-Körös felső folyásának Árpád-kori megülésű falvai közül talán a színmagyarnak mondható Köröstárkány büszkélkedhet a legtöbb hagyománnyal, a leggazdagabb néprajzi örökséggel. A falura a folklorista Györffy István éppúgy felfigyelt, mint a Belényesi-medencében népdalokat gyűjtő Bartók Béla. A tárkányiak előbb Budapesten, majd Nagyváradon mutatkoztak be, nem kis sikerrel.
A körösjánosfalvi fatelep virágzása és hanyatlása
A Belényeshez közeli Körösjánosfalva fafeldolgozó gyára a várasfenesi vállalat részeként alakult meg, majd önálló, külföldön is elismert üzem lett. A múlt század folyamán virágzó, mára megszűnt ipari létesítményről PALKÚC JÁNOS mesélt, aki több mint négy évtizedig ott dolgozott.