Kevéssé ismert település a Fekete-Körös völgyében Belényessonkolyos, sokan nem is hallottak róla. Nem is egyszerű megközelíteni, bár a közeli fafeldolgozó üzem még a rendszerváltás után is jó megélhetést adott. Azóta elöregedett, megcsappant a lakosság.
Immár hagyomány, hogy egy vagy több Fekete-Körös völgyi faluban kis-magyarországiak és helybeliek együtt ünnepelik március 15-ét, s mindig az előrenézés akaratával. Most is így lesz ez Tenkén, Belényesújlakon, Belényessonkolyoson és Körösjánosfalván.
A Belényeshez közeli Körösjánosfalva fafeldolgozó gyára a várasfenesi vállalat részeként alakult meg, majd önálló, külföldön is elismert üzem lett. A múlt század folyamán virágzó, mára megszűnt ipari létesítményről PALKÚC JÁNOS mesélt, aki több mint négy évtizedig ott dolgozott.
A családom fotótékájában található fényképekkel követhetjük a menyasszonyi, vőlegényi viselet átalakulását, az újítások fokozatait száz év alatt, négy generáción át egy családon belül. Jól körülhatárolható területet mutatunk be, a Fekete-Körös menti Kisnyégerfalva, Köröstárkány és Belényessonkolyos érintésével.
Az elmúlt héten is sok magyarlakta településen – a szórványban is – csatlakoztak az emberek a Tulipán Kaláka Egyesület által elindított önkéntes mozgalomhoz. Legtöbb helyen játszótereket építettek.
