Belényes

Száz év, négy generáció egy családban

A családom fotótékájában található fényképekkel követhetjük a menyasszonyi, vőlegényi viselet átalakulását, az újítások fokozatait száz év alatt, négy generáción át egy családon belül. Jól körülhatárolható területet mutatunk be, a Fekete-Körös menti Kisnyégerfalva, Köröstárkány és Belényessonkolyos érintésével.

Együtt ünnepli a kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu

A magyar kultúra idei ünnepét is együtt üli meg Nagyvárad és Berettyóújfalu magyar közössége. A civil szervezetek bevonásával két helyszínre tervezett ünnepségsorozatról MURAKÖZI ISTVÁN polgármester és SZABÓ ÖDÖN RMDSZ-es parlamenti képviselő adott előzetest.

Temetőink népművészete

A Belényesi-medencében található, magyarok által is lakott települések temetőinek hagyományos, művészi értékű, fából faragott síremlékeit, múltunk pusztuló és pótolhatatlan dokumentumait kutatta fel, vizsgálta és tárja az olvasók elé MIKLÓS JÁNOS képzőművész és SZEPESI-MIKLÓS ANNAMÁRIA tanár.

Fából is értéket teremt

Kevesen ismerik a belényesi festőművész, grafikus, a Szórvány-díjjal a múlt hónapban kitüntetett MIKLÓS JÁNOS fafaragó művészetét. Több térplasztikája, kopjafája, emlékoszlopa díszíti Belényes, Vaskohsziklás és a magyarországi Kötegyán, Kondoros, Szanazug, Nagypetri parkjait, tereit.

Hasznos dísztárgyak faragója

A börvelyi (Szatmár megye) születésű Almási János a házassága révén került Belényesbe. Az általános iskola elvégzése után faipari szakiskolában kitanulta a bútorasztalos szakmát. Tevékenységét a börvelyi kendergyárban kezdte, majd több faipari cégnél is dolgozott. Szülőfalujában csodálatos tárgyi kultúrával körbevett világban élt. Hobbiként kezdte a fa művészi feldolgozását – faesztergálással kezdett el foglalkozni.

Templom nélkül, nagy tervekkel

A közigazgatásilag Vámoslázhoz tartozó Poklostelek kis település, gazdagnak sem mondható, szerényen húzódik meg a Berettyó partján Micske és Sárszeg között. A főút sem szeli át, éppen csak rákacsint a falu végére. Békés, szorgalmas, zömében református vallású magyar emberek lakják, akiknek fő zászlóhordozójuk az egyház.

A tehetséget a génjeinkben hordjuk

MIKLÓS JÁNOS belényesi képzőművész festményei, grafikái Európa számos gyűjtőjénél megtalálhatók, de múzeumokban is fellelhető több munkája. Belényesben járva felkerestem őt műtermében és arra kértem, pillantsunk vissza az elmúlt évekre, évtizedekre, elevenítsük fel pályájának fontosabb állomásait. Beszélgetésünk a szülőhelytől indul, miközben a festő épp egyik készülő művét „csiszolgatja”.

Új játszóterek, tiszta sírkertek

Szeptember végi újraindulása óta a Tulipán Kaláka mozgalom megyénk egyre több magyarlakta településének lakóit megmozgatja. Néhány közösség újonnan kapcsolódik be az önkéntes építő-szépítő munkába, legtöbb helyen azonban már gyakorlatuk van az embereknek a kalákázásban.

Egy orvos vallomásai

Az utóbbi két évtizedben számos, pályafutását nagyobb részt még a kommunista érában megélt jeles értelmiségi jelentette meg az emlékiratait. A terebélyes memoárirodalom művelői jobbára nem hivatásos tollforgatók; a 20. század második felét megörökítők között sajátos pászmát képez az orvos-szerzők tevékenysége.

Emlékmû az élet igazi gyõzteseinek

Hende Csaba magyarországi honvédelmi miniszter jelenlétében és közreműködésével felavatták Belényesben vasárnap azt az emlékművet, amelyet annak a tíz magyar honvédnak a tiszteletére emeltetett az RMDSZ megyei és helyi szervezete együtt a történelmi magyar egyházakkal, akik a második világháború idején, 1944-ben a dél-bihari városban vesztették életüket.

Oldalak